Az idei év sláger energetikai témája az árak drasztikus emelkedése volt az év második felében. Ez különösen igaz a legforróbb nyersanyagra, a földgázra, amely soha nem látott magasságokat ért el idén októberben.
Az alábbi hosszútávú ábra jól ábrázolja, mely a 2007-es TTF piacnyitás kezdete óta mutatja az európai (holland TTF) árak alakulását, hogy ilyen magas szint még sosem volt Európában. A jegyzések még az omikron nevű koronavírus variáns megjelenésére sem estek úgy, ahogyan a kőolaj tette.
Az európai TTF árak alakulása 2007 augusztusa óta (euró/MWh)
Forrás: www.bloomberg.com
A földgáz minden kétséget kizárólag a legkeresettebb energiahordozó szerte a világon. Ennek több oka van. Egyrészt a nyersanyag használata 50%-kal kisebb CO2 kibocsátással jár, mint a szén és 20%-kal alacsonyabb emisszióval, mint a benzin égetése az azonos energiatartalmat véve alapul. Ennek oka, hogy a földgáz alapból 90% felett tartalmaz metánt, amely – mint a általános és középiskolai kémiából tudhatjuk - 4-szer annyit hidrogén atomot tartalmaz, mint szenet (CH4). A szénhidrogének közül itt a legmagasabb a hidrogén/szén arány, a hidrogénből vízgőz, a szénből pedig Co2 lesz az égés során. Tehát egy sokkal tisztább fosszilis erőforrásról van szó, mint bármi más. Másrészt nem szükséges drága tisztítóberendezéseket üzembe helyezni, emiatt különösen alkalmas arra, hogy a szén és biomassza (fa, trágya stb.) tüzeléstől szennyezett nagyvárosi levegőt tisztítsuk. További előnye, hogy nagyon jól felhasználható kiegészítő, rugalmas áramtermelésre. A legmodernebb CCGT és egyéb gázmotorok akár 60%-os hatásfokot is elérhetnek. Bőségesen áll rendelkezésre a világban, a lelőhelyek nem annyira koncentráltan helyezkednek el, mint a kőolaj esetén. Az elmúlt 20 év LNG forradalma pedig lehetővé tette, hogy távoli lelőhelyekről is termeljünk, és oda szállítsunk, ahol nincs a közelben vezetékes forrás. A kék fűtőanyagot használja a vegyipar, a hidrogéntermeléshez a finomítás, műtrágyagyártás és a kohászat, illetve az épületfűtésben is fontos szerepe van.
A sokoldalúság és a tiszta égés miatt két területen fokozódik különösen a használat: a fejlett világban a megújuló termelés mellé kiegészítő áramtermeléshez kiváló forrás a földgáz, főleg azért, mert nagyon rugalmas áramelőállítást tesz lehetővé nagy hatékonysággal. A másik terület a fejlődő Ázsia, ahol politikai és környezetvédelmi szempontból előtérbe került a szénalapú áramtermelés egy részének lecserélése erre az energiahordozóra. Kína, India, Pakisztán, Japán és a kistigrisek fogyasztása masszívan emelkedik – Kína 2022-ben a kommunista párt megalakulásának 100 éves évfordulójára és a megrendezésre kerülő téli Olimpiára pedig tiszta égboltot szeretne Peking felett.
Kína földgáz fogyasztása 1998-2020 (milliárd köbméterben)
Forrás: www.statista.com
Az idei év emelkedő árszintjéről már sokan írtak. Több tényezőt viszont érdemes kiemelni, részben a mostani, új német közlekedési lámpa koalíció megalakulásával kapcsolatban érintheti a piacot. A koalícióban lévő zöldeknek két fontos követelésük volt: egyrészt 2038 helyett 2030-ra szeretnék ki venni a német árammixből a szénalapú áramtermelést, másrészt a megújuló termelés arányát 80%-ra akarják emelni ugyanerre az évre a korábbi 65%-os cél helyett. Jelenlegi 46% a megújuló aránya Németországban. Ez magyarul szólva azt jelenti, hogy a német 680-750TWh elektromos áram termelésből 480-540TWh szélből, napból és más megújuló forrásból kell hogy származzon 2030-ban. A nukleáris termelés – vagyis a még működő hat atomerőmű, mely a német áramtermelés 13%-át adja – kivonása pedig jövőre megtörténik.
Ennek a politikának két fontos következménye van: Németország megújuló kapacitásait tovább kell növelnie, ami tovább terhelheti az európai hálózatokat, ha fúj a szél és ha süt a nap, vagyis amikor erős a megújuló termelés. Másrészt a német földgázigény tovább nő, a jelenlegi éves 90 milliárd köbméterről 110-115 milliárd köbméterre 2030-35-re, mivel az elektromos áram tárolás nem nő párhuzamosan a megújuló termeléssel és a hiányzó nukleáris és szénalapú termelést ezzel lehet pótolni. Mivel Európa nagy részének energiapolitikája ebbe az irányba halad - több megújuló és földgáz, kevesebb kőszén - jó eséllyel egész Európa gázfelhasználása tovább nő.
A német földgázigény növekedése 2040-ig
Forrás: www.rystadenergy.com
A kék fűtőanyag viszont nagy eséllyel egy drága termék lesz, aminek az idei év egyfajta bevezetője volt. A kereslet a fent említett tényezők miatt világszerte nőni fog, Európának az energiára éhes Ázsiával és az egyre inkább szintén ebbe az irányba mozduló észak-amerikai kontinenssel kell megküzdenie a forrásokért. Latin-Amerika pedig időről időre azzal küzd, hogy a kisebb vízenergia termelés miatt több fosszilis energiát használ. A földgáz fogyasztás a világban még 20-30 évig szinte biztosan nőni fog, mivel az energiakereslet növekedését nem tudjuk kizárólag a gyorsan növekvő megújulóval fedezni.
A földgázfogyasztás várható növekedése globálisan
Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), 3Q21 Gas market report
A globális vezetékes és cseppfolyós földgáz kínálat viszont ezzel nem feltétlenül fog párhuzamosan emelkedni. A lenti ábra azt mutatja, hogy a legutóbbi 2010-2014-es ciklus óta a szénhidrogén termelésbe történt beruházások jelentősen elmaradtak. A tavalyi Covid járvány ehhez még hozzátett egy lapáttal, s nem látszik, hogy ez a közeljövőben változni fog. A becslések szerint 1000 milliárd dollár tőkeberuházás hiányzik a szektorból az elmúlt 10 évben, ami szükséges lenne a mostani 100 millió hordó/napos olaj és 4000 ezer milliárd köbméteres éves földgázfogyasztás pótlására. A szénhidrogén szektor tőkearányos megtérülése alacsony, kb. 5% volt ebben az elmúlt 10 éves időszakban, ami visszafogta a cégeket. Az utóbbi 2-3 évben emellett az ESG szempontok és a szénhidrogén projektek finanszírozási nehézségei is hozzájárultak az alacsony beruházási kedvhez. Emiatt nem várható, hogy masszív kínálatnövekedés legyen a következő 5 év során a földgáz kínálatban. Az új LNG projektek felfutása is inkább 2025 után várható. Most azok járnak jól, akik fix áron vesznek előre rögzített mennyiségeket lehetőleg hosszabb időre.
Az olaj és gázkitermelésbe történő beruházások alakulása (milliárd USA dollár)
Forrás:www.rystadenergy.com
Végezetül egy kis személyes bírálatot is tegyek az európai, illetve a német energiapolitikával kapcsolatban. Rengeteg ellentmondást látok a rövidtávú és a hosszútávú célok között. Egyrészt Németország a közelmúltban csökkentette 6,5 eurócentről 3,7 eurócentre a Kwh-kénti megújuló felárat, hogy csökkentse a rendkívül magas lakossági áramárat. Ez azt jelenti, hogy kevesebb forrás lesz a növekvő megújuló termelés finanszírozására. Persze mondhatjuk, hogy a megújuló árban jelentősen csökkent, így már állami támogatás nélkül is fejlődik, de pont az IEA friss kiadványa világít arra rá, hogy a sokéves csökkenő megújuló energiaár trend a drága alapanyagok miatt megfordulni látszik, így alacsony finanszírozás nélkül nem biztos, hogy a kormány terve megvalósul.
Másrészt kicsit felemás a viszony a földgázzal kapcsolatban is. A növekvő igények szintén masszív beruházásokat igényelnek, tárolók, erőművek, csővezetékek formájában. A német zöldek viszont sanda szemmel néznek erre a fosszilis anyagra, így kérdéses, hogy mennyire fognak ezek a tervek megvalósulni. Eközben vita megy Németországon belül is arról, hogy az Északi Áramlat 2, ami Oroszország preferált útvonala Európa felé, engedélyezére kerüljön-e. Azt hiszem, hogy az ország hibát követett el az elmúlt években, hogy nem játszott aktívan külpolitikai szerepet. Az amerikai LNG termelők 2-3 éve szívesen eladták volna termékeiket fixáron, hosszútávra Európának. Most viszont majd licitálhatunk a kínaiakkal a megmaradt cseppfolyós energiáért. De ugyanígy említhetném, hogy mennyire fontos lenne Európa számára a Földközi és Fekete-tengeri földgáz kitermelése, vagy hogy az európai olaj és gázcégek növeljék általánosságban véve is szénhidrogén termelésüket. A realitások figyelembevétele nélkül, csak az érzelmekre alapozva, nehéz lesz konzisztens politikát kialakítani, így ez is szervesen hozzájárul ahhoz, hogy drága földgáz árakkal néz szembe Európa.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
