Erste kommentár A korábban megszellőztetett híreknek megfelelően az OTP bankot vett Üzbegisztánban. A Bloomberg a helyi üzbég újságra hivatkozva azt írja, hogy az OTP 75 százalékos részesedést...
A korábban megszellőztetett híreknek megfelelően az OTP bankot vett Üzbegisztánban. A Bloomberg a helyi üzbég újságra hivatkozva azt írja, hogy az OTP 75 százalékos részesedést szerzett Üzbegisztán negyedik legnagyobb pénzintézetében, az Ipoteka Bankban. A bank mérlegfőösszege 3,055 milliárd dollár, azaz 941 milliárd forint, míg a sajáttőke és az eredmény rendre 380 millió és 38 millió dollár, ami 117 milliárd és 11,7 milliárd forint. Azaz a tőkemegtérülés 10-11 százalék körül van, ami azt sugallja, hogy az OTP valószínűleg könyvszerinti érték alatt vehette a bankot, azaz valószínűleg 90 milliárd forintnál kevesebbet költött rá. Ez összeségében kevesebb mint 325 forint lehet részvényenként, vagyis ennyi kockázatot vállalhatott az új országban történő megjelenéssel. Persze ez mind csak spekuláció, a hagyományos üzleti logika mentén. A részletek fontosak lesznek a tranzakció megítélésében, ha egyáltalán megtudjuk azokat. Mindenesetre az üzbegisztáni megjelenéssel egy kockázatosabb ország felé nyitott a bank, de szerencsére limitált kockázattal. Így árfolyamreakciót sem igazán látunk a hír kapcsán.
Tegnap a forint tovább gyengült, de már csak a régiós devizákkal összhangban. A swap piacon helyreállt a rend, és a kamattartalom közelíti az elvárhatót. Így a tegnapi forintgyengülés inkább a dollárerősödésnek és a piaci kockázatok növekedésének tudható be. Az elmúlt hetekben nagyot emelkedtek a dollár és euró hozamok. A német 10 éves az augusztus közepi -50 bázispontról mostanra -20 bázispontra emelkedett, s közelíti a májusi értékeket, míg az amerikai párja a múlt heti 1,3 százalékról 1,5 százalék fölé ugrott az elmúlt napokban, amivel közelíti a március-májusi időszakban látott platót.
Ma a tegnapi nagyobb esés korrekcióját láthatjuk, hiszen a DAX a pozitív tartományban nyitott, míg a BUX jól tartotta magát, de azért enyhe pluszt mutat a reggeli kereskedésben.
Ázsiában vegyesen teljesítenek az indexek. Japánban a Nikkei 225 több, mint 2,2%-kal esik, míg Kínában a Shanghai Composite 1,3%-kal értékelődött le. A Hang Seng 0,2%-os pluszban van.
A kötvény hozamok emelkedése egy nagyobb elértéktelenedést indított be az amerikai piacokon. A Dow Jones 1,6%-ot, az S&P 500 több, mint 2%-ot esett, míg a Nasdaq Composite közel 3%-os mínuszban zárt.
Európában is vérfürdőnek lehettünk tanúi, a legfontosabbak indexek mind estek. Az Euro Stoxx 50 2,5%-kal, a német DAX 2%-kal, az angol FTSE 100 index 0,5%-kal, a francia CAC 40 pedig 2,2%-kal zárt alacsonyabban.
Az Evergrande részvényei több, mint 12%-ot emelkedtek, miután a vállalat 1,5 milliárd dollárért eladta a Shengjing Bankban lévő részesedését az állami tulajdonban lévő Shenyang Shengjing Finance Investment Group alapkezelőnek. Ma is 47,5 millió dolláros kupon kifizetés vár a cégre, ezért jó hír, hogy elkezdte likvidálni a részesedéseit, annak érdekében, hogy ki tudja fizetni a mai, illetve a múlt heti kötelezettségeit. A vállalatnak októberben, novemberben és decemberben is lesz kupon fizetési kötelezettsége.
Tegnap piaczárást követően tette közzé negyedik negyedéves számait a Micron Technologies. Az eredmény jobb lett, mint azt az elemzők várták. A vállalat 2,42 dolláros EPS-t jelentett a várt 2,34 dollár helyett, és a 8,27 milliárd dolláros bevétel is jobban alakult, mint a 8,23 milliárd dolláros várakozás. Piaczárást követően viszont 7%-ot esett az árfolyam, mivel az első negyedéves várakozások elmaradtak a konszenzustól. A vállalat 7,45-7,85 milliárd dollár közötti bevételre számít, ami jóval alacsonyabb az elemzők által várt 8,57 milliárdnál.
A Banco Santander igazgatósága megszavazta, hogy a részvényesi juttatások mértéke a normál üzleti eredmény 40%-ával egyezzen meg. Ennek fele osztalék formájában kerül kifizetésre a részvényesek számára, míg az összeg másik felét saját részvény visszavásárlásokra fogják fordítani. 0,485 euró értékben már időszaki osztalékot is fizet a cég, míg a normál osztalékfizetésre májusban kerülhet sor.
Az MNB eurólikviditást biztosító swap tenderei, melyek közül tegnap tartották az elsőt, egyelőre nem tudták megállítani a forint gyengülését. Az euró-forint 358-ról 359,7-re emelkedett a keddi kereskedés során.
A kockázatkerülő hangulat felerősödésének hatására megnövekedett a dollár iránti kereslet, így az euró-dollár 1,1695-ről 1,1683-ra csökkent a keddi kereskedés végére.
A WTI 74 dollárig gyengült, miután az API adatai szerint a múlt héten 4 millió hordóval nőtt az USA nyersolaj készlete. Ez az első emelkedés a tartalékokban nyolc hét óta. A benzinkészlet 3,6 millió hordóval, a középdisztillátum tartalék pedig 2,5 millió hordóval bővült, ami szintén hozzájárult a feszült olajpiaci helyzet enyhüléséhez. Az áralakulást befolyásoló hír volt, hogy az Egyesült Államok vezetése szeretne az OPEC irányítóival tárgyalni arról, hogy miként növelje a kartell az olajtermelését. A részvénypiacok gyengültek, mivel attól tartanak a befektetők, hogy a két nagy pártnak október 18-áig nem sikerül megegyeznie az USA adósságplafonjának emeléséről. Ebben az esetben a központi kiadások befagyaszthatók az országban, ami komoly gazdasági visszaesést hozhat magával. A hírek szerint az ázsiai térségben a magas gáz- és szénárak miatt nőhet a kőolaj áramtermelési célú felhasználása. A legfrissebb elemzésében a Rystad Energy nevű elemző cég mutatott rá erre a trendre.
A 10 éves USA dollár hozam 1,53%-ra emelkedett, emiatt az arany jegyzése 1.739 dollárig süllyedt ma reggel. A nemesfém árfolyamát befolyásolta két Fed kormányzó ellentmondásos nyilatkozata is. Lael Brainard, valamint John Williams is elmondta, hogy itt az ideje az eszközvásárlás lassításának, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a koronavírus járvány ismét erősödik az országban. Ez pedig újabb kihívást és gazdasági lassulást jelenthet. A részvénypiacok is feszültek voltak tegnap, hisz még mindig nem sikerült megegyezni az USA adósságplafonjának emeléséről. Több szenátusi csoport is jelezte ezzel együtt, hogy kész támogatni a javaslatot. Még mindig vita van a Joe Biden nevével fémjelzett 550 milliárd dolláros infrastruktúra csomag elfogadásával kapcsolatban is, az elnök és Nancy Pelosi is a törvény mielőbbi támogatását sürgette.
