A megújuló energia szektor volt a tavalyi év legjobban teljesítő részvénytőzsdei területe. Ez a szárnyalás néhány hónapja megállt, de az emelkedés jelentős részét megtartották a papírok. Nagyon úgy tűnik, hogy a vágtázó nyersanyag árak és a hiányzó alapanyag kínálat okozhatja ennek a buboréknak a kipukkanását a magasabb infláción és a nagyobb anyagköltségeken keresztül. Kerülném ezeket a részvényeket, viszont az alapanyagokat gyártó cégek profitálhatnak a helyzetből, bár egy nagyobb tőzsdei esésben az utóbbi vállalatok részvényei is veszítenének értékükből.
Az MSCI figyelmeztetett legutóbb, hogy buborék alakulhatott ki a hatékony energia (Efficient Energy) részvényeknél. A befektetési bank az úgynevezett részvény tömeg (angolul crowded stock) elmélet alapján azt állítja, hogy a hatékony energia részvények mostani összsúlya a teljes részvénypiacon belül elérte az USA technológiai szektorának 1999-es nagyságát, amit egy hatalmas zuhanás követett később. Nyilván nagyon nehéz ezeket a részvényeket árazni, hiszen hatalmas növekedés mellé általában sok évig veszteséges pénzügyek tartoznak, de azért nehéz azt racionálisan megmagyarázni, hogy mondjuk egy Tesla (TSLA US) miért ért többet, mint a három legnagyobb tradicionális autógyártó együtt vagy mi indokolja azt, hogy a Plug Power nevű cég egy év alatt meghúszszorozza a részvényárát, miközben 2025-ig nem várható, hogy nyereséget termel a vállalat. A jelentős áremelkedést a kormányzati politika is generálja, hiszen Európában és Észak-Amerikában, de már Ázsiában is beleállt a politika a zöld forradalomba, hatalmas támogatást ígérve minden kezdeményezésnek, mely a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába hat, legyen az napelem, zöld hidrogén, szélerőmű vagy CO2 besajtolás.
Az IShare Global Clean Energy ETF (ICLN) árfolyamalakulása az elmúlt egy évben (USD)
Forrás: finance.yahoo.com. Az ICLN az egyik legnagyobb tiszta energia ETF, jelenleg mintegy 5 milliárd dollár kapitalizációval
A tavalyi hatalmas részvényralli azonban elakadt idén január eleje óta. A cégek ugyanis egyelőre nem hozták a várt növekedést, illetve a nyereségek is gyengébbek lettek. A leginkább aggasztó tényező, az infláció és a hosszú lejáratú kamatok megugrása mellett, hogy az alapanyagok és félkész termékek ára megdrágult, az elérhetőség pedig csökkent. A szektort is sújtja a globális chiphiány és a logisztikai nehézségek. Az alapanyag fémek – különösen a réz vagy a poliszilikon – jelentősen drágult a piacon. Csak egy példa az utóbbira: a monokristályos poliszilikon kínai jegyzése 6,19 dollár/kg szintről egy év alatt 25,4 USD dollár/kg-ra ugrott. De olvashatunk arról is, hogy a réz ára a mindenkori csúcson, 10 ezer dollár/tonna fölött volt a napokban. Főleg az alapanyagok helyzete kritikus, hiszen a kínálatot jelentősen növelni igazából csak új bányaprojektek elindításával lehet, de ezek még barnamezős (meglévő bányaterület további hasznosítása) esetben is évekig tartó folyamat.
A helyzet lehet, hogy odáig fajul, hogy a cégek még később kezdenek csak nyereséget termelni, főleg, ha a piac nem hajlandó elfogadni, hogy a zöld megoldások ára emelkedni is tud, nem csak süllyedni. Könnyen lehet, hogy a szektor jelentős felértékeltségének is véget vet a mostani állapot. Ez egyébként nagyon kedvező az alapanyagokat gyártó részvénytársaságoknak, mint a poliszilikon termelő Daqo New Energy (DQ US) vagy a német Wacker Chemie (WCH DE), illetve a réztermelő vállalatoknak, mint a FreePort-McMoran (FCX US) vagy a Southern Copper (SCCO US), illetve a lítium termelőknek, mint az Albemarle (ALB US). Azonban, ha zuhanás lesz a megújuló részvényeknél, valószínűleg a lánc végén lévő alapanyag gyártó cégek is szenvedni fognak. Így a némileg kedvező kép ellenére én ezeknél a részvényeknél is várnék a vétellel, azzal együtt, hogy a zöld forradalomból talán még nagyobb nyereséget érhetnek el az alapanyagokat termelő, fémek bányászatával foglalkozó társaságok, mint magát az energiát termelő vagy megújuló eszközt gyártó vállalatok.
