Nukleáris forradalom áll a küszöbön?

Jómagam nem vagyok feltétlen híve a megújuló energiának. Természetesen sok esetben jó megoldás lehet a szél, nap vagy vízenergia használata, azonban az alacsony hatásfok és a jelentős helyigény miatt ezek a források elégtelenek lesznek, ha teljesen el kívánjuk hagyni a fosszilis energiahordozókat. Arról nem is beszélve, hogy a napelemekhez szükséges kristályos poliszilikon vagy a szélerőművek karbonszálas lapátjai gyakorlatilag szintén fosszilis energia, kőolaj vagy földgáz felhasználásával készülnek. Az emberiség energiaigényének kielégítéséhez szükséges mennyiségű megújuló energiát termelő eszköz gyártása pedig nem is jelentéktelen olaj-és gázkereslettel párosul. Ha csak megújuló energiát szeretnénk használni, akkor a Föld 2-3%-át kéne lefedni ezekkel a berendezésekkel. Nem véletlen, hogy nem mindenhol lelkesednek azért, ha az ország látképe bármilyen irányból nézve egy szélerőmű telep, vagy minden talpalatnyi helyre napelemeket helyezünk. A járulékos természeti költséget, mint a madarak pusztulását vagy a termőterület csökkenését nem is számítva.

A nukleáris energia kulcsszerepet játszhat az energiaforradalomban annak ellenére, hogy az utóbbi években a szerepe csökkent, és az általános népítélet is ellene fordult. Sajnos a legígéretesebb fejlesztés, a fúziós erőmű még mindig megoldhatatlan problémákkal küzd, bár erről az oldalról is hallottunk előrelépésekről. Szerintem a következő 1-2 évtizedben izgalmasabb lehet, ha sikerül a meglévő nukleáris technológiában előre lépni. A washington állambeli TerraPower erre a területre koncentrál. Több új fejlesztésben is úttörő szerepet játszik a cég. Az egyik legizgalmasabb fejlesztés az ún. moduláris, nátrium hűtésű erőmű. Ezekből a közepes méretű, 345MW-os egységekből készülő nukleáris áramtermelő reaktorok nátrium alapú hűtés kapnának, ami sokkal biztonságosabb, mint a nagy nyomású vízhűtés. A cég a traveling wave, azaz utazó hullám megoldást is fejleszti. Ennek a lényege, hogy a reaktor magjában kis mennyiségű, bomló 239-es plutónium izotóp van, amit nem bomló, vastag 238-as uránium köpeny vesz körül. A plutónium bomlása során tovább vándorol a reakció a nem bomló urán területre. A reakció addig tart, amíg van uránium a reaktor magjában. Lényegében 40-60 évig stabilan fenntartható a folyamat, miközben nem kell cserélni a fűtőelemeket. Óriási előny, hogy nem szükséges 235-ös dúsított urán a reakcióhoz, hanem a természetben sokkal nagyobb arányban előforduló 238-as uránnal kell tölteni az erőművet. Emiatt a fűtőelem költség töredéke a hagyományos reaktorokénak.

A TerraPower célja, hogy olyan moduláris, előre elkészített, maximális biztonságú, közepes reaktorokat állítson elő, melyek 40-60 évig közbeavatkozás nélkül termelnek elektromos energiát. A cég emellett a naperőművek esetén is alkalmazott olvadt só (molten salt) energia tárolót is beépítene az erőművek mellé, ami lehetővé teszi, hogy a névleges 345MW kapacitást max. 5 órán keresztül 550MW-ra bővítse az erőmű. Így az egység képes lenne az ideiglenesen nagyobb áramszükségletet is kielégíteni, a napi áramigény változásoknak is megfelelni. Az új design előnyös abból a szempontból is, hogy a harmadik világban is lehetne használni, mivel a rendszer zártsága és a technológia miatt nem lehet ezeket az erőműveket atomfegyverek gyártására használni. A helyigény pedig nem lenne több, mint egy négyzetkilométer, az erőmű magja a föld felszíne alatt lenne. A nátriumos hűtés lehetővé teszi a száraz, vízhiánnyal küzdő földrajzi területeken is a használatot. Nyilván az előnyök mellett maradnak hátrányok is, hiszen a 40-60 évnyi használat után ezt a berendezést is el kell bontani, a használt fűtőelemekről pedig évezredekig gondoskodni kell. Költségben pedig a megújuló olyan olcsó lett, hogy valószínűleg ez a technológia még mindig drágább. Igaz, a moduláris reaktor szabályozhatósága ezt a többletköltséget bőven kompenzálná.

A kérdés, hogy miként lehet befektetni, ha az ügyfél is fellelkesedik a nukleáris energia iránt. Sajnos a TerraPowerbe közvetlenül nem lehet pénzt tenni, de jelentős nukleáris ipar létezik, ami kitettséget adhat. A legjobb lenne egy uránium ETF-be fektetni, a legnagyobb ilyen az amerikai Global X Uranium (URA). Sajnos magánszemélyek esetén az EU ezt nem engedi, mivel ez az ETF nem UCITS és nincsen KIID-je. Ha megnézzük ezt az ETF-et, az alábbi részvényeket tartalmazza.

URA ETF összetétele

Forrás: https://www.globalxetfs.com/funds/ura/

A legfontosabb papírok:

• Cameco (CCJ US) – 23,3% súly
• Nac Kazatomprom (KAP LI) – 21,3% súly
• Nexgen Energy (NXE CN) – 5,2% súly
• Energy Fuels ( (EFR CN) - 3,6% súly az ETF –en belül.

Mellette jó pár kisebb cég is található, de most pár szóval erről a négy részvényről írnék.

Cameco (CCJ US)

• A Cameco uránium bányászattal és dúsítással foglalkozó cég, a világ legnagyobb urántermelője.
• A bányák Kanadában, az USA-ban, Ausztráliában és Kazahsztánban találhatóak. A vállalat főleg az USA-ban adja el a termékeit, a Cameco a legnagyobb amerikai urántermelő cég, de az egész világra szállítja dúsított urán termékeket. A vállalat 460 millió font érc tartalékkal rendelkezik.
• A társaság piaci kapitalizációja 6,7 milliárd dollár, a részvények napi forgalma kb. 6,7 millió darab, tehát egy likvid papírról van szó. A vállalat az USA-ban és Kanadában van tőzsdén.
• A 22-as év nehéz volt, mivel a cég EBITDA-ja 155 millió dollárra csökkent, de 2022-re ez a nyereség mutató előreláthatólag 340 millió dollárra nőhet. Ezzel a várható eredménnyel 24,9x EV/EBITDA mellett forog a részvény, ami elég magas.

Nac Kazatomprom (KAP LI)

• A NAC Kazatomprom Kazahsztán vezető uránium termelője. Kazahsztán a legnagyobb urántermelő ország a világon, Kanada követi.
• A vállalat az egész világra szállít urán komponenseket és nukleáris erőmű fűtőelemeket.
• A részvények Londonban forognak, dollárban. A cég kapitalizációja 6,2 milliárd dollár.
• A társaság 6,9x-es 2022-es EV/EBITDA mellett forog, tehát lényegesen olcsóbb, mint a Cameco. A Nac Kazatomprom 2020-ban 676 millió dollár EBITDA eredményt könyvelt el, míg a becslések szerint a vállalat 2022-ban 988 millió dollár EBITDA eredményt érhet el.

Nexgen Energy (NXE CN)

• A kanadai vállalat uránium érc lelőhelyek kutatásával foglalkozik Kanadában.
• A részvények Torontoban forognak. A társaságnak jelenleg nincs még árbevétel. Piaci kapitalizációja meghaladja a 2 milliárd kanadai dollárt.
• A cég legfontosabb eszköze, hogy 209 ezer hektáros területen van kutatási engedélye az Athabasca medencében, ami Kanada északi részén, Alberta és Saskatchewan tartományokban található.
• Ez a lelőhely gazdag uránércben, alacsony költség mellett termelhető ki. A cég becslése szerint a projekt 3,5 milliárd dollárt ér, a megvalósítása hamarosan elindulhat.

Energy Fuels ( (EFR CN)

• Az Energy Fuels az USA nyugati részén uránt és vanádiumot bányászik. A vállalaté az egyetlen Egyesült Államok területén, Utahban található uránium malom (uranium mill), amely egy vegyi üzem és az uránium érc törésével foglalkozik. Emellett a cég a különleges földfémek irányába is nyit.
• A részvények Torontoban forognak. A cég kapitalizációja 1,1 milliárd kanadai dollár.
• A vállalat jelenleg veszteséges, de a társaság az előrejelzések szerint 2022-re működési szinten nyereséget mutathat már fel. A részvények 19,7x 2022-es EV/EBITDA mellett forognak.

Befektetési szempontból az első két részvény ajánlható, nekem a kazah cég szimpatikusabb a jobb árazás miatt. A másik két papír inkább spekulatív jellegű, főleg az Energy Fuels érdekes, mivel a ritka földfémek esetében nagy a kereslet, és szinte kizárólag Kína bányássza ezeket jelenleg.