A klondike-i aranyláz idején nem elsősorban az aranyásók gazdagodtak meg, hanem azok a vállalkozók, akik élelemmel, szállással vagy felszereléssel látták el a szerencselovagokat. Ennek az analógiájára gondolom azt, hogy az energiaátmenet igazi nyertesei a kiszolgáló tevékenységet folytató részvénytársaságok lehetnek. Az egyik legnagyobb nyertes pedig nem más, mint a réz, ami az elektrifikáció egyik legfontosabb alapanyaga. Az alábbi elemzés egy rövid áttekintőt szeretne adni erről a fémről és a közgazdasági háttérről.
A réz és az energiaátmenet. Az energiaátmenet egyik kitűzött célja, hogy növekedjen az elektromos áram szerepe az energiafelhasználás több területén. Ennek az oka, hogy az elektromos áram felhasználása nem szennyez, termelési költsége nem-szén alapon (például megújuló vagy vízenergia révén) sokat csökkent. Ráadásul a mostani rendszerek jó részét ebben az új energetikai felállásban is használni lehet. Ezért ahol fizikálisan lehetséges, a jövőben elektromos áramot fogunk használni. Különösen nagy növekedési tér van a közlekedésben (elektromos autó), az iparban és a háztartási energiában (fűtés, melegvíz, főzés stb.). Ennek megfelelően az elektromos energia aránya akár háromszorosára is nőhet az energia mixen belül 2050-re.
Az energiarendszerek átalakulása 2020 és 2050 között – a fosszilis arány csökken, az elektromosság szerepe nő
Forrás: S&P Platts Energy Transition
A réz az egyik legfontosabb anyag, mivel nélkülönözhetetlen a vezetékek, transzformátorok, elektromos motorok gyártásához. A Guardian cikke szerint az energiaátmenet térnyerésének köszönhetően a 150 év alatt felépített elektromos hálózat nagysága az Egyesült Államokban 2035-re kétszer nagyobb kell, hogy legyen a mostaninál, 2050-re pedig 3x nagyobb méretűvé kellene, hogy nőjön ahhoz, hogy a klímacéloknak megfelelő megújuló energiát állítsunk rendszerbe. Szintén komoly hajtóerő az építőipar, mivel az új épületek, a hozzá kapcsolódó hőszivattyúk és elektronikai rendszerek szintén masszív rézkeresletet jelentenek. Végül ne feledjük el, hogy egy elektromos autó rézigénye is 80 kilogramm körül van, kétszer annyi, mint a belső égésű társainál.
A réz kínálata nőhet a jövőben. A rézkínálat rövidtávon viszonylag rugalmatlan. Egy rézbánya nyitásához átlagosan 5-10 évre van szükség. A termelést emiatt nehéz gyorsan felfuttatni. A következménye ennek, hogy az árváltozások viszonylag nagyok a réz esetében, hiszen az olajhoz hasonlóan a kereslet és a kínálat is rugalmatlan. Konjunktúra idején az árak magasba szöknek, míg a recesszióra is nagyon érzékeny a réz ára.
A réz azonnali árfolyama a londoni fémtőzsdén (LME) 1986 óta és az elmúlt 5 évben (USA dollár/tonna)
Forrás: Bloomberg
A réz árfolyama különösen a 2000-es évek elejétől indult szárnyalásnak, amikor Kína hatalmas infrastrukturális beruházásokba kezdett. Az árfolyam a korábban jellemző 2000 dollár/tonnás szintről 8000 dollár/tonna fölé emelkedett. Ezt a trendet természetesen megtörte a 2008-2009-es pénzügyi válság, majd a kínai kereslet stabilizálódásával az árfolyam is konszolidálódott 5000-7000 dollár/tonna sávban a 2010-es évek közepén. Az elmúlt egy évben pedig ismét egy jelentős felfutás láttunk, a tavaly márciusi 5000 dollár alatti szintekről 9000 dollárig nőtt a jegyzés az elmúlt hetekben, főleg az energiaátmenet előbb ecsetelt hatalmas várható rézkereslete miatt.
A marginális költségek emelkednek, de a mai árakon már megéri bányát nyitni. A réz esetében a marginális költségek alakulása az egyik legizgalmasabb kérdés. Az, hogy mennyibe kerül egy rézbánya nyitása, rengeteg tényezőtől függ. 1) Mekkora a kőzet réztartalma (legalább 0,5% kell legyen, de 2% felett jó igazán). A jó lelőhelyekből egyébként alig van világszerte, kevésbé előnyösből azért van bőven, és most indul a tengeri kutatás is. 2) Mennyi egyéb, hasznosítható érc van benne (nikkel, arany, ezüst, mangán, platina a legfontosabbak), mert az ércet tovább lehet adni feldolgozásra, vagy magad kitermelheted ezeket az anyagokat belőle. 3) Mennyi a földgáz, kőolaj és az áram ára – sok kell ezekből az olvasztáshoz és a kőzet aprózásához. 4) Van-e elég édesvíz a környéken, mert abból is sok kell. Például Ausztráliában csak sótalanítással tudnak elég édesvizet csinálni, majdnem 30%-kal emelve a költségeket. 5) A környezetvédelmi költségek. A rézbányák többsége nyitott (open pit), mélyművelés ritkán van, csak ott, ahol nagyon magas a kőzet réztartalma. Ezekhez rengeteg környezetvédelmi engedély kell, mert lényegében akár kilométeres krátert kell fúrni a hegybe. Egyre nagyobb költséget jelent ez, és természetesen a helyben élők is tiltakoznak. Ezért is kezdenek el érdeklődni a termelők tengerek iránt.
A Fitch előrejelzése szerint mindenesetre 2021 és 2029 között évi 3,7%-kal nőhet a réz termelése, ami azt jelenti, hogy az éves kínálat 21,5 millió tonnáról 27,8 millió tonnára nő. Érdekességképpen meg kell jegyezni, hogy az USA geológiai hivatalának (United States Geological Survey) becslése szerint eddig a világban 700 millió tonna rezet bányásztak ki, és további 2,1 milliárd tonna réz van, ami a továbbiakban kitermelhető.
A globális réztermelés növekedése
Forrás: Fitch, mining.com
Az elmúlt időszak hírei szerint valahol 6.000-8.000 dollár/tonna hosszú távú ár kell ahhoz, hogy egy új bányát nyissanak a szereplők. A BHP Billiton és a KGHM 2015-ben 7-8000 dollár/tonna közé tette egy új rézbánya megnyitási költségét Ausztráliában, illetve Lengyelországon kívül. A Rio Tinto új évi 500 ezer tonnás mongol gigaprojektjének esetében 6.680 dollár/tonna a szüksége rézár, illetve 1.470 dollár az unciánkénti szükséges aranyár, hogy a projekt megtérüljön. A Southern Copper 6.000 dolláros rézárnál indított bányanyitási programot, míg az Atalaya nevű cég vezetője 7.700 dollárt jelölte meg annak az árnak, ami ösztönzi a nyitásokat. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben főleg barnamezős beruházásokról voltak hírek, zöldmezősökről alig.
A tíz legnagyobb rézbánya nyitási projekt
Forrás: miningintelligence.com
2021-ben a legnagyobb fejlesztés a kongói Kamoa-Kakula bánya lesz, mely idén júliusban indulhat egy kanadai társaság, az Ivanhoe Mines (IVN) és egy kínai befektető segítségével. A 700 ezer tonnás évi termelés 3%-kal növelheti a világ kínálatát. A következő nagyobb bányanyitás 2022-ben várható, a listán lévő orosz Udokan lelőhely, mely év 125 ezer tonnát termelhet. A bányát az orosz USM Holding üzemelteti.
Milyen részvényeket vegyünk? A tíz legnagyobb jegyzett réztermelő (BHP Billiton, Rio Tinto, Vale, Glencore, Barrick Gold, Newmont Goldcorp, Anglo American, Southern Copper, Freeport-McMoRan, Teck Resources) közül csak két cég, a Southern Copper és a Freeport-McMoRan az, melyek esetében a réz a domináns kitermelt érc. A többiek esetében diverzifikált a portfólió, tehát réz mellett más fémek kitermelése is zajlik. Ezért most ezt a két részvény venném górcső alá, illetve két további spekulatív részvényt mutatnék be.
Southern Copper (SCCO US) a világ egyik legnagyobb réztermelője, Peruban és Mexikóban üzemeltet bányákat. A cég részvényeinek 88,9%-a a privát kézben lévő Grupo Mexico tulajdonában van. A Southern Copper a világ harmadik legnagyobb réztermelője 884 ezer tonna termeléssel (2018), ami idén 943 ezerre nőhet, költségekben pedig az egyik legalacsonyabb. A cég bevételeinek 80%-a rézből származik, a cink, molibdén, ezüst és egyéb anyagok adták a bevételek további részét. A cég részvényei 22,3x 2021-es és 23,9x 2022-es PER mellett forognak, tehát inkább drágák a szektoron belül, de a cégnek új projektjei lesznek Peruban, ami a világ legolcsóbb termelési területének számít rézben.
A Freeport-McMoRan (FCX US) a világ legnagyobb, jegyzett réztermelője. 2018-ban 1,72 millió tonna rezet termelt a vállalat Észak és Dél-Amerikában, illetve Indonéziában. A cég részvényei 15,4x és 13,6x 2021 és 2022-es PER mutatón forognak, ami nem számít túlságosan drágának. A Freeport is több új projektekben gondolkodik.
A Turquoise Hill Resources (TRQ US) egy Kanadaban bejegyzett vállalat, melynek a fő eszköze a mongol Oyu Tolgoi réz-arany bányában lévő 66%-os részvénycsomag. A cég többségi tulajdonosa egyébként a Rio Tinto, a világ egyik legnagyobb bányászati társasága. Az Oyu Tolgoi 2013 óta működik. A tervek szerint a bánya évi 430 ezer tonna réz termelést érhet el 2021-ben, de jelentős az aranybányászat is, mely elérheti a 425 ezer unciát. Emellett ezüstöt és molibdént is von ki a vállalat a kitermelt ércből. A tulajdonosok az Oyu Tolgoi további fejlesztésén dolgoznak.
A Copper Mountain Mining Corporation (CMMC) egy szintén kanadai cég, mely arany, ezüst és rézkutatással foglalkozik. A cég fő eszköze a Copper Mountain bánya British Columbiában, Kanadában, ami évente mintegy 45 ezer tonna rezet termel. Emellett a cég 2019-től fejleszti az ausztrál Eva Copper Projectet, amely duplázhatja a rézkitermelési kapacitást. Várhatóan 3-4 év múlva nyílhat meg ez a bánya, ami a réz mellett jelentős aranytermeléssel is fog rendelkezni.
