Erste kommentár Ma reggeli sajtóhírek szerint Azerbajdzsánban venne 9,57 százalékos részesedést a MOL az Azeri-Chirag-Gunashi olajmezőben. A Reuters értesülései szerint a MOL több mint 2 milliárd dollárt fizetne a...
Ma reggeli sajtóhírek szerint Azerbajdzsánban venne 9,57 százalékos részesedést a MOL az Azeri-Chirag-Gunashi olajmezőben. A Reuters értesülései szerint a MOL több mint 2 milliárd dollárt fizetne a részesedésért, de a cég maga nem kommentálta a hírt. A mező különben 1994 óta üzemel a BP vezetésével, s a koncesszió 2049-ig áll fenn. A tavalyi kitermelés valamivel kisebb volt, mint napi 600.000 hordó olajegyenértékes, amiből a Chevron tisztán mintegy 20.000 hordó olajegyenértékessel (ebből 18.000 hordó az olaj) gazdagodott. Mivel a MOL eladósodottsága kicsi, ezért egy ilyen tranzakciót könnyedén tudna finanszírozni, de ha tényleg lesz tranzakció, akkor az még akár hónapokat is igénybe vehet. A MOL napi kitermelését egyébként a tranzakció mintegy 20 százalékkal növelné. A hír pozitívnak tűnik, de egyelőre nem lehet beértékelni, mivel a részletek nem ismertek.
Megtartották a kezdeti pluszokat tegnap a vezető amerikai részvényindexek, a Dow 0,7%-kal, az S&P500 0,9%-kal, a Nasdaq 1%-kal emelkedett.
Az ügyhöz közel álló források szerint az amerikai fél is nyitott lehet egy részleges megállapodásra Kínával. Ezt részben egy olyan feltételhez kötnék, amiben Kínának arról kéne biztosítani az USA-t, hogy nem manipulálják a jüan árfolyamát. Erről egyébként már az év elején is szó volt a tárgyalások során. Emellé a kínai források által már hangoztatott addicionális szójaexport is hozzájönne. Nagyjából ezekért cserébe az USA pedig elhalasztaná az október 15-re és december 15-re beígért újabb vámemeléseket. Az utóbbi hetek gyengébb gazdasági adatai könnyen elképzelhető, hogy Trumpot is meggyőzték arról, hogy amennyiben további vámemeléseket hajt végre - amik akár az amerikai belső fogyasztást is visszafoghatják - az komoly öngól lehet. Ezzel elegáns módon ki tudna hátrálni ebből egy részleges megállapodás keretében. Ezzel azonban nem oldódnának meg a fontosabb kérdések, mint a szellemi tulajdon védelme vagy a túlzott állami támogatások, így egy hosszasan elhúzódó vita várható, amiben a lassuló gazdaságok miatt egy kis szünet érkezhet. Amennyiben ez a részleges megállapodás most elmaradna, az erős negatív hatással lenne mind a gazdaságokra, mind a részvénypiacokra. Amennyiben megszületne, az jelenthetne némi megnyugvást, azonban érdemben még nem változtatna azon az összképen, hogy szinkronban lassul a globális gazdaság.
A New York Times értesülései szerint a Fehér Ház hamarosan engedélyezheti néhány amerikai cégnek, hogy ismét beszállítson bizonyos eszközöket a Huawei-nek, ami szintén egy gesztus lehet a ma kezdődő kereskedelmi tárgyalások előtt.
Kijött tegnap a Fed szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve. Ebben többen jelezték, hogy a jegybanki ülést követő közleményben kommunikálnia kéne a jegybanknak azt, hogy meddig tarthat az alapkamat elővigyázatosságból való csökkentése. Így talán elképzelhető, hogy az október végi ülést követő közleményből már több konkrétumot tudhatunk meg. Sokan jelezték azt is, hogy az egyre növekvő bizonytalanság az iparban a toborzási tervekre is kihathat, ami akár a belső fogyasztást is visszavetheti. Emellett egyre komolyabb vita folyik a Fed-nél arról, hogy miként tudnák elérni azt, hogy az USA-ban ne induljon el az infláció lefelé, mint ahogyan sok más fejlett gazdaságban (EU, Japán). Összességében érdemi újdonság nem érkezett, így a piaci reakció is visszafogott volt.
Újabb vádak láttak napvilágot Donald Trump ellen. Ezek szerint Trump igyekezett nyomást gyakorolni a volt külügyminiszterre, Rex Tillersonra, hogy ő győzze meg az Igazságügyi Minisztériumot arról, hogy ejtsenek egy bűnügyi vádat Trump ügyvédjének, Rudy Giuliani-nak egy másik kliense ellen.
Emelkedtek az ázsiai részvényindexek. A Nikkei 0,3%-ot, a Hang Seng 0,4%-ot, a Shanghai index 0,5%-ot emelkedett.
Az augusztusi adatok alapján váratlanul nagyot zuhant a japán gépipari rendelés állomány. A korábbi 0,3%-os bővülést követően az elemzők 8,4%-os csökkenésre számítottak, ezzel szemben 14,5%-kal zuhant a rendelésállomány.
Szeptemberben a vártnak megfelelően 1,1%-kal csökkent a japán termelői árindex. Ez további csökkenést jelent a korábbi 0,9%-os visszaeséshez képest.
Az amerikai határidős indexek közül a Dow és az S&P mínuszban, a Nasdaq pluszban volt ma reggel. Az európai határidős piacok a pozitív tartományban voltak.
