Erste kommentár Egyesek szerint itt volt az ideje a profitrealizálásnak, s annak köszönhető Trump lépése, de mi azt gondoljuk, hogy a tárgyalások negatív fordulata hozta el az újabb lépést. Igaz Trump azzal indokolja a...
Egyesek szerint itt volt az ideje a profitrealizálásnak, s annak köszönhető Trump lépése, de mi azt gondoljuk, hogy a tárgyalások negatív fordulata hozta el az újabb lépést. Igaz Trump azzal indokolja a szeptember 1-től bevezetendő 10 százalékos vámot a további 300 milliárd dollárnyi termékre (250 milliárdnyi termékre már kivetettek 25 százalékos vámot), hogy a kínaiak a megállapodással ellentétben nem vásárolnak amerikai mezőgazdasági termékeket, illetve bizonyos vegyianyagok forgalmazását pedig nem szüntették be. A valóság pedig az lehet, hogy nagy valószínűséggel nem tetszik neki a kínai időhúzás, és ezzel a lépéssel próbálják noszogatni a kínaiakat a mielőbbi egyezség felé.
A lépésre az S&P500 és a Nasdaq is a korábbi kitörési szintre esett vissza, sőt talán egy picit azok alá is. Azt gondoljuk, hogy a lépés ugyan rossz (pl. a németeknek, akik erősen függnek a kínai megrendelésektől), de olyan irányú, ami remélhetőleg előbb hozhat egyezséget a két gazdasági nagyhatalom között. Így nagy valószínűséggel szelektíven kell kezelni a hírt. Azaz a tegnapi általános esésnek nem kellene folytatódnia. A ma reggeli jelentős DAX árfolyamcsökkenés olyan értelemben jogosnak tűnik, hogy a jelenlegi gyorsjelentési szezon vállalati eredményei nagyon gyengék lettek. A ma jó eredményt közzétevő MOL pedig megmenti a piacot, miközben az OTP a tegnapi eséssel megérkezett a támasz tartományba. További csökkenése sem fundamentálisan, sem technikailag nem indokolt.
Tegnap a Fed-et követően Donald Trump is bevitt egy gyomrost az amerikai részvénypiacnak, miután újabb importvámokat helyezett kilátásba Kína ellen. A vezető amerikai indexek a hírekre hirtelen lefordultak és az addig jellemző 1% körüli pluszok hasonló mértékű mínuszba mentek át. A Dow végül 1,1%-kal, az S&P500 0,9%-kal, a Nasdaq 0,8%-kal esett.
Mindenkit meglepett tegnap Donald Trump azzal, hogy szeptember elsejétől újabb importvámokat helyezett kilátásba Kínával szemben. Mivel korábbi hírek szerint legközelebb csak szeptemberben ülnek össze újra a felek (ha ezek után valóban összeülnek), nagy valószínűséggel ez valóban életbe fog lépni. Ez összesen 300 milliárd dollárnyi kínai exportot érintene, amelyre eddig nem volt érvényben importvám. Ennek mértéke kezdetben 10% lenne, de újságírói kérdésekre Trump azt nyilatkozta, hogy a későbbiekben akár feljebb is mehet, amennyiben nem haladnak megfelelő tempóban a tárgyalások. Ezzel gyakorlatilag a teljes kínai exportra büntetővám lenne kivetve az USA részéről, így többek között az okostelefonok és laptopok is drágábban jutnának el az USA-ba. Trump egyrészt azzal indokolta a döntést Twitteren, hogy Kína nem vásárolt az utóbbi időben olyan mennyiségű amerikai mezőgazdasági terméket, amit korábban megígért. Emellett azt is kritizálta, hogy Kína nem tett érdemi lépéseket az USA-ba irányuló fentanyl export korlátozására, ami az USA-ban zajló opioid krízisnek az egyik fontos összetevője. Harmadrészt Trump már az utóbbi napokban is hangoztatta, hogy Kína ne akarjon kivárni a megállapodással addig, amíg esetlegesen új elnöke lesz az USA-nak 2020-ban, amiből arra lehet következtetni, hogy nem volt elégedett a tegnap zárult tárgyalásokkal Kínában. Az ügyhöz közel álló források szerint Kína valóban nem tett új engedményeket, így egy tegnapi megbeszélésen a Fehár Ház úgy döntött, hogy növelni kell a nyomást. Ugyan a források szerint Steven Mnuchin pénzügyminiszter próbálta meggyőzni Trumpot, hogy a lépés előtt figyelmeztesse Kínát, az elnök nem így tett. Így most a májusihoz hasonlóan újra kiéleződött a két fél közti viszony, anno ezt a S&P500 6%-os esés követte.
Jelentős csökkenés volt ma reggel az ázsiai piacokon, miután Trump új vámokat vezetett be, sőt már azok megemelését is kilátásba helyezte. A Nikkei 2,3%-ot, a Hang Seng 2,1%-ot, a Shanghai index pedig 1,6%-ot zuhant.
Bár kevésbé van a figyelem középpontjában, de Japán és Dél-Korea között is egyre jobban éleződik a konfliktus. Augusztus 28-tól Japán már nem sorolja az úgynevezett megbízható országok közé Dél-Koreát, ezért megszünteti preferált kereskedelmi státuszát. Ez például a Samsungra is hatással lehet, ugyanis az elmérgesedő viszály visszavetheti a memória chipjei iránti keresletet.
Mind az amerikai, mind az európai határidős indexek a negatív tartományban voltak ma reggel.
A MOL 182,4 milliárd forint tisztított CCS-alapú EBITDA-t ért el a második negyedévben, ami felette van a piac által várt 172,6 milliárdnak. A mi várakozásunk 183 milliárd forint volt.
A vezető szegmensek közül egyértelműen a feldolgozás-kereskedelem vitte a prímet: a 76,2 milliárd forintos tisztított CCS-alapú EBITDA felette van a 65,6 milliárd forintos konszenzusnak. A MOL eredményét hajtotta az erős üzemanyag kereslet és a szennyezett orosz kőolaj miatti regionális finomítói leállások, melynek hatására a nagykereskedelmi árrések erősek voltak. A petrolkémiai is kimagasló számokat közölt.
A kutatás-termelés 77,4 milliárd forintos tisztított EBITDA-ja kismértékben a piac által becsült 79,9 milliárd forint alatt maradt. A MOL napi 111,8 ezer kőolaj hordóegyenértékes szénhidrogént termelt, ami 2%-kal több, mint egy éve, de elmaradt az első negyedév 115,5 ezer hordóegyenértékesétől. A realizált olaj- és gázárak csökkentek.
A fogyasztói szolgáltatások szegmens is tovább nőtt: a 33,8 milliárd forintos EBITDA meghaladta a 32,9 milliárd forintos piaci várakozást. A MOL Fresh Corner koncepciója egyértelműen siker, a nem-üzemanyagokra, többek között a kávéra és az ételekre masszívan nő a kereslet a kutaknál. A földgázüzletág 6,6 milliárd forintos nyeresége ugyanakkor kicsit elmaradt a 7,7 milliárd forintos piaci várakozástól.
Véleményünk: A MOL eredménye meghaladta a konszenzust, de talán már nem akkora meglepetés, ha az OMV vagy a PKN számait nézzük. A kilátások kedvezőek a második félévre nézve: az IMO2020 miatt a dízel kereslet tovább emelkedhet, ami fenntarthatja a marzsokat. A júliusi finomítói marzsok erősek voltak, igaz a petrolkémiában kismértékű elmaradás volt. A javaslatunk továbbra is vétel a részvényekre.
A MOL finomítói árrése júliusban hordónként 5,9 dollárra emelkedett., ami az eddigi legmagasabb idén. Júniusban még 4,1 dolláron, a második negyedévben 3,5 dolláron, tavaly ilyenkor pedig 6 dolláron ált a mutató. A petrokémiai marzs viszont csökkent, tonnánként 371,7 euróra az előző havi 462,7 euróról. A második negyedéves érték 421 euró volt, tavaly júliusban pedig 389,2 eurón ált az árrés. A hír semleges, mert a gyenge petrokémia nagymértékben ellensúlyozza a jó finomítói árrést.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek:Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
