Erste kommentár Az OTP ma hajnalban tette közzé negyedik negyedéves eredményét, ami 77,8 milliárd forint lett a tavalyi 68,3 milliárd forinttal szemben, ugyanis egy jelentős, közel 19 milliárd forintos...
Az OTP ma hajnalban tette közzé negyedik negyedéves eredményét, ami 77,8 milliárd forint lett a tavalyi 68,3 milliárd forinttal szemben, ugyanis egy jelentős, közel 19 milliárd forintos átértékelési (MIRS) és egy -4 milliárd forintos akvizíciókhoz köthető tételnek köszönhetően 15 milliárd forinttal nagyobb lett a számviteli eredmény, mint a tisztított 62,5 milliárd forintos nettó profit. Különben az utóbbi is 5 százalékkal meghaladta a tavalyi eredményt, de mintegy 5 milliárd forinttal elmaradt a piaci várakozástól. Az ok a magasabb céltartalék képzés, ami egyébként nem a romló hitelállománynak, hanem a konzervatív tervezésnek köszönhető. Ugyanis a kétes kintlévőségek fedezettsége 118 százalékra növekedett csoportszinten a harmadik negyedévi 113 százalékról. Mindeközben a kétes állomány aránya 7,3-ről 6,3 százalékra csökkent negyed év alatt. Ez azt az érzést kelti az emberben, hogy a jelenlegi eredményben vannak még tartalékok. A tőkemegfelelés (CET1) magas, 16,5 százalék, miközben a tőkemegtérülés is magasan, 17,1 százalékon áll. Az osztalék javaslat a tavalyival egyező (~ 221 forint) és egy pici csalódás, hiszen a piac 250 forintot várt. Ugyanakkor a bank komolyabb akvizícióra készülhet idén is, hiszen Tier2 kötvény kibocsátását tervezi alkalomadtán. Úgy tűnik, hogy a nettó kamatmarzs 4,3 százalék körül stabilizálódik, miközben a hitelezett állomány dinamikusan bővül. Összességében egy jó, a vártnak többé-kevésbé megfelelő eredményt láthatunk, amely még tartalékokkal is rendelkezik. A kilátások is jók. Ennek ellenére jelenleg profitrealizálást láthatunk a piacon, aminek szerintünk átmenetinek kellene lennie.
A nemzetközi piacokon jó a hangulat, köszönhetően az egyre közelebb kerülő amerikai-kínai megállapodásnak, és a Brexit körüli pozitív fejleményeknek is, hiszen a munkáspárt és a konzervatívok egyre közelebb kerülnek egy megállapodáshoz, aminek köszönhetően az EU-UK paktum megszavazásra kerülne március 12-én, azaz megtörténhetne a kilépés aktiválódása március 29-én, de cserébe lenne egy második referendum a Brexitről. (Egyelőre az nem világos, hogy ezt pontosan hogyan képzelik el, mert egy kicsit ellentmondásos ez a megoldás ilyen formában.) Így a DAX index jogosan emelkedik a mai napon, viszont a BUX gyengélkedését igencsak furcsának találjuk.
Enyhe csökkenéssel zárták a tegnapi napot a vezető amerikai részvényindexek, egységesen 0,3%-os csökkenést láthattunk.
Az ügyhöz közel álló források szerint egy végleges kereskedelmi megállapodást készítenek elő amerikai hivatalnokok, amit heteken belül aláírhat Donald Trump és Xi Jinping. Ugyan Washingtonban még folyik a vita arról, hogy nem kéne-e Kínát még több engedményre kötelezni, de az amerikai fél ezzel együtt is fontosnak tartja, hogy megszülessen az egyezség. A részletek kidolgozását követően természetesen Trumpé a végső szó, hogy aláírja-e majd az egyezményt. A források szerint erre valamikor március közepén kerülhet majd sor. A fentiekből úgy tűnik, hogy sikerült a mostani tárgyalások során érdemi előrelépéseket tenni a feleknek. Így ha esetlegesen visszavonnák a mostani kölcsönös importvámokat, az még további katalizátor lehetne a piacok számára és segíthetne talpra állítani a mostani törékeny üzleti bizalmat globális szinten. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha lesz is egyezség, az valószínűleg inkább egy rövidebb távú siker lenne. Hosszabb távon továbbra is maradhatnak vitás ügyek, mint például a kínai állami támogatások, illetve a szellemi tulajdon védelmének ügye.
Noha eredménytelenül zárult Donald Trump és Kim Dzsongun legutóbbi vietnámi találkozója, úgy tűnik, nem váltak el túl rossz szájízzel egymástól a felek. Trump pozitív hangvételű kommentárját követően tegnap Kim Dzsongun is hasonlóan nyilatkozott az állami médiának, és azt mondta, hogy a jövőben újra találkozna az amerikai elnökkel. Így továbbra is megmarad a remény az észak-koreai nukleáris arzenál leszerelésére.
Mélyreható változásokat jelentett be tegnap a Tesla. Mostantól már csak online lehet Tesla-t rendelni, így több autókereskedésüket is bezárják. A cél az, hogy ezzel nagyjából annyit spóroljanak, hogy átlagosan 5-6%-kal tudják olcsóbban adni modelljeiket. Ezzel hamarosan már olyan Tesla-k is legördülhetnek a gyártósorról, amelyek a régóta ígért 35 ezer dollárba fognak „csak” kerülni. Emellett nagyobb mértékben tervezik értékesítési és marketing-költségeiket is csökkenteni. Musk ráadásul azt is bejelentette, hogy elképzelhető, hogy az első negyedévben nem fog profitot elérni a cég, amit főként egyszeri tételekkel, például a kínai és európai érétkesítés felfuttatásával magyarázott. Ez pedig szembemegy még tavaly tett kijelentéseivel, miszerint fenntartható módon profitábilássá vált a cég a második félévben. A második negyedévre már elképzelhetőnek tartja, hogy ismét profitábilis legyen a vállalat. Végül az idei évi gyártási számokról azt mondta, hogy valahol 420 és 600 ezer között lehet, míg korábban 350-500 ezret mondott. A vegyes hírekre 3%-os esést mutattak a részvények piaczárás után.
Jól teljesítettek az ázsiai indexek. A Nikkei 1%-ot, a Shanghai index 0,9%-ot, a Hang Seng pedig 0,4%-ot emelkedett.
Az MSCI bejelentette a kínai indexek felülvizsgálatának eredményét. 2019 novemberéig három lépésben fog négyszereződni a kínai piac súlya a feltörekvő piaci indexben. Első lépésként a kínai A sorozatú részvények súlyát duplázzák, azáltal, hogy eddig rendes súlyuk 5%-ával számították csak be az indexbe, amit 10%-ra növelnek, és a ChiNext Large Cap piac szereplői is bekerülnek az indexbe. Következő lépésként 2019 augusztusában újabb 5 százalékponttal növelik a számításnál figyelembe vett maximumot. Harmadik, egyelőre végső lépésként 2019 novemberétől rendes súlyuk 20%-ával fognak a kínai részvényeknek szerepelni az index számításánál. Ezek eredményeként Kína súlya az MSCI feltörekvő indexen belül a jelenlegi 0,72%-ról 3,3%-ra emelkedik, ami egyes becslések szerint 40 milliárd dollárt mozgathat meg, ami jelentős vételi erőt jelenthet a kínai részvénypiacon.
Javulás jeleit mutatta a ma reggel megjelent kínai Caixin feldolgozóipari beszerzési menedzser index, ami 48,3 pontról várakozásokat felülmúlva 49,9 pontra emelkedett.
A japán munkanélküliségi ráta a korábbi 2,4%-ról 2,5%-ra emelkedett januárban.
Mind az amerikai, mind az európai határidős piacokon pozitív hangulat uralkodott ma reggel.
