A finomítói marzsok gyengülése a régióban
A MOL havi finomítói marzsai igencsak gyengén kezdték az évet: a januári 2,2 dollár/hordó marzshoz hasonló gyenge számot utoljára 2013-ban produkált az olajipari társaság. Az elmúlt évben a finomítói marzsok jellemzően a 4 és 8 dollár/hordó közti sávban mozogtak, általában a szezonálisan erős nyári hónapokban a legerősebbek.
A MOL éves finomítói marzsai (dollár/hordó)
Forrás: MOL Nyrt
A fő „bűnös” a gyakorlatilag összeomló benzin árrések. A grafikonokon jól látszik, hogy a benzin árrése a tavaly év végén összeomlott, és január közepétől nulla alá esett. Gyakorlatilag ma egy hordó benzin olcsóbb, mint egy hordó nyersolaj. Az alacsony kéntartalmú gázolaj és a magas kéntartalmú fűtőolaj esetében nem tapasztaltunk ilyen drasztikus változást. Az előbbi még mindig 15 dollár/hordó közti nyereségtartalom mellett forog, az utóbbi negatív árrése stabilan 5 dollár/hordó körül van. A dízel árrése az elmúlt 3-4 évben egy növekvő trendet mutat és érdekes módon a magas kéntartalmú kőolaj negatív árrése is javult az elmúlt években, részben azért, mert a finomítók jobban igyekeztek megszabadulni ettől a negatív árrésű terméktől, mint amennyire a kereslet csökkent a HSFO iránt.
A rotterdami alacsony kéntartalmú dízel és északi-tengeri Brent típusú kőolaj közti árkülönbség (dollár/hordó, elmúlt 5 év)
Forrás: Bloomberg
A rotterdami 95-ös oktánszámú benzin és északi-tengeri Brent típusú kőolaj közti árkülönbség (dollár/hordó, elmúlt 5 év)
Forrás: Bloomberg
A rotterdami magas kéntartalmú (3,5%) fűtőolaj és északi-tengeri Brent típusú kőolaj közti árkülönbség (dollár/hordó, elmúlt 5 év)
Forrás: Bloomberg
A változás nem jó az európai finomítóknak, hiszen hiába nyernek a dízel értékesítésen, ha a finomítói kihozatal 20-25% a most már negatív árrésű benzin és 5-15%-a pedig magas kéntartalmú fűtőolaj. A MOL annyiban szerencsésebb a többieknél, hogy az utóbbi aránya csak 4%-ék köszönhetően főleg a gyengébb képességű INA finomítóknak, míg a benzin esetében az arány valamelyest csökkenthető, ha több nafta kerül a petrolkémiai irányba.
Azt gondolom, hogy ez az alacsony teljes finomítói marzs javulni fog az év vége felé, főleg a masszív dízel kereslet és növekvő árrések miatt, viszont a benzin kálváriája folytatódni fog. Az okok a következőek:
A keresleti oldalon a benzin iránti kereslet látványosan lelassult az Egyesült Államokban, ami a világ benzinkeresletének közel 35%-át adja. Amíg 2014-2016-ban évente 106 és 274 ezer hordó/nap közti mértékben nőtt az USA benzinkereslete (EIA adatai), addig ez a növekedés lényegében nulla volt 2017-2018-as időszakban. A fejlődő piacok egyelőre tovább nőnek, de összességében a dízel iránti kereslet így is nagyobb volt az elmúlt időszakban. 2017-ben a globális benzinkereslet napi 270 ezer hordóval, míg a dízel kereslet 430 ezer hordóval nőtt a Mckinsey szerint, a trend pedig hasonló volt tavaly is. Az IMO2020 standard bevezetése pedig 2020-ban ismét drasztikus dízelkereslet növekedést okozhat.
Több dízelt viszont csak úgy lehet előállítani, ha a benzin kínálata is nő, legalább is rövidtávon, ha technológiai beruházások nem történnek a szektorban. Ennek ráadásul még tovább akadálya, hogy a világ olajkínálata is a könnyebb kőolajok felé mozdult el: 2018-ban az amerikai palaolaj, ami könnyű és alacsony kéntartalmú, termelése 2,1 millió hordó/nap mértékben nőtt. Ezzel szemben a nehéz kőolajat termelő Venezuela exportja zuhant, a szintén nehéz olajat termelő Iránt szankciókkal sújtották az amerikaiak, míg kanadai Alberta csökkentette a kvótákat. Ráadásul, ha az OPEC termelésvágásról dönt, az is jellemzően a nehezebb kőolajfajtákat érinti, mivel jellemzően ezek alacsonyabb áron forognak a piacon. A kínálat ezekből a kőolajféleségekből legalább 2 millió hordó/nap mértékben zuhant az elmúlt időszakban. Könnyen előfordulhat ilyen marzsok mellett, hogy a nehéz, dízelben gazdag kőolajak fognak prémiummal forogni a jövőben a könnyű olajokkal szemben.
A Mckinsey előrejelzése 2015 és 2050 között az olajszármazékokra. Érdekesség, hogy az elmúlt 6-8 évben egyértelműen a dízel tört előre, de a jövőben inkább a vegyipari alapanyag nafta és az LPG játszhatja a legfontosabb szerepet, igaz továbbra is dízelből fogy majd a legtöbb.
Forrás: Mckinsey&Company
Könnyen elképzelhető, hogy ezen hatások eredőjeként a magyar kutakon is 60-80 forintos literenkénti árkülönbséget látunk a kiskereskedelmi árakban a benzin és a dízel között egy év múlva.
Hasonló tartalmak
Az olajrészvények még nem a Covid utáni időszakot árazzák
A globális olaj-és gázipari részvények piacán október vége óta elindult a Mikulás ralli. Az eddig nagyon rosszul szereplő integrált olaj-és gázipar ugyanis az egy hónappal ezelőtti mélypont elérése óta szárnyal. Aki Shellt, ENI-t, OMV-t vagy akár MOL-t vett akkortájt, pár hét alatt masszív hozamot ért el. Talán csak a Biden győzelmének örülő elektromos autó részvények szárnyalása hasonló ehhez...
Túlértékelt részvény-e a Tesla?
Az idei évben példátlan tőzsdei emelkedést produkált a Tesla részvénye, mely tavaly októberben még jellemzően 250-300 dolláros áron forgott az amerikai tőzsdén, majd a közelmúltban az árfolyam meghaladta az 1.600 dollárt is. A hosszútávú eredmény-előrejelzés és értékelés alapján a Tesla részvény legalább másfél-kétszeresen túlértékeltnek tűnik. A kérdés, hogy képes lesz-e az Elon Musk nevével...
Miként alakulhatnak az olajárak az év végéig?
Az OPEC egyre inkább finomhangolja az olajpiacot, és élvezi a visszanyert vezető szerepét a világ olajpiacán. Azonban a járvány alakulására és kereslet változására nekik sincs ráhatásuk, mely a leginkább meghatározó tényező lehet 2020 fennmaradó részében. Mi nem várjuk, hogy a jelenlegi 40-45 dolláros Brent ár változna az év végéig, de nő az esély arra, hogy lefelé tör ki az olajár ebből a...
Mibe fektessünk: a legkisebb rossz kiválasztása
Az elmúlt napokban sokat töprengtem azon, hogy mi lehet a következő pár év slágerterméke a befektetési piacon. Valószínűleg szelektált módon elsősorban reáleszközt (ingatlant, aranyat, földet és minőségi cégeket/részvényeket) lehet érdemes venni, de az időzítés szerepe fontosabb, mint valaha.
