Forró ősz várható az olajpiacon: annyi tényezővel kell kalkulálni, mint még soha
Az olajpiac teljesen bizonytalan az árak alakulásával kapcsolatban. A befektetők legalább tucatnyi kedvező és kedvezőtlen hatást látnak maguk előtt, ember legyen a talpán, aki ebből eltalálja, hogy mely faktorok lesznek dominánsak. A magas változékonyság viszont szinte biztosan visszatérhet.
A nettó vételi pozíciók száma látványosan csökkent az olajpiacon: a Reuters elemzője, John Kemp szerint a portfolió menedzserek által tartott nettó vételi pozíciók száma a hat legfontosabb olajhatáridős és opciós piacokon 1,484 milliárd hordóról 952 millió hordóra esett 2018. januárjától mostanáig. Ez azt mutatja, hogy a piac bizonytalanná vált az olaj rövidtávú áralakulásával kapcsolatban, bár még alapvetően továbbra is a többség az árak emelkedését várja.
A pénzbefektetők nettó vételi és eladási pozíciói a Brent, a WTI, az USA benzin, az USA fűtőolaj és az európai gázolaj esetében (millió hordó)
Forrás: John Kemp, Reuters
Számos tényező indokolja az árak esését és emelkedését is. Az előbbi oldalon a török válság miatt fejlődő piaci keresletcsökkenést és a kínai-USA vámháború miatt GDP lassulást találjuk. Ehhez járul hozzá a legutóbbi OPEC találkozó eredménye, ami szabad kezet adott Oroszországnak és Szaúd-Arábiának a kihozatal növelésében. Az utóbbi oldalon viszont ott találjuk az Irán elleni szankciókat, a venezuelai és líbiai termelés bizonytalanságát vagy az USA palaolaj termelésben lévő infrastrukturális korlátokat. Igaz, hogy az USA legutóbb megígérte, hogy akár 11 millió hordó nyersolajat is piacra dob az utolsó negyedévben, ha az iráni szankciók miatt hiány alakul ki. Ráadásul Szaúd-Arábia is biztosítja a többletkínálatot, ha szükséges, bár pont most júliusban csökkentették a termelést.
A tényezőket összevetve elmondható, hogy teljesen bizonytalan az árak alakulása az utolsó negyedévben. Mekkora hatása lesz például az iráni szankcióknak? Egyesek szerint csak napi 0,5 millió hordó, amit kipótolnak a szaúdiak. Mások szerint csak Kína fog venni iráni kőolajat a szankciók bevezetése után, ami majdnem napi 2 millió hordó termeléskiesést jelent. És persze vannak becslések a kettő közti állapotra, például, hogy India és Törökország a felére csökkenti az iráni importját, Kína nem korlátozza magát, a többiek meg mind megfelelnek az USA akaratának. Ez hozzávetőlegesen 1,3 millió hordó napi exportszűkülést okoz.
Fontos szerepe lesz még az amerikai dollárnak is, amely rendületlenül erősödött az elmúlt hónapokban. Ez jelentősen megemelte az árakat a fejlődő piacok körében. A további dollárerősödés inkább az olajárak esését indukálja, míg ha a FED lazábbá válik, akkor a dollár gyengülésével az olajárak is erős támaszt kapnak.
Az viszont biztosnak látszik, hogy egy kisebb likviditású piacon a volatilitás jelentősen megnőhet. Az olajárak változékonysága emelkedhet a várható hírek hatására is, főleg ami a globális keresletre és az iráni exportra vonatkozik. Ezek a bejelentések mozgathatják meg leginkább a globális olajpiacot.
