Az elmúlt napok fő eseményei a globális olajpiacon az árak mesterséges letörésére irányultak. Tartja magát a szóbeszéd, hogy Trump elnök alacsonyabb olaj és üzemanyagárat szeretne a novemberi időközi választások előtt, mivel a zömében közép-nyugati republikánus szavazók körében ez egy kulcskérdés. Rövidtávon sikeres lehet ez a retorikai háború, de a trendet aligha tudja megfordítani az amerikai elnök.
Trump elnök több kísérletet tett az elmúlt hetekben a hirtelen emelkedő olajárak megtörésére. A fő kérdés, hogy a novemberi időközi választások előtt milyen benzinár alakul ki az USA-ban. A mostani 3 dollár körüli gallononkénti ár az ország nagy részében (Kalifornia, Hawaii és néhány kisebb megye kivételt képez, mivel földrajzi vagy szabályozásbeli okok miatt magasabbak az árak) ugyanis felháborodást keltett a zömében republikánus szavazök között. Az USA egyébként a teljes képviselőházat és a szenátus egy részét választja meg novemberben.
A legfontosabb üzenetek a következőek voltak:
- Szaúd-Arábia ösztönzése a magasabb termelésre, hogy pótolja az iráni szankciók miatt kieső perzsa termelést. A szaúdi termelés még a júniusi megállapodás előtt 500 ezer hordóval nőtt naponta 10,5 millió hordóra, ami a legmagasabb érték az elmúlt három és fél évben. Ez az OPEC össztermelést is 173 ezer hordóval, 32,3 millió hordóra növelte naponta. A szaúdiak hajlandóak egyébként akár 11 millió hordóig is elmenni a kommentárok szerint, bár ez szerintem lehet, hogy csak retorika, valójában nem érdekük az árak további süllyedése.
- Mentességet kapnak egyes termelők az iráni szankciók hatása alól és továbbra is vehetnek olajat (és persze dollárban elszámolhatják). Na ez egy izgalmas kérdés. A 2012-2015 közti szankciók 1,2 millió hordóval vetették vissza az iráni kihozatalt, ami egy az egyben az exporton csapodott. A mostani szankciók hatása ennék kisebb lehet, a kérdés, hogy kik kaphatnak mentességet. Jó eséllyel ez Japán vagy néhány európai ország lehet. Így is a szankciók 0,5-1,0 millió hordós termelésesést hozhat novembertől kezdve.
- A stratégiai tartalékok megnyitása. A 660 millió hordós SPR, az USA stratégiai tartalékai Louisiana és Texas államokban vannak. Legutóbb 2011-ben a líbiai háború idején dobtak piacra innen olajat, azt is ideiglenes jelleggel. A piaci helyzet nem indokolja a lépést, de most egy irracionális elnökkel van dolgunk. Hogy igazi piaci hatása legyen, legalább 20-30 millió hordó piacra dobására lenne szükség.
- Tárgyalások Oroszországgal. Nyilván ez a téma is szóba került a Putyinnal való találkozón. Oroszországnak azonban alig vannak tartalékai, a maximum 11,3 millió hordós kapacitás mellett termel a keleti ország.
A véleményem, hogy ezek az intézkedések néhány hónapra alacsonyabb árakat eredményezhetnek, ami viszont éppen, hogy jó beszállási pontot jelenetenek. A fundamentális kép – amit továbbra is erősen bullish az olajra - ettől nem fog változni. Számomra inkább az a kérdés, hogy vajon mi lesz a kínai konjunktúrával. Ez ugyanis sokkal meghatározobb az olajárra nézve, mint Trump elnök erőfitogtatása.
