Erste kommentár Ma kamatdöntő ülést tart az MNB. Nagy valószínűséggel továbbra sem nyúl az alapkamathoz a nemzeti bank, ugyanakkor a piacban van egyfajta várakozás azzal kapcsolatban, hogy valamiféle reakciót...
Ma kamatdöntő ülést tart az MNB. Nagy valószínűséggel továbbra sem nyúl az alapkamathoz a nemzeti bank, ugyanakkor a piacban van egyfajta várakozás azzal kapcsolatban, hogy valamiféle reakciót láthatunk a forintgyengüléssel kapcsolatban legalább implicit módon. Mindezt annak ellenére, hogy az MNB sokszor kihangsúlyozza azt, hogy nincs árfolyamcélja. Egyébként azt gondoljuk, hogy a jelenlegi árfolyamgyengülés mintegy 1,9 százalékpontos inflációemelkedést hozhat magával, s azt is két évre elosztva. Azaz jelenleg az inflációs cél a forintgyengülés miatt nagy valószínűséggel nem sérül. Így csak valami olyasmire számítanánk, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy figyeli a folyamatokat, s ha szükséges, akkor beavatkozik. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy számos nem konvencionális eszközt vezetett be korábban, többek között azért (i) hogy ne kelljen az alapkamatot tovább csökkenteni; (ii) vagy kimondatlanul a forint erősödését gátolja. Így ezen eszközök megváltoztatásával akár komolyabb gátat is lehet szabni a forintgyengülésnek, ha szükséges. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy jelenleg a szituáció teljesen más, mint sok-sok évvel ezelőtt. Most az EUR/HUF negatív visszacsatolásban van, azaz a forintgyengülés növeli azon erők hatását, amelyek azt erősítenék.
Mindeközben az MNB október 1-től és 2019. július 1-től szigorít a hitelkihelyezéseken. Ősszel a jövedelemarányos törlesztő részlet 50 és 60 százalékról a felére csökken, ha 5 évnél rövidebb a kamatperiódus, 10 év fölött pedig 35 és 40 százalékra. Jövő ilyenkor pedig 500 ezer forintra emelkedik a jövedelem határ mostani 400 ezer forintról, ami most vízválasztó az 50 és 60 százalékos határ között. Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi hitelkihelyezések alapján az új hitelek mintegy harmadát érintheti az új szabályozás. Ezek egy jelentős része hosszabb futamidővel kompenzálható. Az elmaradó hitelkeresletből adódó profitkiesést pedig a hosszabb kamatperiódusból adódó magasabb marzs legalább részben kompenzálhatja. Így a bankokra és az OTP jövedelmére gyakorolt hatás ugyan negatív lehet, de valószínűleg relatíve pici.
Közben tovább éleződik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, legalábbis kommunikáció szintjén. Hiszen Trump elnök utasítást adott a kereskedelmi hivatalnak, hogy vizsgálja meg az újabb 200 milliárd dollárnyi kínai termékre kivetendő addicionális 10 százalék vámot.
Mindezek fényében az ázsiai piacok heves negatív reakciót mutattak, ami Európában is folytatódik.
Nagyrészt ledolgozták a nap eleji mínuszokat tegnap a vezető amerikai indexek. Az S&P500 0,2%-kal, a Dow 4%-kal esett, míg a Nasdaq stagnált. Ezt követően azonban magyar idő szerint hajnali fél 2 körül 1% körüli mínuszba estek a határidős indexek, miután Donald Trump újabb fenyegetést eszközölt Kína felé.
Trump arra utasította tegnap az Egyesült Államok Kereskedelmi Hivatalát, hogy azonosítson újabb 200 milliárd dollár összértékű kínai importárut, amire potenciálisan vámot vethet ki az USA. Trump nyilatkozata szerint amennyiben Kína válaszlépéssel reagál az USA által korábban bejelentett importvámra (ami 50 milliárd dollár összértékű kínai terméket sújtana 25%-os importvámmal és ennek egy része már július 6-án életbe lépne), akkor ő újabb 200 milliárd dollár összértékű kínai importárut fog 10%-os importvámmal sújtani. A Kereskedelmi Hivatal vezetője szerint a most induló vizsgálat hasonló lesz ahhoz, aminek végeredményeként az USA eldöntötte, hogy mik fogják az 50 milliárd dollárnyi kínai árut érintő importvám tárgyát képezni. Így ez akár több hónapot is igénybe vehet. Kína mindenesetre nem hagyta szó nélkül az újabb fenyegetést, és továbbra is a szemet-szemért elvet követi. Más kérdés, hogy 2017-ben Kína amerikai importja összesen 130 milliárd dollár volt, így az USA esetleges fenyegetését már nem tudnák pontosan lemásolni. A hírekre nagyobb mértékben beleadtak az ázsiai piacokba és az amerikai határidős indexek is esni kezdtek. A klasszikus menedékeszközöket megvették, míg a dollár átmeneti gyengeséget követően ismét stabilizálódott.
Újabb jegybankárok szólaltak fel tegnap a Fed előző heti kamatdöntő ülését követően. John Williams, a New York-i Fed újdonsült elnöke igen optimista a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, eközben azonban Raphael Bostic a kereskedelmi háború okozta kockázatokra hívta fel a figyelmet.
Vérfürdőt rendeztek ma a befektetők az ázsiai piacokon. A Shanghai index 3,3%-kal, a Hang Seng 2,7%-kal, a Nikkei pedig 1,7%-kal csökkent. A Shanghai index 2016 óta először esett 3.000 pont alá.
A meredek esés kiváltó oka, hogy Trump újabb vámok kivetését helyezte kilátásba, ezzel ismételten megnövekedett egy kereskedelmi háború kockázata, melynek egyik nagy vesztese Kína lehetne.
Kim Dzsongun kétnapos találkozóra ismét Kínába látogatott, hogy Xi Jinping kínai elnökkel találkozzon. Az észak-koreai vezetőnek idén ez már a harmadik kínai útja.
Negatív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.
A Csányi Sándorhoz köthető Sertorius alap 200.000 darab OTP részvényt vett 9.946 forintos átlagáron június 15-én.
Az OTP 150.000 darab saját részvényt vett 9.952 forintos átlagáron június 15-én.
A bank ugyanakkor 104.587 darab OTP részvényt értékesített munkavállalóinak javadalmazási politikája keretében.
A Richter 50.000 darab saját részvényt vett 5.401 forintos átlagáron június 15-én.
