Hajnalig megvolt

Tegnap érdekes formáció kezdett kialakulni a DAX indexen, ugyanis a reggeli nagy ugrás következtében egy-két napos szigetet hagyott a csökkenő trend alján. Ugyan tegnap este elromlott már a hangulat s a nap végére majdnem betöltötte a rést, de zárásra megmaradt egy pár „filléres” rés. Ez ma reggel bezárult, arra az éjszakai hírre, hogy Trump főtanácsadója, Gary Cohn lemondott, valószínűleg annak köszönhetően, hogy az elnököt nem sikerült meggyőzni a kivetendő vámok észszerűtlenségéről. Mindeközben Trump fenyegetőzik, vicsorog, s közben cukorkákat dobál Kanadának és Mexikónak. Ha jó fiúk lesznek a NAFTA tárgyalásokon, akkor nem is veti ki rájuk az acél és alumínium vámot. Elvileg hétvégére várható az elnöki vám rendelt bejelentése, de egy kicsit az az érzésünk, hogy nagy taktikai játék folyik. Éppen ezért a kezdeti negatív nyitást követően emelkedésre számítunk a DAX esetében – a szép sziget formáció nélkül. A BUX a nap elején visszaeshet a 200 napos mozgóátlag alá, de itt is feltápászkodást várunk a nap végére.

Kis elmozdulással zárták a tegnapi napot a vezető amerikai részvényindexek, az S&P500 0,3%-kal, a Nasdaq 0,6%-kal emelkedett, a Dow stagnált. Mostanra azonban 1% feletti mínuszba csúsztak a határidők, ugyanis piaczárást követően Trump fő gazdasági tanácsadója, Gary Cohn, aki le akarta beszélni az elnököt az importvámokról beadta lemondását.

A Fehér Ház közeli források szerint Cohn pár órával azt követően mondott le, hogy Trump arra kérte, hogy álljon ki az importvámok mellett a nyilvánosság előtt, azonban ő nem adott választ a kérdésre. Ez pedig egy újabb jele annak, hogy Trump komolyan gondolja a dolgot, ráadásul mostantól egy befolyásos emberrel kevesebb a Fehér Házban, aki a szabadkereskedelmet támogatja.

Fehár Ház közeli források szerint az acél- és importvámok mellett egy sokkal széleskörűbb importvám bevezetését tervez a Trump adminisztráció a Kínából behozott termékekre. A legszigorúbb esetben még a kínai beruházásokat is korlátozná az USA odahaza. Az intézkedést a Fehér Ház azzal legitimálná, hogy Kína szellemi tulajdonokat lopott el az ott működő amerikai cégektől.

Lael Brainard, a Fed igazgatótanácsának tagja, aki állandó szavazótag a Nyíltpiaci Bizottság ülésein egyre biztosabb abban, hogy az infláció a Fed 2%-os céljához közelít, mint pár hónappal ezelőtt. Mindezt a szinkronizált gazdasági növekedéssel és az amerikai fiskális stimulussal (adóreform) magyarázta. Brainard szavai azért is jelentőségteljesek, mert az utóbbi években rendre óvatosabb kamatemelési pályát sürgetett.

A globális piacok optimizmusa nem ragadt át az ázsiai indexekre. A Shnaghai index 0,6%-ot, a Nikkei 0,8%-ot, a Hang Seng 1,1%-ot csökkent.

Dél-korai diplomaták egyeztetéseket folytattak Észak-Koreával, melynek során Kim Dzsongunnal is személyesen tárgyaltak. Az egyeztetésen két fontos előrelépés is történt. Egyrészt megállapodtak abban, hogy elnöki szintű csúcstalálkozó lesz a két ország között áprilisban, amire utoljára 2007-ben volt példa. Másrészt Észak-Korea most először volt hajlandó egyeztetni atomfegyvereinek leszereléséről, amit ahhoz kötnének, hogy katonailag nem fenyegetik őket és garantálják a mostani rezsim sértetlenségét is. Bár erről valószínűleg roppant nehéz lesz egyezkedni és garanciát adni rá, de pozitív, hogy egyáltalán hajlandóak róla tárgyalni. Ugyanakkor közben amerikai információk szerint Észak-Koreában újrakezdték az urándúsítást, melynek szakértők szerint elsősorban politikai, nyomásgyakorlási okai lehetnek.

A negyedik negyedéves Ausztrál GDP éves növekedési üteme 2,4%-ra lassult a várt 2,5% helyett. A korábbi növekedési adatot 2,8%-ról 2,9%-ra emelték fel.

A mai napon negatív hangulat uralkodik az európai és az amerikai piacokon egyaránt.

A MOL részvényeket a gyengébb kilátások és a politikai kockázatok miatt leminősítettük vételről felhalmozásra 3.230 forint célárral. A MOL 2018-as EBITDA várakozását 9%-kal lefelé módosítottuk az alacsonyabb finomítói és petrolkémiai marzsok miatt. A 2019-2020-as periódusban is némileg alacsonyabb nyereséget várunk, míg a kutatás-termelés profitja nőhet a magasabb olajár miatt.

A cégben a legfontosabb fejlemény a rendkívüli osztalék lehet – mi a normál 80-85 forint felett 20-40 forint közötti egyszeri kifizetésre számítunk az idei évben.

A MOL életében az INA történet továbbra sincs megoldva és nem is tűnik úgy, hogy rövidtávon megoldás születik. Mi nem hisszük, hogy harmadik fél felé történő eladás megoldás a szituációra. A washingtoni választóbíróság idén dönthet és jó eséllyel százmillió eurós kárpótlásra szólítja fel a horvát államot a magyar állam felé. A megoldást mi csak egy magas szintű  politikai megegyezésben látjuk a horvát és a magyar kormány között.

A MOL-nál is fennállhat hosszabb távon a direkt politikai beavatkozás veszélye, amit most Lengyelországban tapasztalunk. A MOL részt vehet a kormány által támogatott projektek, például Paks-2 finanszírozásában. Az év elején bejelentett magyar-szlovák interkonnektor megvásárlása már az előszele lehet ennek a politikának, mivel a 46 milliárd forintért vásárlandó eszköz még nem szállított gázt és mi nem feltétlenül látjuk az üzleti racionalitást. A politikai beavatkozás kockázatának esélye egyelőre alacsony, de a jövőben ezt nem zárjuk ki.