A hétvége legérdekesebb fejleménye mindenképpen a Carbon Tracker (CTI) és a Grantham Institute at Imperial College London elemzése volt a globális energiapiac alakulásáról, amit több más elemzőházhoz (IEA, EIA, OPEC, Bloomberg NEF, BP, ExxonMobil) hasonlóan 2050-ig adott egyfajta előrejelzést a világ energetikájának alakulásáról.
A teljes riport itt található: http://www.carbontracker.org/report/expect-the-unexpected-disruptive-power-low-carbon-technology-solar-electric-vehicles-grantham-imperial/
A CTI néhány hajmeresztő állítást tett ebben az elemzésben. Többek között, hogy a kőolaj és kőszén fogyasztás csúcsa 2020 körül lesz, onnan, ha lassú, de csökkenő felhasználás várható. A napenergia 29%-át teheti ki a globális energiatermelésnek 2050 körül, vagy, hogy a világ összes utcai szállítóeszközének (road vehicle) két-harmada elektromos lehet 2050-re feleslegessé téve 25 millió hordó/nap olajtermelést. A gázkereslet növekedése is elmaradhat a várttól, mivel a nap és szélenergia hatékonysága olyan módon nő, hogy a földgáz sem lesz alternatívája a megújuló erőforrásoknak. A napenergia elterjedése pedig minden képzeletet felülmúlóan 9000 GW kapacitást ér el 2050-re (összehasonlításképpen: 2015-ben 51GW, 2016-ban 73GW kapacitás épült ki világszerte). Egyébként ezekkel a rendkívül pozitív kilátásokkal sem tudjuk 2 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedést: a riport 2,4 és 2,7 Celsius fok közötti globális melegedésre számít 2100-ra.
Nyersolaj kereslet alakulása (2010=100%).
Forrás: CTI. Jelmagyarázat: CTI = Carbon Tracker Institute. IEA = Nemzetközi Energia Ügynökség. BNEF = Bloomberg New Energy Finance. WEC= World Energy Council.
Fotovoltatikus kapacitások alakulása globálisan. IEA
Forrás: CTI. Jelmagyarázat: CTI = Carbon Tracker Institute. IEA = Nemzetközi Energia Ügynökség. BNEF = Bloomberg New Energy Finance.
Ezek az állítások nagyon gyors változást sugallnak, és messze alatta vannak a fő áramlat tekinthető előrejelzéseknek. A még nagyon optimista Bloomberg New Finance előrejelzéseihez képest is merészebbeknek tekinthető ez a jóslat, nem is beszélve a konzervatívnak Nemzetközi Energia Ügynökségről, vagy a talán némileg hazabeszélő OPEC vagy ExxonMobil előrejelzésekről. Ez utóbbiak 2040-es évekre teszik egyébként a kőolajtermelés és kereslet csúcsát (peak oil demand).
Véleményem szerint nem lesz ennyire gyors változás. Nem az összeesküvés elméletek miatt, nem az autógyártó –fosszilis energiatermelő cégek miatt, hanem főleg azért, mert az elektromos áram tárolásban nincs még igazi áttörés. A meglévő megoldások nem hatékonyak: nem kompaktak, drágák, környezetszennyezőek vagy műszaki problémák (pl. akkumulátorok melegedése) veszélyeztetik a használatot. Főleg arra lenne szükség, hogy az északi-félgömb 40 és 60-ik szélessége közötti lakosság (az emberiség többsége) képes legyen elektromos áramot olcsón és hatékonyan tárolni az éven belül. A napenergia 85%-a ugyanis március és november között termelhető, miközben a felhasználás télen sokkal intenzívebb. A szélenergiával jobb a helyzet, de ezzel együtt előfordul hosszú, alacsony aktivitású időszak, mint mondjuk tavaly decemberben Németországban. Addig nehezen tudom elképzelni, hogy sikerül ilyen mértékben elterjeszteni a megújuló energiát, még ha a költség a CTI által várt módon zuhan is, ami egyébként könnyebben elképzelhető.
Ha CTI-nek mégis igaza lesz, azért jelentős hatással lesz a beruházási piacra:
- Az olaj és gázcégek értéke valószínűleg a töredéke a mostaninak. A készletek – főleg a kőolaj - nagy részét kénytelen lesznek leírni ezek a vállalkozások. A kőszén termelő cégek (kivéve kokszolható szén) hasonló sorsa juthatnak.
- Az energiatárolással foglalkozó vállalatok értékeltsége megnőhet. Kérdés, hogy milyen technológia győz.
- A napenergia és szélenergiába fektető vállalatok vegyes képet mutatnak: bár volumenben jelentős növekedés várható, az egységnyi kapacitás ára viszont esik, ami összességében nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cégek nyeresége nő.
- Tovább folytatódhat a szolgáltató cégek vesszőfutása, melynek a végén állami segítséggel új szabályozás alakul ki. Simán el tudom képzelni, hogy egyszer nem az elektromos hálózatból kivett áramért fizetünk, hanem a hálózat elérésért.
- Végezetül a biztonsági cégek árfolyama nő, miután soha nem látott ember exodus indulhat a kitermelő országok részéről, melyek főleg az arab világban találhatóak.
Dióhéjban ennyi jutott eszembe a jelentést olvasva.
Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.
