Martin Shkreli korábbi amerikai hedgefund manager megvette a Daraprim jogait, amit többek között az AIDS kezelésére használnak. A tranzakciót követően a készítmény árát 55-szörösére emelte meg, ami nagy felháboródást keltett Amerikában. A témát Hillary Clinton ügyesen meglovagolva gyorsan kitweetelte, hogy az eset miatt szigorítani fognak a gyógyszerek és biotech készítmények szabályozásán. Ami külön érdekes, hogy a Daraprim nem biotech, hanem egy meglehetősen régi készítmény.
A szabályozás lényege:
- megpróbálnák csökkenteni a gyógyszerek árát
- cél, hogy a magánszemélyeknek ne kerüljön többe a gyógyszer havi 250 dollárnál
- az árbevétel egy bizonyos, még meg nem határozott százalékát kötelező lenne K+F-re visszaforgatni
- a biotech készítmények szabadalmi jogait 12 évről 7 évre vágnák vissza
Részvénypiaci megközelítés:
- bár a szabályozás nem kimondottan biotech szektorra irányul, de ők is masszívan megsínylenék a dolgot, hiszen a drága készítményárak elég jellemzőek ebben a szegmensben
- a szabályozás során például a Bayer drága rákgyógyszerei is érintettek lehetnének
- a gyógyszercégek mellett a biztosítótársaságokra is negatív hatást gyakorolna, hiszen a havi 250 dolláros limittel a költségek egy részét áthárítanák a biztosítókra
- a szabadalmi jog csökkentése azt eredményezné, hogy hamarabb jelenhetnének meg a versenytársak, ezért a magas ár és ezzel a magas marzs is rövidebb ideig maradna fent
- a kisebb profitlehetőség miatt viszont a gyógyszergyártók kevésbé lennének érdekeltek a készítmények fejlesztésében
- ennek következtében viszont nem kerülnének kifejlesztésére új gyógyszerek, így feltételezhetően nem lehet majd megvalósítani a tervet, mert valószínűleg nem merik megkockáztatni, hogy például az AIDS és rákkutatások leálljanak, vagy akár csak lassuljanak is
Következtetés:
- kampánytémának jó lesz
- negatív hangulatban a részvénypiacokat ijesztegetni is jó lesz
- nem fog az iparágat érintő komoly szabályozást eredményezni, legfeljebb 1-1 igazán durva egyedi esetnél fog a szabályozó közbeavatkozni
