OTP: Egyszeri tételek torzították az első negyedévet, de az alapfolyamatok stabilak maradtak

Az Erste elemzője május 15-én tette közzé az OTP első negyedéves eredményéről szóló értékelését. Az elemzés főbb megállapításai:

Az OTP 2026 első negyedévében 177 milliárd forintos nettó eredményt ért el, ami 6%-os éves visszaesést jelent, ugyanakkor mintegy 5%-kal meghaladta a piaci várakozásokat. A saját tőke arányos megtérülés (ROE) 12,8% volt. A számokat jelentősen torzították az első negyedévben egy összegben elszámolt egyszeri tételek: ezek időarányos kiszűrésével a korrigált nettó eredmény 324 milliárd forint lett volna, ami 23,5%-os ROE-nek felel meg, azaz az alapjövedelmezőség kifejezetten erős maradt.

Az egyszeri tételek közül a legnagyobb tételt a magyarországi speciális bankadó(k) jelentette (-171 milliárd forint adózás után, bruttó 35 és 162,5 milliárd forint), míg Bulgáriában és Szlovéniában további -15 milliárd forintnyi szabályozói költség jelentkezett. Ezek döntően az első negyedévben kerültek elszámolásra, emiatt a riportált profit mesterségesen alacsonyabb szinten alakult.

A működés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is a nettó kamateredmény volt, amely 527 milliárd forintra emelkedett, negyedéves alapon 4%-kal, éves alapon pedig 13%-kal nőtt, enyhén felülmúlva az elemzői várakozásokat. A növekedést egyrészt a hitelállomány bővülése, másrészt a kamatmarzs emelkedése támogatta: a nettó kamatmarzs 4,59%-ra nőtt az előző negyedévi 4,48%-ról és a 2025-ös 4,34%-ról. A marzsbővülés több piacon is megfigyelhető volt, különösen Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Oroszországban és Üzbegisztánban, míg Magyarországon a már korábban megugró szintről emelkedett tovább.

A díj- és jutalékbevételek 138 milliárd forintot értek el, ami 1%-os éves csökkenést jelentett, és elmaradt a várakozásoktól. A visszaesés fő oka az orosz működés hozzájárulásának mintegy 20%-os zsugorodása volt. Ezzel szemben az egyéb nem kamatjellegű bevételek pozitív meglepetést okoztak: ezek 89 milliárd forintra emelkedtek, 5%-kal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. A növekedést elsősorban a magyar piacon elszámolt mintegy 20 milliárd forintos negyedéves hatás magyarázza, amely a támogatott lakáshitelek valós értékének átértékeléséből és a kapcsolódó fedezeti ügyletekből származott.

A működési költségek 13%-kal nőttek éves alapon, ami jelentősen meghaladta az elemzők által várt mintegy 3%-os emelkedést, és így negatív irányba befolyásolta az eredményt. Ugyanakkor a kockázati költségek kifejezetten kedvezően alakultak: összesen -15 milliárd forintot tettek ki, ami lényegesen jobb a várakozásoknál. A bank mintegy +20 milliárd forintnyi visszaírást könyvelt el orosz államkötvényekkel kapcsolatban, emellett a hitelkockázati költségek is alacsonyak maradtak. A portfólió minősége javult, a nem teljesítő hitelek aránya 3,4%-ra csökkent az előző negyedévi 3,5%-ról.

A hitelállomány dinamikája továbbra is erős: árfolyamszűrt alapon 3%-os negyedéves növekedés volt megfigyelhető a teljesítő állományban. Különösen a jelzáloghitelezés teljesített kiemelkedően, 6%-os növekedéssel negyedéves alapon, amelyet döntően a magyarországi Otthon Start támogatott lakáshitel-program hajtott. Magyarországon a jelzáloghitel-állomány 10%-kal bővült egyetlen negyedév alatt. Az ügyfélbetétek szintén 3%-kal emelkedtek, elsősorban a lakossági források növekedésének köszönhetően, Magyarországon ezen belül 9%-os volt a bővülés.

A tőkehelyzet némileg romlott, de a várakozásokkal összhangban: a Tier 1 mutató 17,6%-ra csökkent a 2025-ös 18,1%-ról. Az esés mögött elsősorban szabályozói változások (-31 bázispont), valamint a kockázattal súlyozott eszközök 4%-os negyedéves növekedése állt, miközben az első negyedévi profit alacsonyabb volt az egyszeri tételek miatt.

A menedzsment megerősítette a 2026-os kilátásokat: a hitelállomány növekedése árfolyamszűrt, organikus alapon elérheti a 2025-ös mintegy 15%-os szintet, a nettó kamatmarzs a tavalyi 4,34% körül alakulhat, a költség/bevétel arány valamelyest emelkedhet a 41,7%-ról, a kockázati profil stabil maradhat, miközben a ROE várhatóan elmarad a 2025-ös 21,6%-tól az alacsonyabb tőkeáttétel miatt.

Az Erste elemzője összességében úgy látja, hogy az első negyedéves eredményeket erősen torzították az időben előrehozott különadók, ugyanakkor a korrigált számok alapján az OTP továbbra is kiemelkedő jövedelmezőséget és erős működési trendeket mutat. A nettó kamateredmény bővülése, a hiteldinamika és a magas kamatmarzs különösen pozitív fejlemények, míg a magasabb költségnövekedés negatív tényezőként jelentkezett. Az eredmény enyhén felülmúlta a várakozásokat, de összességében a piaci megítélés szempontjából a hatás semlegesnek tekinthető.