Egyre csúnyábban néznek ki az amerikai piacok, s azon belül is az S&P500 index. Már cirka egy hete elhagyta a 200 napos mozgóátlagot lefelé. Aztán visszatesztelte, s azóta esik, mint a kő. Pedig kezdetben „jól állta” a háborút, alig csökkent, miközben a 10 éves...
Egyre csúnyábban néznek ki az amerikai piacok, s azon belül is az S&P500 index. Már cirka egy hete elhagyta a 200 napos mozgóátlagot lefelé. Aztán visszatesztelte, s azóta esik, mint a kő. Pedig kezdetben „jól állta” a háborút, alig csökkent, miközben a 10 éves hozam elég dinamikusan emelkedett a kezdetektől fogva.
Ebben nyilván szerepet játszott az is, hogy a piac elég sokáig rövid háborúra számított. Mostanra viszont – a közeledési hírek ellenére, amelyet nem nagyon hisz el a piac – kezd világossá válni, hogy nem kicsi annak a valószínűsége, hogy ez akár egy hosszabb háború is lehet, ami huzamosabb ideig magas szinten tartja a kőolaj árát, sőt, ha jó pár hónapon is túlnyúlik a háború, akkor komoly hiány is kialakulhat a piacon. Az előrejelzések egyelőre nem számolnak ezzel. például a Fed GDP előrejelzése még növekedett is idénre és az elkövetkező évekre is, 0,1 és 0,3 százalékpont közötti mértékekkel. Vagyis első szintű becslésként a vállalati profitok várható változását valószínűleg nem kell figyelembe vennünk.
A 10 éves hozam növekedése eddig ceteris paribus kb. 5,1 százalékot vágott ki az S&P500 értékéből. Hiszen 3,94 százalékról 4,39-re emelkedett a hozam, miközben a kockázati prémium március elején 4,38 százalék volt Damodaran számításai szerint. (becslés: (4,38%+3,94%)/(4,38%+4,39%)-1) Szóval, ha az amerikai profitokat valami rejtélyes oknál fogva nem érintené a most zajló háború (a Fed gyakorlatilag ezt sugallja), s csak a kockázati prémium emelkedne vissza a régen megszokott értékre 5 százalék fölé, vagy csak az elmúlt 10 év átlagára, amely 4,74 százalék, akkor még van néhány, cirka 2-5 százalék leértékelődési potenciál az indexben. S akkor az eredményekben még nem számoltunk változással a március eleji előrejelzésekhez képest.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a világ azért sem számít most hasonló inflációs sokkra, mint az orosz-ukrán háború kitörésekor, mert akkor még egy elhalasztott kereslet is fűtötte a piacokat, most pedig nem. Mindettől függetlenül a jelentősebb elhúzódás hatása is jelentősebb lesz. Azaz a kockázat minden nappal növekszik, amíg tart a háború, egészen addig, amig egyértelmű jel nem jön a lezárásra. Ezt pedig nagy valószínűséggel Irántól fogjuk megkapni, nem Trumptól.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
