A MOL a stratégiai tartalékokhoz kíván nyúlni, hogy biztosítsa a magyar ellátást

Tegnap este a MOL egy hosszabb hivatalos közleményben tájékoztatott arról, hogy 250 ezer tonna kőolaj felhasználását kérte a magyar stratégiai készletből, hogy biztosítsa a Dunai Finomító ellátását. A cég a szlovák kormányt is hasonló kéréssel kereste meg. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hivatalos adatai szerint Magyarország stratégiai tartaléka 655 ezer tonna kőolajat, 513 ezer tonna gázolajat, 13 ezer tonna kerozint és 256 ezer tonna benzint tesz ki jelenleg, ami nagyjából 96 napnyi magyarországi fogyasztásnak felel meg.

A stratégiai tartalékokhoz azért kíván hozzányúlni a MOL, mert a január 27-i orosz katonai csapás következtében megsérült Barátság kőolajvezetéken nem érkezik nyersolaj Ukrajna felől. Az orosz-ukrán háború intenzív szakaszának kirobbanása óta már többször leállt a Barátság vezetékrendszer, de úgy tűnik, most komolyabb a helyzet, mint korábban. A MOL jelezte, hogy az ellátási hiány pótlására elkezdte a tengeri úton érkező kőolaj szállítását finomítóiba. A tengeri szállítás hosszabb átfutási ideje miatt ez az alternatív ellátási útvonal fokozatosan valósul meg, az első szállítmányok várhatóan március elején érkeznek meg a horvátországi Omišalj kikötőjébe. A kőolaj további 5-12 nap alatt jut el a MOL-csoport finomítóiba.

Korábban Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató jelezte, hogy a társaság belföldi finomítói 2027 elejéig 70–80%-os kapacitáskihasználtsággal tudnak működni, ha az orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül nem érhető el. A MOL célja, hogy 2027 első feléig elvégezze az orosz kőolajról való leváláshoz szükséges fejlesztéseket. Ezek eredményeképpen mindkét belső, szárazföldi finomító teljes kapacitással, tengeri úton, a horvátországi Janaf rendszeren keresztül érkező kőolajjal tud majd üzemelni. A Dunai Finomító 2026. októberéig egyébként is csak 70%-os kapacitáskihasználtságot tud elérni, a 2025. október 10-i tűzesetnek betudhatóan, aminek következtében az AV3 egység jelenleg is javítás alatt van. Így tulajdonképpen a Pozsonyi Finomító az, amely közvetlenül érintett a keleti szállítások leállása miatt. Ennek a finomítónak a kapacitáskihasználtságát kénytelen a cég 100%-ról 70%-ra csökkenteni.

Horvátország kész segíteni Magyarországot és Szlovákiát az olajellátásban a Barátság-vezetéken keresztüli orosz olajimport megszakítása után. Ezt jelentette be Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hétfőn. A miniszter közleménye azonban igencsak sejtelmes volt, az sugallta, hogy bár az EU nem tiltja az orosz olaj behozatalát a MOL belső finomítójához a horvát rendszeren keresztül, de a horvátok nem támogatják, hogy az EU két tagállama kőolaj vásárlásaival támogassa a Putyin rezsimet. Vagyis nem biztos, hogy a horvátok átengedik az orosz eredetű kőolajat az omisalji kikötőn és az Adria vezetékrendszeren keresztül. A szerbek esetében 2022. novemberétől nem lehetett orosz eredetű kőolajat szállítani ezeken a horvát rendszereken.

A hír után több nyitott kérdés maradt. Vegyük ezeket sorra:

1. Milyen nyersolajat tud majd a MOL a tengeri úton beszállítani? Tud-e orosz kőolajat vagy sem? Hogyan különbözteti meg a horvát fél az orosz kőolajat a teljesen hasonló és az orosz rendszeren belül összekeveredett kazah kőolajtól például? Véleményem szerint a horvátok szigorúak lesznek, a MOL-nak kell bizonyítani a szállítmány eredetét minden esetben. Orosz kőolaj nem biztos, hogy fog érkezni az Adria felől. Ugyanakkor a horvátoknak az EU szankciók, illetve a Magyarországnak és Szlovákiának biztosított kivételek szerint át kell engednie az orosz olajat. Ha nem teszik, azzal EU-s szabályozást sértenek. Ettől még nem 100%-os bizonyosság, hogy át is fogják engedni, de politikailag eléggé megdrágítja, megnehezíti számukra ezt a lépést.
2. Milyen áron tudja a MOL használni a Janaf rendszereit? A MOL és a Janaf között éves szerződések vannak, az idei évi megállapodás 2 millió tonnáról szól. Nyilván a mennyiséget növelni kell, az ár tekintetében pedig a horvátok szándékától függ, hogy mennyit kérnek, tekintettel arra, hogy az pozíciójuk domináns. Valószínűnek tartom, hogy a mostani tarifákhoz képest lesz némi emelés, de a horvátoknak sem lenne célszerű túl magasra emelni a díjakat, mert az a nemzetközi reputációjukat súlyosan rontaná. A MOL esetleg tud érvelni amellett, hogy a 2 millió tonna helyett évi 8-10 millió tonnát szállítana a következő 12 hónapban, emiatt kaphat bizonyos mennyiségi kedvezményt a horvát vállalattól. A végkimenetel emiatt bizonytalan.
3. Mikorra készül el ténylegesen a MOL a leváláshoz szükséges beruházásokkal, keverőüzemmel és tárolókkal Százhalombattán? Mennyire akadályozza az AV3-as üzem javítása ezeket a beruházásokat? A MOL 2027 elejére ígérte ezen beruházások elkészültét, a mostani változások miatt felgyorsulhatnak a folyamatok. De ezzel együtt 2027 előtt nem látom a lehetőségét, hogy a MOL elkészüljön ezzel a feladattal.
4. Mekkora kapacitásokkal tud üzemelni az Adria vezetékrendszer? Tudja-e a mostani felállásban biztosítani a MOL belső finomítóihoz szükséges napi 40 ezer tonnás (évi 14 millió tonna) kapacitást a Sziszek-Virje szakasz, ami a legszűkebb keresztmetszet? Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni, valószínűleg a körülményekből tudni fogjuk a választ. A MOL szerint a Janafnak egy párhuzamos vezetéket lenne célszerű építeni a kérdéses 80 kilométeres szakaszra, hogy stabilan nyújtható legyen a kért szolgáltatás.
5. Milyen kapacitáskihasználtság mellett tud a MOL két belső finomítója üzemelni a köztes időszakban, ha a keleti irányból nem jön nyersolaj? Meg tudja-e oldani a nagyobb volumenű termékimportot a MOL ebben az időszakban, esetleg a most elkészült, rijekai késleltetett kokszoló beruházás segít ebben? Azt gondolom, a MOL eleget fog tenni ennek a kihívásnak, de logisztikában, szervezésben ez egy komoly feladat, és emiatt legalább 5%-kal nőni fog a magyarországi kiskereskedelmi üzemanyagár ahhoz képest, ha nem lenne ellátási zavar a Barátság kőolajvezetéken.
6. Végül: használtható lesz-e még valaha a Barátság kőolajvezeték-rendszer? Vajon a jelentős károk és a saját kritikus infrastruktúrájukat ért csapások miatt nem tudják kijavítani a vezetéket? Vagy vannak ennek politikai okai is? Erre a kérdésre én is kíváncsian várom a választ. Azt hiszem, hogy a háború lezárásáig kétséges, hogy lesz ukrán kőolaj tranzit, utána viszont újraépül ez a kapcsolat.

Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!

Érdekel