Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna az év végével leállíthatja a Barátság kőolajvezetéken történő olajszállításokat, beleértve a nem orosz forrásokat is. Később az elnöki tanácsadó módosította ezt a...
Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna az év végével leállíthatja a Barátság kőolajvezetéken történő olajszállításokat, beleértve a nem orosz forrásokat is. Később az elnöki tanácsadó módosította ezt a megjegyzését és jelezte, hogy 2029 végéig — amikor lejár a szerződés az orosz Transznefttel — biztosítható az olaj szállítása.
Véleményünk: A MOL már évek óta készül arra, hogy megszűnik az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken. A cég nemrégiben elmondta, hogy ha ez az esemény most következne be, akkor a két belső finomítójának kapacitáskihasználtságát 80%-ra kellene csökkenteni, és az ellátást az Adria kőolajvezetékről tudná biztosítani. A cég jelenleg 11 millió tonna orosz kőolajat vásárol, az Adria felől évi 8 millió tonnát lehet jelenleg beszállítani. A MOL 2026-re teljesen elkészül azokkal a projektekkel, amelyek biztosítják, hogy 100%-ban ellátható legyen az Adria felől. A MOL 2024-re állapodott meg a horvát Janaf-fal az Adria kőolajvezeték használatáról, összesen 2,2 millió tonna beszállításáról szól az alku, amit jövőre 8 millió tonnára kellene bővíteni. Ennél többet is tud az Adria szállítani, de ehhez a Janaf részéről is beruházásokra van szükség.
Úgy gondoljuk, hogy az orosz olajról való leválás a MOL csoport jelenlegi 3 milliárd dollár feletti éves EBITDA-ját 2-2,4 milliárd dollárra csökkentené, mivel az orosz olaj 5-10 dollárral olcsóbb hordónként, mint a tengeri kőolaj, és a szállítási költség is valamivel drágább lehet az Adria esetében, mint a Barátság kőolajvezetéken. Az orosz olajellátás leállása becslésünk szerint 20-25%-kal csökkentené a MOL értékelését, ami részvényenként 500-750 forintot jelent. Ellátásbiztonsági problémákat nem látunk idehaza, mivel a MOL finomítói továbbra is mennének, a termékimport pedig növelhető lenne a külpiacokról. A magyar kiskereskedelmi árak azonban valószínűleg 5-10% körüli mértékben nőnének a nagyobb és drágább termékimport miatt.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek:Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
