Itt jelentkezhet be korábban regisztrált Erste Market hozzáférésével.
Amennyiben korábban csak hírleveleinket kapta, és nem regisztrált, akkor hozzáférését ezen az oldalon tudja aktiválni.

AGRÁR SAROK

Korszakváltás a mezőgazdaságban

AGRÁR
AGRÁRFórián ZoltánVezető agrárszakértő2024. június 20.   13:58

Milyen magasztos cím, de mennyire komoly! Utólag fogjuk majd igazán érteni, hogy mekkorák azok a hullámok, amelyek hátán egy új korszakba lép a magyar agrárium. Évtizedek óta cipelt terhek kerülnek le róla, megértjük a verseny lényegét, és a mi még fontosabb, beleállunk a versenybe. Kevesebben, nagyobb, szélesebb együttműködések mentén, de mindenképpen versenyképesebb lesz az agráriumunk e pénzügyi-kifizetési ciklus végére. Ennek előmozdítása érdekében e cikkben számba veszem azokat a kitörési pontokat, amelyek - korán sem véletlenül – a gyengeségeinkkel azonosak.

Az elmúlt hetek sok tanulsággal szolgáltak. Az történt, hogy a szántóföldi növények árai emelkedésbe kezdtek. Hogy miért is? Hát hiány az nincs. Rossz globális terméskilátások sincsenek. A többi piac hatása érkezett meg ismét az árutőzsdékre. Akik a mezők széléről nézik, sose felejtsék el azokat, akik a monitorokon követik, és összefüggéseikben keresik a legjobb megtérülést a különböző piacokon. Rövid megingást mutattak a részvénypiacok, és a befektetők máris körülnéztek, néhány gyenge negatív hírre pedig a tőzsdei motorok elkezdtek kötni. A lényeg, hogy itthon is elkezdődött egy látható mértékű áremelkedés. Ennek ellenére a gazdák túlnyomó többsége nem kötötte le termését. A letargiából egyből a kapzsiságba fordultunk át, ahogy történt az alig egy-másfél éve (következményei jórészt még mindig nyomják a raktárakat). Emlékszünk a mondásra, „lesz az kétszázezer is.” Nem tanulunk. Megyünk a megszokások nyomvályúiban. Hogy hová? Nem kérdés: tönkre.

1.

Elnézést a kemény szavakért, de láthatóan nem tanultuk meg a leckét. Az igen merev vetésszerkezetben alig van változás. Tavasszal – többek között persze - 800 ezer hektár kukorica és 700 ezer hektár napraforgó került elvetésre. Alapnövényeink közül a szója és a rozs területe emelkedik, a repcéé, durumé stagnál, a búzáé, kukoricáé, árpáé trendszerűen zsugorodik. Eközben a repce megérett, mire Ön ezt olvassa, a kombájnok már le is vágták, ahogy az árpát is. Az őszi vetésű növények átlagos állapota jó, ami azt jelenti, hogy keleten inkább gyenge, nyugaton inkább jó. Fejlődésük hetekkel előrébb jár az ilyenkor megszokottnál. Ebben a talajok téli hónapokban kialakult víztelítettsége és a szokatlanul hamar felmelegedett levegő és talaj egyaránt segíti őket. Május idusán megérkeztek az esők is. Az Európai Unió területén gyakorlatilag nincs aszály. Hogy mit hoz a nyár, még kérdés, de a terméskilátások javulnak. Újabb gabonapiaci világrekord születik, a növekvő kereslettel és suhintásnyi csökkenéssel együtt is magasak a készletek. A globális gabonapiaci készlet-felhasználás arány nem változik, 26 százalék. Az pedig, hogy az oroszok mit mondanak a termésükről, eddig minden évben megcáfolódott. Mint legnagyobb búzaexportőrök, nyilvánvalóan manipulálják a piacokat.

De mielőtt gabonapiaci előrejelzésekbe torkollna e cikk, eredeti küldetése, a magyarországi szántóföldi növénytermesztés kitörési pontjai helyett, legyen elég annyi, hogy az áremelkedések nem tartósak. (Ez is kiderül - előrejelzésem megmérettetik - mire kezébe kerül a lap.) Az első kitörési pont: a piacismeret.

2.

Azt látjuk, hogy a vetésszerkezeti változások igen lassúak. Baj ez?

(i) Egyik szempontból határozottan igen. A piaci helyzet az elmúlt két évben bebizonyította, hogy a tömegcikkek piacán versenyképességünk korlátozott. Ennek okai a minőségi és mennyiségi oldalon, a szállítási kapacitások terén egyaránt keresendők. Úgy is fogalmazhatunk, hogy megérkeztünk a valódi verseny közelébe. Még mindig sok a beavatkozás, de a burok már bomlik körülöttünk. A következmények az üzemszerkezet gyorsuló változásán, magyarul a koncentráció növekedésén jól láthatóak.

(ii) Másik szempontból viszont nem baj, hogy lassan változik a vetésszerkezet, mivel kialakult értékesítési lánc nélkül igen nagy az új növények vetésének kockázata. Más szóval, ne tegyünk semmit a földbe addig, amíg nincs elképzelésünk a termés értékesítési lehetőségeiről. Az alábbi szófelhőbe egy sor olyan növényt írtam bele, amelyekkel akár színesíthetnénk is vetésszerkezetünket, de ismétlem: kialakult értéklánc nélkül túl veszélyes. Mit kell tenni? Megszervezni. Kinek? Mindenkinek, aki részt szeretne venni benne. A termelők hajlamosak azt hinni, hogy nem az ő dolguk. Nekik csak termelni kell. Hatalmas, korszakos tévedés.

Második kitörési pont: szervezettség.

3.

Bár ez jön minden lyukból, nem árt ismét szajkózni: a szántóföldi növénytermelés válsága csak akkor lesz rövid távú jelenség hazánkban, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni a kialakult gazdálkodási környezethez. Ehhez egyszerre kell egy sor fronton előre lépni. A talajélet javítása, piacszervezési feladatok, új, illetve háttérbe szorult kultúrák termelési és piaci ismereteinek elsajátítása, finanszírozási, fejlesztési, humán erőforrás problémák megoldása. Akkor fogunk visszatérni a fenntartható növekedési pályára, ha új támaszokat építünk. Mindkét szó fontos. A fenntarthatóság kezd máris a mindennapjaink része lenni. A növekedést pedig újra kell értelmeznünk. Nem az a siker kulcsa, ha két számjegyű hozamokat érünk el, hanem az, ha nyereségünket tudjuk növelni. Tisztában kell lennünk a költség-nyereség pontokkal, és energiáinkat ennek megfelelően elosztani. Régi vesszőparipám ez. Nem ismerjük eléggé a piaci mechanizmusokat, rájuk mondjuk, hogy kiszámíthatatlanok. Ez olyan, mint amikor ezer okot sorolunk, miért kell ragaszkodni a megszokott gazdálkodási szerkezethez. A valóság azonban hátba ver.

Harmadik kitörési pont: az alkalmazkodás sebessége.

4.

Ami a jövedelmezőséget illeti. Az, hogy átlagosan immár egyre gyakrabban látunk veszteséges kalkulációkat, nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, akik a jelenlegi piaci viszonyok között is eredményesen gazdálkodnak szántóföldi növényeikkel. Aki okszerűen költ, pontosan ismeri, számolja önköltségét, jó időben kötött le tételeket, magas minőséget állít elő, és azt a raktárban is meg tudja őrizni, egyébként meg jók a hozamai, pozitív oldalon maradt. Ez nem a növényfajta, hanem a gazdálkodó felkészültségének kérdése. Hangsúlyozom, ezeken az árakon válik el az ocsú és a szem. Akinek hatékonysága, felkészültsége megfelelő, halad, aki nem, lemarad.

Negyedik kitörési pont: meg kell tanulnunk számolni. Nem csak a beruházások megtérülését, hanem mindennapi tevékenységünk számszaki alapjait is meg kell teremteni. Akinek pedig nem jön ki a matek, azoknak kell leginkább nehéz döntéseket hozniuk.

5.

Ha fenntartható mezőgazdálkodást akarunk folytatni, akkor az export-irányultság, és az ehhez nélkülözhetetlen nemzetközi versenyképesség alapkövetelmény. A másik út a belső piac ellátására való törekvés, a maga brutális mennyiségi zsugorodásával együtt. Ez utóbbi azonban nem reális alternatíva, hiszen az import könnyedén (még jobban!) kinyomna minket saját piacunkról. Egyszerűen, nem tudunk tömegcikkek nélkül létezni, azok pedig egyre nagyobb üzemméretet, egységes tételeket és kiemelkedő minőséget igényelnek. (Ezzel mellesleg kész is az agrárstratégia. Bár megvalósulna!)

Bár az export legnagyobb szeletét még mindig a gabonafélék alkotják, idén ezt a pozíciót – előrejelzésem szerint - az állati takarmányok veszik át, méghozzá tartósan. Miért gondolom ezt? Azért, mert bár a jelenlegi gabonaárakon már bárkivel versenyre kelhetünk, egységes tételeink olyan nevetségesen kicsik, hogy nem tudnánk egy rendes irányvonatot sem megtölteni. Azonnal kellene a fajtaválasztás, a technológia és az értékesítés terén egységre lépnünk, mert holnap már késő. Ki van mellette? Lássam a kezeket a magasban! Nos, hajrá állateledel-gyártók, tiétek a trófea. Elmulattunk pár évtizedet, és elmulasztottuk egy sor egyszerű logikával belátható lehetőséget arra, hogy fenntartható agrármodellt alakítsunk ki. Az elkényelmesedés okait már késő firtatni, mint ahogy azt is, hogy mi kinek a hibája. A jelenlegi helyzet felismerése és megértése viszont egy olyan vízválasztó, amin sokan nem jutnak át. Azok, akik az együttműködés elsődlegességét megértik, van jövőjük, akik továbbra is csak a territóriumuk körbe pisilésével vannak elfoglalva, azoknak rossz hírem van.

Ha ugyanis megvizsgáljuk, milyen tényezők teszik lehetővé a tisztes haszonhoz való tartós, fenntartható hozzájutást egy adott termék, adott mennyiségű és minőségű értékesítésekor, akkor a piacbefolyásolás mértéke a döntő. Ezt több módon lehet elérni. Egyedi termékkel, erős márkával, hatalmas piaci részesedéssel, politikai nyomással, vagy leginkább ezek egyészséges kombinációjával. Szervezettség. Ehhez bizalom kell. A bizalmat nem adják ingyen. Átláthatóság, minőségbiztosítás, nyomonkövethetőség, harmonizált tevékenységek. Minél később kezdjük el ezeket, annál kevesebben maradnak talpon.
Az üzenet egyértelmű: erős piacbefolyásoló képességet kell kialakítani a hazai élelmiszerláncban.

Az ötödik kitörési pont: az együttműködés. A termelés diverzifikációja csak szoros együttműködésben képzelhető el.

6.

De tovább megyek. Mi akkor exportálunk gyártói márkás feldolgozott élelmiszereket, ha valamelyik multi azokat nálunk állítja elő. Ezzel szemben az import oldalon tömött sorokban jönnek a márkák. A márka egy színvonal, bizalom. Hogyan tudnánk a hazai márkákból nemzetközieket faragni?

  • Igen stabil belső piaci keresletre alapozva;
  • Igen sok pénzt marketingre fordítva;
  • Igen erős K+F+I háttérrel, és ezek eredményeinek gyors gyakorlatba ültetésével;
  • Igen hatékony értékláncokat és értékesítési csatornákat kialakítva.

Nos, ezekből melyikkel állunk jól most és a belátható jövőben? Egyikkel sem. Ezt be kell látnunk, és az adottságaink és lehetőségeink alapján építgetni exportunkat. Ami ugyebár nem hazai márkákra, hanem egyre inkább olyan első- és másodlagosan feldolgozott élelmiszerekre kell, hogy alapozódjon, amelyek stabil kereslettel rendelkeznek, és versenyképesen vagyunk képesek kínálni őket. Legalábbis a jelenlegi felállás szerint.

Hatodik kitörési pont: kutatás, és az eredmények gyors gyakorlati alkalmazása.

7.

A szántóföldi növénytermesztést folytatók körében a tevékenység szélesítése is gyakran vetődik fel ötletként mostanság. Tehát nem csak a vetésszerkezet színesítésében gondolkodnak, hanem új lábak növesztésében is. Legyen az szárítás, tárolás, energetikai korszerűsítés, takarmánykeverés, ültetvény telepítés, üvegház építés, állattartás, feldolgozás vagy éppen szektoron kívüli fejlesztések. Új értékláncot felépíteni mindig nehéz, egyedül rendre nem is megy. Mint ahogy a vertikális integráltság növelése sem való mindenkinek.

A hetedik kitörési pont: diverzifikáció.

Miközben a szántóföldi növények tartósan kedvező piaci viszonyai a termelési kedvet hosszú évekig magasan tartották, addig az állattartókat kirostálták a hektikus piaci, jövedelmezőségi viszonyok. Tehát, míg az állattartók mezőnye már a legjobb harcosokat tudja soraiban, addig a növénytermesztőké még szép számmal tartalmaz fegyverhordozókat. Ebben a helyzetben, a piaci viszonyokban beállt fordulat éppen ezt hozza felszínre.

Amennyiben a terményárak tartósan alacsonyak maradnak, az állattartók kedvező költségviszonyok között tovább fognak erősödni. Közülük is egyre többen lesznek képesek arra, hogy hatékonyságukat nemzetközi versenyképességi szintre emeljék. Így, amikor érkezik a következő hullámvölgy, már nagyobb ellenállóképességgel fognak rendelkezni. Ha e jövő fonalát tovább szövögetjük, akkor egy koncentráltabb mezőgazdaságot látunk. Jóval nagyobb gazdaságos üzemméreteket, mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban. Csakhogy, míg a növények kínálata sokkal szélesebb, több fajból álló lesz, addig az állatoké marad a mostani néhány.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Erste NetBroker
Állampapírok
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
Részletek
Erste Netbroker Állampapírok a biztonságos befektetések kedvelőinek. Részletek
Uranium Energy Corp: az uránbányászat amerikai üstököse
ELEMZÉS

Uranium Energy Corp: az uránbányászat amerikai üstököse

Az Uranium Energy Corp (UEC) egy gyorsan növekvő, uránérc feltárással foglalkozó, az Egyesült...

Tejár kilátások
AGRÁR SAROK

Tejár kilátások

Ha trendvonalat illesztünk rá, a magyarországi tejárak impozáns növekedést tudnak maguk mögött. Ez azonban már a múlt, a kérdés, miért üt nagyot...

2024. július 22.

Az Erste Befektetési Zrt. (székhelye: 1138 Bp., Népfürdő utca 24-26., 8. emelet; "az Erste") EZEN oldalon található adatkezelési tájékoztató ismeretében, a "Mentés" gomb megnyomásával egyértelműen és kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat kezelje abból a célból, hogy az Erste Befektetési Zrt. részemre az általa nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön, az adatkezelési tájékoztatóban foglalt időtartamig.

A "Mentés" gombra való kattintással továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste Befektetési Zrt. az Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Bp., Népfürdő utca 24-26.; a „Bank”) részére a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat továbbítsa annak érdekében, hogy a Bank részemre az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön a Bankoldalon található adatkezelési tájékoztatójában foglaltak szerint az ott meghatározott időtartam alatt.

Erste tájékoztatását elfogadom, miszerint Erste a személyes adataimnak feldolgozásával az Idealap Kft.-t bízta meg adatfeldolgozási szerződés keretében.

Ezen felül tudomásul veszem, hogy jelen hozzájárulásomat akár az info@ersteinvestment.hu címre küldött nyilatkozatommal, akár a 06-1-2355-151 telefonszámon az Erste ügyfélszolgálatán, akár személyesen bármelyik Erste bankfiókban bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonhatom.

Rendben