A Magyar Nemzeti Bank újabb, 75 bázispontos kamatcsökkentése körül nem volt igazán sok kérdőjel. A magyar-és a világgazdaság fundamentumai ugyanis, - így a gyors ütemű hazai dezinfláció, a külső egyensúlyi pozíciónk javulása, és globálisan a kockázatvállalási kedv növekedése-, mind megágyaztak az év végére 10,75 százalékra csökkenő alapkamatnak. A jövő év viszont, főleg a második negyedévtől kezdve már jóval kiszámíthatatlanabb monetáris politikát hozhat.
Az általános piaci várakozásokkal összhangban mérsékelte a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot 10,75 százalékra. A mostani 75 bázispontos döntés és a jegybank kommunikációja előre jelzik, hogy a kamatcsökkentési ciklus jövő januárban, de az év első hónapjaiban mindenképp folytatódni fog – mondta az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A jegybank alelnöke, Virág Barnabás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is szoros figyelemmel követik a gazdasági adatokat, a dezinflációs folyamatokat. „Ha valamelyik mutató rosszabbra fordul, akkor lehet szükség a monetáris stratégia átgondolására” – tette hozzá Nyeste Orsolya.
Jelen pillanatban még nem látszik, hogy mitől torpanhatna meg a kamatcsökkentések sorozata 2024 első negyedévében. Az is biztos ugyanakkor, hogy a kamatvágások mértéke nem haladja majd meg az infláció csökkenésének mértékét. „Ez az jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is pozitív reálkamatot szeretne fenntartani” – magyarázta az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Ez a politika egyfelől alkalmazkodik a világ nagy jegybankjainak a stratégiájához, másfelől az MNB értékelése szerint jobban elősegíti a dezinflációt.
Mennyire tehet keresztbe a kormány gazdaságélénkítése a monetáris politikának?
Miközben a Magyar Nemzeti Bank fókuszában az infláció csökkentése, a három százalékos jegybanki cél elérése áll, aközben a kormányzat különböző képviselői a gazdasági növekedés erősítését helyezik a 2024-es év homlokterébe.
Nyeste Orsolya szerint a dezinflációs folyamat nemcsak a gazdaság felpattanása miatt veszíthet hamarosan az erejéből, hanem egyébként is, a tavaszi hónapokban megváltozhat a különösen október óta látott pozitív inflációs trend. „Tavasszal eltűnik a bázishatás, így nem egy egyenletesen csökkenő, hanem inkább egy oldalazó inflációs mutatót láthatunk majd” – tette hozzá a szakértő.
Az árindex beragadása valamivel 5 százalék fölött történhet meg, és akár azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy a 3 százalékos jegybank célt a jelenleg vártnál (2025 eleje) később érheti el az MNB. Ez abban az esetben történne így, ha a gazdasági növekedés mozgatórugói, így a belső fogyasztás, vagy a beruházási aktivitás a vártnál nagyobb mértékben pattannának fel az év második felében. Ez a szcenárió ugyanakkor nem túl valószínű, így a gazdasági növekedés kevésbé veszélyezteti az inflációs cél elérését.
Nyeste Orsolya kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban két nagy nemzetközi hitelminősítő is véleményt mondott a magyar gazdaság állapotáról. Sem az S&P, sem a Fitch Ratings nem változtatott Magyarország adósbesorolásán, és az ahhoz kapcsolódó kilátásokon. Ez arra utal, hogy egyre nagyobb a bizalom a magyar gazdaság iránt – tette hozzá az Erste makrogazdasági elemzője.
Mindkét intézet pozitívan ítéli meg a dezinflációs folyamatokat, a külső egyensúlyi mutatók javulását, ugyanakkor nagy kockázatokat látnak a költségvetést illetően, mind az idei, mind pedig a jövő évre vonatkozóan – zárta gondolatait Nyeste Orsolya.
A beszélgetés második felében Péntek Ádámot, az Erste részvényelemzőjét kérdeztük. Vele szóba került az, hogy:
- miért száll be a világ egyik vezető chipgyártója a mesterséges intelligencia iparágba?
- kell-e létszámot csökkentenie az Intelnek a költséghatékonysági programjának keretében?
- javulhat-e a piaci pozíciója a cégnek az új processzoroknak köszönhetően?
A műsor első felében Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét, majd Péntek Ádámot, az Erste részvényelemzőjét kérdeztük. A műsorvezető Németh László.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
