A várakozásoknak megfelelően összeért a hazai monetáris politika elmúlt néhány hónapját meghatározó két kamatszint, az MNB döntésének megfelelően: az egynapos betéti eszköz és az alapkamat 13 százalékon találkozott egymással. Így az alapkamat visszanyeri irányadó jellegét, a jegybank pedig szinte bizonyosan a korábbi 100 bázispontos csökkentések üteménél kisebb mértékben fogja visszavágni a jövőben az alapkamat szintjét.
Ez már csak azért is biztosnak tűnik, mert az MNB talán minden eddiginél erősebben fogalmazott az inflációval kapcsolatban. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás szerint elfogadhatatlanul magas az áremelkedés üteme. Így még egyértelműbbé vált, hogy a jövőben az óvatosság és a fokozatosság elve fogja meghatározni a hazai monetáris politikát – mondta az Erste makrogazdasági elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
A jegybank az üzemanyagárak emelkedése miatt felfelé mutató kockázatokat lát az inflációban. Ezért a jövő évi előrejelzést a korábbi 3,5-5,5 százalékos sávból a 4-6 százalék közötti sávba emelte. Ekkora mértékben emelkedhetnek 2024-ben a fogyasztói árak, ami Nagy János szerint még így is optimista forgatókönyvnek tűnik. Idén a pénzromlás üteme 17,9 százalék lehet éves alapon, míg a jegybanki toleranciasávba, a 2-4 százalék közötti tartományba csak 2025-ben térhet vissza. Az üzemanyagok mellett a szolgáltatások árának emelkedése, különösen például a telekommunikációs területen látott drágulások lökik felfelé a Magyar Nemzeti Bank prognózisát.
„A jelenlegi kamatkörnyezetben nem lesz egyszerű megfelelni Nagy Márton felhívásának, miszerint a bankok tegyenek lépéseket a hitelezés felpörgetésének irányába” – tette hozzá Nagy János. Az MNB sajtótájékoztatóján is nyomatékosította Virág Barnabás, hogy az infláció letörése a kulcsa annak, hogy ismét stabil és fenntartható növekedés valósuljon meg a magyar gazdaságban, és ezzel párhuzamosan a hitelezés is felpörögjön. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint jövő február és május között lesz érdemes nagyon odafigyelni az inflációs adatokra, ezek ugyanis meghatározhatják a 2024-re várható áremelkedési ütemet.
Tovább tolódhat az egyszámjegyű alapkamat elérésének ideje
A Magyar Nemzeti Bank a növekedési előrejelzését is módosította, méghozzá lefelé. A mostani ülésén először kimondta, hogy éves alapon akár gazdasági csökkenést is láthatunk. Ezt támasztja alá a mínusz 0,5-plusz 0,5 százalék közötti GDP-prognózis. Jövőre 3-4 százalék közötti bővülést valószínűsít az MNB, ami optimista szcenáriónak tűnik. A kulcsfontosságú ebben a tekintetben a reálbérek alakulása lesz, ami már szeptemberben ismét pozitív irányt vehetett fel. Ugyanakkor ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fogyasztás is gyors ütemben helyreáll majd.
Nagy János hozzátette: azt várják, hogy év végéig megmarad a kétszámjegyű alapkamat. Az Erste várakozásai szerint 11,5 százalékos irányadó rátával zárhatjuk 2023-at. Ez azt jelenti, hogy akár még három darab, 50 bázispontos kamatcsökkentés lehet benne a pakliban. Negatív változás viszont, hogy a jövő évben, az eddigi első negyedév helyett, csak a második negyedévben térhet vissza ismételten az egyszámjegyű alapkamat.
A beszélgetés második felében Miró József, az Erste vezető elemzője volt a Reggeli Monitor vendége. Vele szóba került, hogy:
- minek tudható be az elmúlt egy hónap gyenge részvénypiaci hangulata?
- mennyire van történelmi csúcsától az amerikai S&P 500 és a német DAX Index?
- és a magyar tőzsde? milyenek a hazai piac kilátásai?
- miért rontotta a Mol célárfolyamát az Erste, és benne volt-e a pakliban a Magyar Telekom szárnyalása?
A műsor első felében Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét, majd Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdezte Imre Lőrinc.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
