Tovább a lejtőn?!

Az ipari termelői árak növekedése tovább csökkent. A márciusi 21,7 százalék után már „csak” 15,9 százalék volt a növekedés áprilisban. Ha a számok mélyére nézünk, akkor azért mégis hátra hőkölünk elsőre, hiszen a belföldi értékesítési árak 41,9 százalékkal, míg az export árak 3,3 százalékkal emelkedtek. Ugyankkor mégsem eszik olyan forrón a kását. Ugyanis a 41,9 százalék úgy jött össze, hogy a 65 százalékos súllyal rendelkező feldolgozó ipar árai már csak 14,3 százalékkal bővültek, miközben a 30 százalékos súlyt képviselő energiaiparban 110 százalék volt a növekedés (pl. gáz és villamos energia) részben a szabályozott áraknak köszönhetően. Az élelmiszerek terén pedig 29,9 százalék volt az emelkedés. Szóval, ha az energia áraktól eltekintünk akkor alapvetően masszív visszaesését láthatunk az ár növekedésben. Különben a havi változás 2 százalékos csökkenés volt. Ez azt sugallja, hogy – amit továbbra is várunk -, hogy masszív dezinflációt fogunk látni a fogyasztói árakban is az elkövetkező hónapokban, vagyis a mostani szám megerősíti az alap forgatókönyvet.

Ha pedig az energia árak, akkor azt látjuk, hogy a földgáz ára már közelíti a rezsi csökkentett ár határának tekinthető 20 euró per MWh körüli értéket, hiszen ma reggel 24,45 eurós árat láthatunk a holland tőzsdén. Mindeközben jövőre marad a rezsivédelmi alap, s egyelőre úgy tűnik, hogy a jelenlegi árképzési rendszer is. Neveztesen, egy szintig rezsicsökkentett gáz és áram ár, amely fölött egy masszív, jóval a piaci ár fölötti árat láthatunk. Az utóbbi termelhetne nyereséget, de mivel tavaly magas áron spájzoltunk ezért ez egy darabig nem lesz így. Ráadásul – piaci pletykák szerint – a fogyasztás egy jelentős része is le van fedezve legalább őszig 60-80 euró per MWh árak környékén. Ez pedig nem ad lehetőséget egyelőre a csökkentésre. Viszont az alacsony árak lehetőséget nyújtanak a további alacsonyabb áron való fedezeti ügyletekre. Ha pedig a piac kegyes lesz, akkor ez azt hozhatja, hogy akár a rezsicsökkentett ár környékén szerezzük be a szükséges gázt jövőre. Egyelőre ezt az is segíti, hogy egyelőre a kínai gazdaság tovább szenved, hiszen pl. a ma publikált kínai ipari beszerzési manager index is a várt emelkedéssel szemben elég nagyot esett, s ráadásul az 50 alatti (kontrakció) tartományban. Mindeközben a jövő évi költségvetésben 1 362 Mrd forint keretősszeggel marad a rezsivédelmi alap az idei 2 580 Mrd forint után. Ha pedig arra nem lenne szükség, akkor az 1,7 százalékos mozgásteret hozna létre a költségvetésben, ami jó. Ugyankkor ha netán mégis elszállnának a földgázárak az év második felében, akkor viszont meg kevésnek is bizonyulhat. Ez például akkor következne be, ha a kínai gazdaság mégis magára találna vagy/és a nyugati világ gazdaságai is felpörögnének vagy/és jönne egy nagyon hideg tél…stb. Na hát ezért (is) mondja azt az Európai Bizottság, hogy visszakéne térni a piaci ár képzéshez, mert akkor a fogyasztók nyerhetnének az esetlegesen csökkenő áron, s persze veszítenének az esetlegesen megugró árakon. Viszont a költségvetés mozgástere ~1,7 százalékponttal javulhatna, s így a 2,9 százalékos ESA szerinti hiánycél is könnyebben teljesülhetne (ceteris paribus). Egy biztos egy jelentős, direkt bizonytalansági faktort lehetne kivenni a költségvetésből. Mindenestre most éppen kegyelmi állapot van, s ez jó!