Na, vegyük át még egyszer!

Egyre forróbb a téma, ahogy közeledünk az MNB jövő keddi kamatdöntéséhez. Sokan bizonytalanok, hogy lesz-e vagy sem kamatcsökkentés a következő ülésen. Ezt a bizonytalanságot az okozza, hogy a május 9-én közzétett meglepően magas, 899 millió eurós márciusi kereskedelmi többletet követően a piaci szereplők felbuzdultak, hogy csakugyan eljött a kamatcsökkentés ideje. Hiszen a magyar gazdaság megint elkezdett jelentős mennyiségű eurót termelni, ami támaszthatja a forint árfolyamát. Ilyen mértékű többletre különben két éve volt utoljára példa, s az elmúlt 10 évben is csak néhányszor láthattunk ilyen erős adatot. Szóval a piac egyből a májusi kamatcsökkentésről, a 18 százalékos egynapos betéti kamatráta lehetséges májusi csökkentésről kezdett beszélni. Ebbe a hangulatba érkezett a jegybank alelnökének interjúja, amelyben hangsúlyozta a forint stabilitásának fontosságát, s az infláció elleni harcban ennek a stabilitásának a jelentős szerepét. Ezt pedig sokan úgy értelmezték, hogy a kiemelkedő adat ellenére sem feltétlenül lesz most kamatcsökkentés. A piac egy jelentős része azóta is ebben a hitben ringatja magát.

Pedig nagy valószínűséggel nem lehet nagyon várakozni, hiszen ez a magas kamatkörnyezet, a magas tőkeköltség miatt - amely a befektetésen elvárt haszon - számos beruházás tolódik a vállalatok részéről. Ha nagyon egyszerűek akarunk lenni, amikor az államnak kölcsönadott pénzen (csak a példa kedvéért) 12-15 százalékos hozamot realizálhatunk, akkor nem fogunk olyan beruházásba kezdeni, ahol magasabb kockázat mellett hasonló, vagy csak picit magasabb jövedelemre tehetünk szert. Ha pedig visszaesnek a beruházások, akkor a jövőnk kerül veszélybe. Éppen ezért az effektív kamatráta (egynapos gyors ráta) csökkentése, s ezen keresztül az általános kamatszint csökkenése esszenciális dolog a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ráadásul egyre nyilvánvalóbb, hogy az elkövetkező hónapokban erős infláció csökkenést láthatunk majd. Nem csak az úgynevezett bázishatás - folyamatosan esnek ki az összehasonlításból a tavalyi alacsonyabb árak az idő előrehaladtával -, hanem a boltokban megfigyelhető árcsökkenések is meggyőzőek lehetnek az egyszerű szemlélődő számára. Így van is tere a kamatcsökkentésnek, a kamatcsökkentési ciklus tényleges megindításnak.

Az elemzők pedig találgatják a lépés mértékét, amelyek 100-és 0 bázispontok között szóródnak. Mindenesetre azt lehet gyanítani, hogy kezdetben talán kisebb lépéssel indít a jegybank, esetleg még a lépés előtt valamilyen további kommunikáció formájában felkészíti a piacot a várható lépésre, s ezzel tovább erősíti a piac bizalmát a döntéshozók felé.

A várhatóan megkezdődő (tényleges) kamatcsökkentés kapcsán a piaci szereplők jelentős része fél a túlzott forintgyengüléstől, emlékezve az őszi eseményekre. Ugyanakkor most nagyon más a helyzet. Akkor a magas energiaszámla komoly ikerdeficitbe – együttes államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány – tolta a gazdaságot. Mostanra viszont jelentősen csökkent a gáz európai ára. Már nem 1000 forint per köbméter fölötti, hanem inkább a 100 forintot éppen csak meghaladó gázárakkal számolhatunk. Vagyis most nem indokolt a forint túlzott gyengülése. Ebben pedig nagyon sokat tud segíteni a hiteles jegybanki kommunikáció. Sőt, a hozamkörnyezet csökkenésével megkezdődhet a költségvetés egyensúlyi irányba tolása, a kamatterhek csökkenésén keresztül. (Fiskális oldalról az elmúlt napokban, hetekben is komoly előre lépéseket láthattunk. Pl. a beruházások teljes felfüggesztése, de az ebből kieső GDP hatás, elsősorban kínai FDI-jal való pótlása.) Mindent egybevetve, az elkövetkező hetek, hónapok tekintetében nagy valószínűséggel az elmúlt napok EURHUF árfolyamánál magasabb értékeket fogunk látni.