Miért is fog csökkenni az infláció?

A végfelhasználók számára van egy jó hírünk! Az ellátási lánc súrlódási index az év elején mélyrepülésbe kezdett, és 1,2-ről -1,32-re esett áprilisra. Ez azt jelenti, hogy a normál időszakokban megszokott -1,6 és 1,5 közötti tartománynak az alsó értékére csökkent. Ráadásul ezek a tartomány szélső értékek 2000 és 2020 között gyakorlatilag egyszer fordultak elő. Vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy mostanra az ellátási gondok teljesen megszűntek a világgazdaságban. Ez azért jó hír, mert az inflációt okozó egyik nagyon fontos komponens mostanra kiesett a képletből.

Itthon pedig továbbra is mélyrepülésben van a kiskereskedelmi forgalom. Márciusban 13,1 százalékos csökkenést láthattunk a februári 10,1 százalékos csökkenést követően. Az élelmiszer 12, az üzemanyag értékesítés pedig 12,3 százalékkal zuhant. A járvány véget érésével pedig a csomagküldő és internetes kiskereskedelem is zuhant, mégpedig 14 százalékkal. Igaz, hó per hó alapon már enyhe javulást láthattunk 0,8 százalékos emelkedés formájában.

Vagyis az ellátási oldal (ellátási lánc súrlódási index) teljesen helyrerázódott, miközben a kereslet drasztikusan csökkent. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez nem csak a hazai viszonyokra igaz, hiszen a német export és import is csökkent a nem Eurózóna EU tagok irányába, rendre 5,3 és 6,2 százalékkal év per év alapon márciusban. Ugyanakkor Németország az export piacunk 25 százalékát teszi ki, vagyis fontos tényező a külkereskedelemben. Még ehhez jön a bázishatás. Hiszen az árak a tavalyi év második felében már magasak voltak.

Így mindent összevetve, dinamikus csökkenést kellene látnunk az elkövetkező hónapok inflációs adataiban, amelyek elsősorban június-július környékétől mutathatnak nagyobb csökkenésket.

A DAX index az elmúlt napokban korrekciós periódusba került, legalábbis az MACD alapján. Ezen belül ma emelkedéssel próbálkozik, s egyelőre tart még a 15.700 pontos támasz. A BUX index pedig alapvetően oldalazó mozgást végez, ami enyhe csökkenésben nyilvánul meg.

Az Adidas 5,27 milliárd eurós árbevételt ért el az első negyedévben. Ez a tavalyi évhez képest 0,5%-os visszaesés, de felülmúlja a 5,06 milliárd eurós elemzői konszenzust. Főleg Latin-Amerikában és Kínát leszámítva Ázsiában volt jelentősebb növekedés megfigyelhető. A bruttó profit 2,36 milliárd euró lett, némileg jobb, mint a 2,27 milliárd eurós várakozás. Az adózott eredmény 39 millió eurós veszteség lett, ami már csak minimálisan jobb, mint a várt 53 millió eurós veszteség. A társaság megerősítette 2023-as előrejelzését. Az idei évvel kapcsolatos fő kérdés változatlanul az, hogy a Yeezy készletekkel mit lehet kezdeni. Ráadásul a negyedév végi készletállomány is váratlanul magas volt, ami szintén kihívást jelent.

A Raiffeisen 657 millió eurós adózott eredményt ért el, ami felülmúlja az 528 millió eurós elemzői konszenzust. Oroszország és Belarusz nélkül a profit 330 millió euró lett, ami szintén felülmúlja a várt 209 millió eurós konszenzust. A céltartalékköltség emelkedett ugyan, de ez szinte teljes egészében Oroszországban történt. A kedvező negyedéves jelentés hatására a Raiffeisen felemelte 2023-as célkitűzését. Az eddigi 10% körüli ROE helyett már 17% körüli értéket várnak, míg ugyanez Oroszország és Belarusz nélkül 10% körül lehet a korábbi 7% körüli előrejelzéssel szemben.

Tegnap este piaczárást követően tette közzé 2023-as pénzügyi évének második negyedéves eredményét az Apple. A techóriás bevétele éves szinten 2,5 százalékkal 94,8 milliárd dollárra csökkent, azonban felülmúlta a 92,6 milliárdos várakozást. Az iPhone eladások meglepetésre nőttek, ezekből a bevétel 51,3 milliárd dollár lett óriási pozitív meglepetést okozva a 49 milliárdos várakozáshoz képest. A részvényenkénti profit megegyezett a tavalyi 1,52 dollárral, így az meghaladta a 1,43 dolláros Bloomberg-konszenzust. A vezetőség bejelentett egy 90 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot, valamint a negyedéves osztalékot 4 százalékkal 24 centre emelték részvényenként. A zárás óta több, mint 2 százalékot emelkedett a részvény.

Erősödött tegnap a forint az euróval szemben, a 375-376-os sávból 373-ig jutott a magyar deviza. A piac kedvezően értékelte, hogy a parlament elfogadta az uniós forrásokhoz elengedhetetlen igazságügyi reformcsomagot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek kiértékelése több hónapos folyamat lesz, így a tényleges utalások még váratnak magukra. Ma reggel 373-374 körül forgott az EURHUF jegyzése.

Tegnap az EKB-ra figyelt a piac: a 25 bázispontos emelés mellett további szigorítás jöhet, de annak mértékét illetően már óvatosan fogalmazott Christine Lagarde. Ez a devizapiacon fél százalékos dollárerősödést hozott. Ma reggel gyengült az amerikai deviza, 1,105 körül forgott a kurzus. Pénteken tengerentúli munkapiaci adatokra figyel a piac.

A WTI 69,5, a Brent pedig 73,4 dollár/hordó volt ma reggel júniusi határidőre, míg az Ural 54 dollárba került azonnali leszállításra. A nagy eladási hullámot követően ma némileg korrigáltak az árfolyamok. A piac továbbra is aggódik a kereslet alakulása miatt, a kínai finomítók nagy mennyiségű olajat vesznek, viszont a hazai fogyasztásban ez nem látszik teljesen. Az olaj határidős görbéje backwardation állapotban van, ami inkább némi fizikai hiányra utal, mivel a közeli határidős árak magasabban vannak a távoli határidős áraknál. A fizikai szűkösségről egyébként tegnap többen is, köztük a Shell vezérigazgatója is beszélt. Ennek ellenére a piac a helyzet enyhülésére számít a következő hónapokban, s inkább az olajárak csökkenésére játszik.

Tegnap jelentősen nőtt az arany árfolyama, ma reggel már 2.048 dollár volt. A befektetők örültek a Fed üzenetének, hogy idén már nem várható több kamatemelés. Az amerikai regionális bankok helyzete miatt is nő az aggodalom, ami emeli az arany árfolyamát. Egyes elemzők szerint az amerikai jegybanknak kamatot kéne vágnia, hogy csökkentse a feszültséget, mivel a betétesek újabb pénzintézeteket rohanhatnak meg. Az elmúlt negyedévben a világ jegybankjai csökkentették arany vásárlásaikat, ami 2020-2021-ban nagy erős volt.