Tavaly október óta lényegében egy rendkívüli keretrendszerben működik a magyar monetáris politika. Virág Barnabás a Világgazdaságnak adott interjúja most megadta a jelzést, hogy hamarosan elkezdődhet a kamatrendszer normalizálása. Ennek apropóján áttekintjük,...
Tavaly október óta lényegében egy rendkívüli keretrendszerben működik a magyar monetáris politika. Virág Barnabás a Világgazdaságnak adott interjúja most megadta a jelzést, hogy hamarosan elkezdődhet a kamatrendszer normalizálása. Ennek apropóján áttekintjük, hogyan is épül fel a jelenlegi kamatpolitika, és milyen lépések várhatók a MNB-től a közeljövőben.
A mínusz egyedik lépés
A jegybanki eszköztár normalizálásának első lépése valójában már meg is történt, ez azonban még nem a kamatokat érintette. A jegybank októbertől kezdődően biztosította az energiakereskedők számára a szükséges devizát. Ez praktikusan azt a célt szolgálta, hogy a gázkereskedők a szükséges devizát ne a piacon szerezzék be, nyomást helyezve a devizára, hanem a számukra szükséges deviza mennyiséget az MNB a devizatartalék terhére biztosította. Ez a program március végével véget ért, kihasználva, hogy az energiaárak, főleg a gázárak erőteljes csökkenésével az ezek vásárlásához szükséges devizamennyiség is jelentősen csökkent. Így az energiakereskedők újbóli megjelenése a devizapiacon már nem okozott kiugró méretű deviza igényt, vagy más oldalról nézve nem okozott jelentős eladói nyomást a forint piacán.
Milyen jegybanki kamatok is vannak most?
Az MNB eszköztára jelenleg rendkívül szerteágazó, ezért jelen írás keretei között, csak a főbb kamatokat tekintjük át, melyek végső soron kijelölik a monetáris politikai kereteket.
A fő jegybanki instrumentum elméletileg az alapkamat, ami most 13%. A jelenlegi keretek között azonban ez nagyrészt elvesztette jelentőségét. A mi szempontunkból a monetáris politika teljes normalizálódását az jelentené, ha az alapkamat ismét betöltené szerepét. Erre az év vége felé látunk lehetőséget. Jelenleg az alapkamatnak a kötelező tartalékráta után fizetendő kamat esetében van jelentősége, mivel a 2,5 százalék fölötti, de 10 százalék alatti rész, nagyságrandileg 3.000 milliárd forint után az alapkamat alapján fizet kamatot az MNB a bankoknak. A 2,5 százalék alatt nulla, 10 százalék fölötti betét esetén pedig az egynapos gyorstender kamata érvényesül.
Az alapkamat a reálgazdaságban játszik még szerepet, alapvetően a késedelmes vagy a bírósági eljárásokban meghatározott büntetések kamatainak figyelembevételénél. Ezekkel most nem foglalkozunk, hiszen a monetáris politika szempontjából elhanyagolható hatással bírnak.
Az alapkamat körül helyezkedik el a kamatfolyosó. Ennek alsó éle az O/N jegybanki betét, melynek kamata jelenleg 12,5 százalék, míg felső élét az O/N fedezett hitel adja 25,0 százalékos kamatnál. Valójában ezek a kamatok csak minimális jelentőséggel bírnak. A betétek elhelyezése szempontjából van kedvezőbb lehetősége a bankoknak, miközben a bőséges likviditásnak köszönhetően a bankok tipikusan nem élnek a hitel lehetőségével. Mindössze néhány milliárd ezen eszközök állománya, ami a bankrendszer szintjén elhanyagolhatónak tekinthető. A hitelkamat szintjének azonban van technikai jelentősége, hiszen meghatározza a monetáris politika jelenlegi legfontosabb eszközének, az egynapos betéti gyorstendernek az elméletileg lehetséges maximális kamatát.
Október óta a jegybank legfontosabb eszköze az egynapos betéti gyorstender. Ez napi szinten kerül meghirdetésre 18 százalékos kamat mellett. Mivel a banki többletlikviditás ebben kerül lekötésre, így lényegében ezt tekinthetjük effektív kamatnak. A tenderek paraméterei minden nap reggel 9 órakor kerülnek meghirdetésre, így a kamatszint elvileg bármikor változatható lenne. Mivel azonban jelenleg ez tekinthető az MNB legfontosabb instrumentumának, így a kamat megváltoztatását nagy valószínűséggel egy monetáris politikai döntés keretében fogják majd bejelenteni.
A nulladik lépés
Erre a nulladik lépésre az MNB jelzése alapján jövő kedden kerülhet sor, és az O/N fedezett hitel kamatának csökkentését jelentheti. Ez a lépés elsősorban kommunikációs üzenetet hordoz, hiszen a kamatszintnek jelenleg nincs gyakorlati jelentősége. Ugyanakkor jó lehetőséget biztosít arra, hogy a jegybank változtasson az eddigi kommunikációs üzeneteken, és felkészítse a piaci szereplőket az effektív kamatok tényleges csökkentésére.
A tényleges normalizálás kezdete
A kamatok normalizálásának első lépését a jelenleg 18%-os betéti gyorstender kamatának csökkentése jelentené. Erre legkorábban a májusi kamatdöntés alkalmával kerülhet sor nagy valószínűséggel, de az is elképzelhető, hogy a negyedév végén fogja az MNB elkezdeni, összekapcsolva a friss gazdasági előrejelzések közzétételével. Ennek időzítésével kapcsolatban iránymutató lehet majd az MNB jövő keddi kommunikációja.
Várakozásunk szerint lassú ütemben, óvatosan fogja az MNB csökkenteni a betéti gyorstender kamatát, ezen keresztül az alapkamat és az effektív kamatok közti különbség várhatóan csökkenni fog a következő hónapokban.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
