Bizonytalan jövendő kamatemelésével kapcsolatban a Fed

Thomas Barkin, a Fed richmondi tagbankjának vezére egyelőre nem tudja, hogy miként döntene a májusi kamatdöntő ülésen. Barkin, aki idén nem rendelkezik szavazati joggal a Monetáris Tanácsban, a richmondi egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy egyaránt meggyőzhető arról, hogy az infláció letörése miatt még további emelésekre van szükség, de arról is, hogy most a bankrendszer stabilitása valóban kockázatot jelent, és nem szabad tovább szigorítani – utalva ezzel mindarra, hogy nem egyértelmű az irány, amit a Fed tisztviselőinek követnie kell. Bostoni kollégája, Susan Collins inkább szigorítana, míg Neel Kashkari minneapolis-i Fed-vezér is inkább az infláció letörésének és jegybanki célhoz való visszavezetésének fontosságát fejezte ki tegnap.

Csökkent a bankoknak nyújtott likviditás mértéke a múlt hetihez és a bankcsődök óta eltelt hetekhez képest is az Egyesült Államokban. A Fed által nyújtott „sürgősségi” hitelek összesen 152,6 milliárd dollárt tettek ki a héten, míg ez múlt héten 163,9 milliárd dollár volt. „Az adat arra utalhat, hogy valamelyest lenyugodtak a kedélyek a pénzintézetek körül, de minimum nem lett rosszabb a helyzet” – írták a Jefferies elemzői. A Fed legrégebbi ilyen eszköze a „Discount Window”, ami 90 napig meghosszabbítható likviditást nyújt, 88 milliárd dollárt tett ki az előbb említett 153 milliárdból, a múlt heti 110 milliárd dollárhoz képest pedig még inkább szembetűnő a különbség. A TD Securities elemzőinek kommentje alapján „a likviditási helyzet enyhén javult, de továbbra is bizonytalan”.

A közepes méretű bankok szabályrendszerének szigorítását tervezi a Biden-adminisztráció. Ennek része lenne a likviditási követelmények növelése, valamint komolyabb stressz-tesztek elvégzése.

A vártnál kevésbé csökkent a harmonizált inflációs mutató Németországban a márciusi előzetes adatok alapján. Az infláció a korábbi 9,3%-ról 7,8%-ra csökkent, elsősorban a bázis hatás, azon belül is elsősorban az energiaárak csökkenése miatt, azonban a elemzők ennél is alacsonyabb 7,5%-os értékre számítottak. Ma 11:00 órakor jelenik meg az eurózónás inflációs mutató. A várakozások szerint 8,5%-ról 7,1%-ra csökkenhetett az infláció, szintén a visszaeső energiaáraknak köszönhetően, de a maginfláció 5,6%-ról 5,7%-ra emelkedhet.

Az utolsó akadály is elhárult Finnország NATO csatlakozása előtt azzal, hogy tegnap a török parlament is jóváhagyta csatlakozási kérelmüket. Svédország kérelme ugyanakkor továbbra is bizonytalan, hiszen az ő kérelmüket sem Törökország, sem hazánk nem hagyta jóvá.

Kínában a hivatalos feldolgozóipari beszerzési menedzser index márciusban 51,9-re csökkent a februári 52,6-ról, de felülmúlta a várt 51,6-os értéket. A gyári tevékenység már három hónapja bővül a járványügyi korlátozások feloldásának köszönhetően. A szolgáltatóipari beszerzési menedzser index 58,2-re emelkedett az egy hónappal korábbi 56,3-ról, ezzel 2011 májusa óta a legmagasabb szintre ugorva, és jelentősen felülmúlva a várt 55-ös értéket. A kompozit mutató 57 pontra emelkedett az előző havi 56,4-ről.

Japánban a munkanélküliségi ráta februárban 2,6%-ra emelkedett, ami meglepetést okozott, mivel az elemzők arra számítottak, hogy nem változik a januári 2,4%-os érték.

A japán kiskereskedelmi forgalom az év második hónapjában 6,6%-kal volt magasabb a tavalyinál, tehát felgyorsult a növekedés a januári 5%-hoz képest, és meghaladta az 5,8%-os várakozást. Havi szinten 1,4%-kal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

A japán ipari termelés éves szinten 0,6%-kal csökkent februárban, ami jóval kedvezőbb a várt 2,4%-os visszaeséshez képest. A mutató havi szinten 4,5%-kal nőtt a januári 5,3%-os visszaesés után, így meghaladta a 2,7%-os növekedésre vonatkozó előrejelzéseket. Elsősorban a gépjárművek, a termelőgépek, valamint az elektronikus alkatrészek és eszközök termelése gyorsult fel.

A japán Kereskedelmi Minisztérium bejelentette, hogy exportszabályozást fog bevezetni a chipgyártásban használt berendezésekre. Bár nem említették, hogy Kína lenne az intézkedés célpontja, a lépés összhangban van azzal az amerikai törekvéssel, hogy korlátozzák Kína képességét a csúcstechnológiás chipek gyártására, mivel egyre nagyobb az aggodalom, hogy Peking katonai célokra kívánja felhasználni ezeket.

A tegnap megjelent közgyűlési dokumentumok alapján az ALTEO igazgatósága nem javasolja osztalék fizetését a tavalyi rekord, 12,9 milliárd forintos eredményt hozó év után.

A hír negatív meglepetés, hiszen a rekord év után 141 forint osztalékra számítottunk. Ugyanakkor a menedzsment a várható beruházások miatt javasolja az osztalék felfüggesztését, miközben a cég eladósodottsága (nettó adósság per nettó adósság és a saját tőke összege) alacsonyan, 31,5 százalékon áll. A múltban ez általában 70 százalék környékén mozgott. Mivel az eddig tudott beruházások (pl. 20MW-os naperőmű beruházás, stb.) valószínűleg nem érik el a 10 milliárd forintot, ezért azt gondoljuk, hogy addicionális több 10 milliárd forintos (akár 40 milliárd forint) beruházás(ok) állhatnak a cég előtt a közeljövőben. Feltételezve az újra 70 százalék körüli eladósodottsági szintet. Ez akár összefüggésbe is hozható a tulajdonosváltással (pl. MOL-ALTEO közös projekt, stb.). Ha ezek megfelelő (tőkeköltséget meghaladó) megtérülésű projektek, akkor valószínűleg a végén a befektetők nem fognak szomorkodni az elmaradt osztalék miatt. Mindenesetre a részvényesek a sötétben tapogatóznak, nem tudják, hogy mit várhatnak az új nagy tulajdonosoktól, s így ilyen formában ez negatív kezdésnek számít, amit erőteljes részvényeladással üdvözöltek a kisrészvényesek. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a két pénzügyi befektető (a Diófa és az Indotek) a részvényárfolyam emelkedésében és/vagy az osztalékfizetésben érdekelt. S még valami! A három új tulajdonos csak együttesen, egyhangúan dönthet a cég dolgairól.

Pluszban voltak ma reggel az amerikai határidős indexek, míg az európaiak vegyes képet mutattak.