Intelligens, mesterséges?

Manapság sokszor van olyan, hogy egy kollégával vagy egy távoli ismerőssel találkozunk, s meglepő módon a közösségi médiában azonnal megjelenik, mint lehetséges ismerős. Vagy beszélünk egy termékről, s micsoda meglepetés, a következő reklám a neten éppen az a teremék. Ismert jelenségek ezek, s már sokan kivesézték az ehhez tartozó trükköket és félelmeket. Viszont vannak még ezeknél is meglepőbb dolgok. A minap beszéltem valakiről, akit évek óta nem láttam, nem beszéltem vele és nem is gondoltam rá. Majd egy-két órával később, teljesen véletlenül találkoztunk. Gondolom hasonló dolgok már mással is megtörténtek, nem is egyszer. Ilyenkor olyan érzés alakul ki, hogy az univerzum, az Isten vagy valami figyel, s valamilyen oknál fogva egy picit beavatkozik az ember életébe. Az elrugaszkodottabbak pl. odáig mennek (lásd Elon Musk), hogy szimulált világnak képzelik a mienket is. Ez nyilván megmagyarázná az imént vázolt jelenséget holmi univerzum, vagy Isten általi figyelés nélkül is. Ez alapján a mesterséges intelligencia már létezik, s ezek pl. mi, emberek vagyunk.

Ezek és a már elért eredmények alapján azt gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia létrehozható, de azt is gondoljuk, hogy veszélyes lehet. Az elmúlt hónap eseményei különösen izgalomban tartottak bennünket. Mind azzal kapcsolatban, hogy ez a mesterséges „lény” „elszabadul” a Bing-be építve, mind pedig a befektetéseinken keresztül. Nevezetesen egyesek a Google kereső motor végét és a Bing felemelkedését vizionálták, míg mások kevésbé hittek, hisznek ebben. A valóság egyelőre az utóbbiakat igazolja. Ugyanis a MI-Bing kombó eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bizonyos területeken, a viszonylag jól definiált dolgokban zseniális eredményeket hoz, míg az általánosabbakban inkább frusztrálttá válik, s elkezd pl. hazudozni. (Egészen emberi viselkedés, nem?) Habár csak karistoljuk a témát, s lehet, hogy abszolút nincs igazunk, de van egy olyan érzés, hogy ez néhány alapvető dologból jön. (i) A MI-t egy olyan adathalmazon tanították, ami nem változott dinamikusan. Ilyenek a tőzsdei „back test”-ek is, amelyek csodás hozamokat kínálnak, aztán a végén a legtöbb esetben csúfos kudarc lesz belőle az éles környezetben. (ii) A Bing kereső „ranking” modellje valahogy soha sem tudott felnőni a Google-éhez, amit amúgy titkosan is kezelnek. Így a Bing esetében a releváns (pl. első találati lapon) találhatunk kínai vagy japán (nem tudtam eldönteni) nyelvű honlapot, pl. egy olyan egyszerű keresésénél, mint a „restaurant”. Ha pedig egy MI-nek az irreleváns információt relevánsnak tüntetjük fel, s emiatt összezavarodik, akkor az kiszámíthatatlan dolgokat eredményez. (iii) Ráadásul a MI önmaga is instabil. Egy professzor barátom, aki a MI-vel foglalkozik, a MI furcsaságainak egyikeként azt szokta felhozni, hogy míg pl. a KRESZ táblát simán felismeri, addig azt feldarabolva és az úttestre dobva már nem tud mit kezdeni vele. Egy ember simán megoldja ezt a feladatot (általában). Ez pedig azt sugallja, hogy igen, a Bing előrelépett, de úgy tűnik, hogy akár csak a múltban, valószínűleg ez a fejlesztés sem hoz áttörést, legalábbis egyelőre.

A mai nap nagyobb mínuszokkal indult, aztán az indexek visszajöttek nulla környékére. A ma jelentő Richter is nagyobb eséssel kezdte a napot, majd elindult fölfelé az árfolyam, hiszen a cirka 50 milliárd forinttal rosszabb eredmény mintegy 300 forint mínusz részvényenként, s ennek kb. a fele fog még, mint plusz költség megismétlődni, de ezek már mind bőven beépültek a részvényárba az elmúlt két hónap alatt látott mintegy 1.500 forintos csökkenés során.

A FTSE100 0,7%-ot, a DAX 1,1%-ot, az Euro Stoxx50 pedig 1,7%-ot emelkedett tegnap. Minden szektor emelkedett, de a legjobban az IT és a nem-alapvető fogyasztási cikkek teljesítettek. A legkisebb emelkedést a defenzív papírok mutatták.

Amerikában csak kisebb elmozdulások voltak. A Dow 0,2%-ot, az S&P 0,3%-ot, a Nasdaq 0,6%-ot emelkedett. Vegyes szektorális teljesítmény mellett a ciklikus szektorok jellemzően felül-, míg a defenzív papírok alulteljesítők voltak.

Ázsiában kisebb elmozdulások voltak ma reggel. A Nikkei 0,1%-ot, a CSI300 0,3%-ot emelkedett. A Hang Seng viszont 0,2%-ot csökkent.

A Banco Santander 921 millió euró értékben vásárol vissza saját részvényeket, ami a piaci kapitalizáció 1,5%-a. Ezen felül részvényenként 5,95 centnyi osztalékot fizet, ami 1,6%-os osztalékhozamot jelent.

A negyedik negyedévben a várakozásoknak nagyjából megfelelő 12 milliárd eurós árbevételt ért el a Bayer. A 2,46 milliárd eurós EBITDA viszont felülmúlta a 2,38 milliárd eurós várakozást, elsősorban a növényvédelemmel foglalkozó üzletág jobb teljesítménye miatt. A 2023-as előrejelzés viszont csalódást keltő volt. Bár az 51-52 milliárd eurós árbevételi előrejelzés meghaladja az 50,8 milliárd eurós elemzői várakozást, a 12,5-13 milliárd euró közé várt EBITDA elmarad a 13,2 milliárdos elemzői konszenzustól.

Tegnap piaczárás után tette közzé 2023-as pénzügyi évének januárral végződő utolsó negyedéves eredményét a Zoom. A cég bevétele 4,3%-kal 1,12 milliárd dollárra nőtt, felülmúlva az 1,10 milliárdos várakozást. A 1,22 dolláros részvényenkénti profit ugyan kb. 5,4%-kal romlott (év/év), de a 80 centes Bloomberg-konszenzust jelentősen felülmúlta. A cég 183 millió dollár free cash flow-t generált, meghaladva a 150 milliós várakozást. A vállalat előrejelzése is pozitív meglepetést hozott, ugyanis részvényenként 4,11-4,18 dollár közé becsülik a 2024-es pénzügyi év eredményt, melyet főleg költségmegtakarítással kíván elérni vezetőség. A piac reakciiója nagyszerű volt, több, mint 7%-ot emelkedett az árfolyam a zárás óta.

Hétfőn erősödni tudott a forint az euró ellenében, a dollár gyengülése is segítette a magyar devizát. Kedden reggel a 378-380-as sávban kezdte a napot a kurzus. Ma délután az MNB ülésére és bejelentéseire figyel a hazai piac. Az ülésen valószínűleg megerősítik, hogy a 18%-os egynapos betéti kamat még sokáig velünk marad.

A nemzetközi devizapiacon hétfőn gyengült a dollár az euróval szemben, mintegy fél százalékkal. A tengerentúli adatok vegyes képet mutattak tegnap. A héten az európai inflációs számok felé irányul a figyelem. E tekintetben fontos lehet, hogy francia minimálisan, a spanyol áremelkedés mértéke pedig jelentősen meghaladta a várakozást a ma reggel publikált adatok szerint. Ma az amerikai hangulatindexekre figyel a piac, Az EURUSD jegyzése 1,06 körül forog.

A WTI 76,4, a Brent 83,1 dollárba kerül hordónként ma reggel, míg az Ural azonnali árjegyzése 54,2 dollár/hordó volt az európai piacokon. A piac továbbra is a kínai nyitás és a Fed politikájának hatásait figyeli leginkább, a két erő egymással ellentétes. Az USA-ban jelentősen nő a nyersolaj készletek szintje, ugyanakkor Oroszország márciustól napi 500 ezer hordóval csökkenti olajtermelését. Az orosz olajat főleg Ázsiába értékesítik, ugyanakkor az orosz eladók sokszor falakba ütköznek, elsősorban az indiai bankrendszer esetében, ami meg szeretne felelni a nyugati szankcióknak. Az ársapka 60 dolláros FOB árra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a végleges eladási árból le kell vonni a szállítás és a biztosítás díját, s ennek az árnak nem szabad meghaladnia az árplafont. A szállítók ugyanakkor sokszor nem tudják ezt különválasztani, ami jelentős nehézséget okoz a pénzforgalmat lebonyolító pénzintézeteknek.

Az arany 1.810 dollár volt ma reggel, lényegében a tegnapi árszinten stagnált. A vevők továbbra is a Fed politikáját figyelik, az amerikai jegybank szinte csak olyan jeleket küld, hogy a kamatot kell emelni. A pénzügyi ETF-ekben lévő fizikai arany mennyisége 2020 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, ami mutatja, hogy a pénzügyi befektetők hátat fordítottak a nemesfémnek. A kamatok mellett a geopolitika játszhat szerepet az arany értékének növelésében, de a félelmek egyelőre nem realizálódnak, és az orosz-ukrán konfliktuson kívül máshol nem harapództak el az indulatok.