„… de mikor lesz már ennek vége?”

„Ma háború van, holnap béke, de mikor lesz már ennek vége?” énekelte egykor a Kontroll Csoport.

Már egy éve tart az orosz-ukrán háború, pedig a kitörésekor mindenki azt gondolta, hogy néhány nap alatt véget ér. Továbbra is marad tehát a kérdés, hogy mikor ér véget, s annak milyen hatásai lehetnek. A válasz nem egyszerű. Nagyon nehéz ezt megjósolni, de azt el lehet mondani, hogy a háború vége bizonyos értelemben nem fog nagy változást hozni. A szankciók nagy valószínűséggel még jó darabig maradni fognak akkor is. Az orosz földgázról való leválás folytatódik, s az orosz olajjal kapcsolatos diverzifikáció folyamata sem fog leállni. Az ukrán gabona szállítások talán növekedhetnek. Ugyanakkor Ukrajna újjáépítése komoly lehetőséget fog nyújtani számos országnak és iparágnak, amiben Magyarország valószínűleg nem fog előkelő helyen állni.

Na de mikor lehet vége? Sokan azt gondolják, hogy az olajipari szankciók komoly érvágást jelentenek Oroszországnak. Ez csak részben igaz. A szankciók decemberi bevezetése óta az oroszok valójában nem exportáltak kevesebb olajat, mint korábban. A Bruegel olaj „tracker” szerint a tengeren szállított olaj mennyisége még növekedett is 2021 és 2022-höz képest az év elején. Míg az előző években a heti szállítás 3-3,5 millió tonna volt, idén ez felugrott 4 millió tonna környékére. Igaz, az urali típusú kőolaj ára a korábbi 60-70 dollár környékéről — nem csak a szankciók hatására —40 dollár per hordó környékére esett decemberben. Az európai kiesés egy részét pl. India veszi fel, ahol az orosz olaj behozatal a nulla környékéről napi 800 ezer hordóra ugrott a háború kitörése után, most decembertől pedig már 1,4 millió hordó körül jár a napi import. Szóval a mennyiség nem, de az ár csökkent, azaz most a korábbinál valamivel kevesebb az olajból származó bevétel. A földgáz tekintetében jelentős. 150 milliárd köbméterről mostanra (idénre) 15-25 milliárdra csökkenhet az EU-ba irányuló éves orosz vezetékes export, miközben az LNG export valamelyest növekedhet. Ugyanakkor a gázár még mindig kb. ötszöröse a 2021-es és kb. két és félszerese a normál időszaki árnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a földgáz bevételek mintegy 20 százalékkal a 2021-es szint alatt maradhatnak, míg egy normál évnek kb. a fele lehet, ha a földgázárak a jelenlegi szinten maradnak. Egy szó, mint száz, az orosz bevételek ha nem is drasztikusan, de azért mégis számottevően csökkenhetnek idén egy normál évhez képest, mind az olaj, mind a földgáz tekintetében. Mindeközben a háború sokba kerül, s a szankcionált eszközöket sem lehet beszerezni. Ez pedig azt sugallja, hogy a hadiipari (tankok, repülők, stb.) gyártás is csökkenhet. Mindeközben Ukrajna még csak most kap meg olyan fegyvereket, amelyek angolosan szólva „game changer”-ek lehetnek. Gondolunk itt modern tankokra és modern harci repülőgépekre. Ezek a fejlemények pedig a tavasz folyamán megváltoztathatják a háború menetét. Mindezek ellenére a nem jól meghatározott katonai és háborús célok miatt nehéz megjósolni a háború végének (először valószínűleg tűzszünet) eljövetelét.

Ma délelőtt enyhe csökkenést láthatunk mind a DAX, mind a BUX index esetében.

A FTSE100 tegnap 0,3%-ot csökkent, míg az Euro SToxx50 0,4%-ot, a DAX pedig 0,5%-ot emelkedett. A szektorok vegyesen teljesítettek.

Amerikában jobb volt a hangulat. A Dow 0,3%-ot, az S&P 0,5%-ot, a Nasdaq pedig 0,7%-ot emelkedett. A szektorok többsége emelkedni tudott.

A tegnap zárva tartó japán Nikkei 1,3%-ot emelkedett ma. A CSI300 1%-ot, a Hang Seng 1,2%-ot csökkent.

A negyedik negyedévben a vártnál gyengébb számokat hozott a BASF. A 19,3 milliárdos árbevétel 2,3%-os visszaesést jelent és elmarad a várt 20,1 milliárd eurótól. A korrigált EBIT 70%-kal 373 millió euróra esett, szintén elmaradva a 420 milliós elemzői konszenzustól. 2023-ra 84-87 milliárd euró közti árbevétellel kalkulálnak, ami meghaladja a 81,8 milliárdos elemzői konszenzust. A korrigált EBIT 4,8-5,4 milliárd euró között lehet, ennek középértéke megfelel az 5,08 milliárd eurós elemzői várakozásnak. A BASF 2.600 fős leépítést jelentett be, ami csoportszinten 2%-ot jelent. Több üzemet is bezárnak, köztük két ammóniagyárat Németországban és a hozzájuk tartozó műtrágyagyártat is, mivel a jelenlegi gázárak mellett nem lehet ezeket eredményesen működtetni. A társaság leállítja saját részvény visszavásárlási programját is. Az eredetileg 3 milliárd eurós programból 1,4 milliárd euró értékben vásároltak vissza eddig saját részvényeket.

A hírek szerint az amerikai hatóságok trösztellenes eljárást készítenek elő, hogy megakadályozzák a Figma tervezőplatform Adobe általi, 20 milliárd dolláros felvásárlását. A kereset benyújtására már a jövő hónapban sor kerülhet. Az akvizícióra az EU-ban és az Egyesült Királyságban is trösztellenes felülvizsgálat vár.

A repülőgépgyártó vállalat árfolyama közel 3%-ot esett a tőzsdezárás utáni kereskedés során, miután kiderült, hogy a vállalat a gépek törzsét érintő lehetséges probléma miatt átmenetileg leállította a 787-es Dreamlinerek leszállítását. A gyártás azonban folytatódik, és a vezetőség nem számít arra, hogy a fennakadás miatt módosítani kell az idei terveiken.

Csütörtökön meglehetősen eseménytelenül telt a kereskedés a forint piacán, gyakorlatilag végig rendkívül szűk sávban mozgott a kurzus. Pénteken reggel a 380-382-es sávban mozog az EURHUF jegyzése. Ma még a nemzetközi események lehetnek meghatározók, de már elindul a találgatás az MNB jövő heti döntésre vonatkozóan is.

A nemzetközi devizapiacon enyhe dollárerősödést hozott a tegnapi nap. Az előzetesnél magasabb eurózónabeli maginfláció és a vártnál gyengébb, felülvizsgált amerikai GDP-adat ugyan a dollár gyengülését vetítette előre, ezzel szemben a mérsékeltebb segélykérelmek és várakozásokat meghaladó hangulatindexek ellensúlyozták a leértékelés felé irányuló tényezőket. Ma reggel 1,059-nél jár az EURUSD kurzusa. Ma is alapvetően a tengerentúl okozhat meglepetést, a PCE-inflációra lesz érdemes figyelni.

A WTI 76,2, a Brent pedig 83,1 dollárra emelkedett hordónként az áprilisi lejáratra, míg az Ural európai jegyzésára 54,6 dollár/hordót volt ma reggel. Tegnap ismét az optimizmus uralta a parkettet, a befektetők vették a nyersolajat arra a spekulációra, hogy Kína a Covid politika lezárását követően növeli a fogyasztását. Az USA nyersolaj tartaléka 7,65 millió hordóval nőtt a múlt héten. Ma a piac főleg az USA makrogazdasági adataira figyel, elsősorban a személyes fogyasztás alakulása lesz lényeges. A gazdasági aktivitás lassul az Egyesült Államokban az emelkedő kamatszint miatt, ami visszahat a kőolaj iránti keresletre. Az olajpiac figyeli az orosz export alakulását is. Az embargó első tapasztalatai azt mutatják, hogy az orosz olajcégek a vártnál rugalmasabbak, és sikerül az export szintjét fenntartani. A kereskedők szerint jelentős volumenű kőolajat pumpálnak át orosz hajók a nemzetközi vizeken, amivel el tudják kerülni a szankciókat.

Az arany 1.820 dollár volt ma reggel a tőzsdéken, vagyis a nemesfém jegyzése már a második egymást követő héten csökken. A Fed jegyzőkönyve megerősítette a hét közepén, hogy tovább nőhet a kamatszint az Egyesült Államokban, ami kedvezőtlen fejlemény a nemesfém árára.  Ma az USA személyi fogyasztási adatok lesznek fontosak az árfolyam alakulásra nézve. Továbbra is a gazdaságok alakulása és a kamatszint a legfontosabb indikátor, különösen az Egyesült Államokban. Az arany ETF-ekből kifelé áramlik a tőke, 2020 óta a legalacsonyabb szinten van az itt lévő vagyon mértéke.