Közzétette a KSH a várva-várt januári fogyasztói inflációs adatokat. Éves szinten 25,7 százalékra gyorsult az árak növekedésének az üteme. A tényadat negatív meglepetés, hiszen jóval magasabb lett az általunk várt 25 százaléknál. Decemberhez képest 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, gyorsabban az általunk becsült 1,8 százaléknál.
Az élelmiszerek havi inflációja magas maradt, 2,4 százalékkal nőttek az árak ebben a főcsoportban, ez azonban már nem hozott különösebb újdonságot. Az éves szintű élelmiszerinfláció így januárban elérte a 44 százalékot. A járműüzemanyag árak szintén nőttek - a december eleji árstop kivezetés áthúzódó hatásai miatt - lényegében erre is számítottunk. Alulbecsültük viszont a jövedéki adó emelés áremelő hatását az alkohol- és dohánytermékek esetében, melyek így 3 százalékkal drágultak hó/hó alapon. Az általunk vártnál jobban drágultak a szolgáltatások is (2,4 százalék), meglehetősen erős év eleji átárazási hajlandóságról tanúskodva a szektorban, amit részben a minimálbérek emelkedése fűthetett. És végül negatívan értékelhető, hogy dacára a konszolidálódó forintárfolyamnak és az alacsonyabb importált inflációnak, a tartós fogyasztási cikkek további 1 százalékkal drágultak havi szinten, azaz egyelőre nem látszik az ipari termékek inflációjának fékeződése sem. A ruházati cikkek árainak szezonális csökkenése (-1,4 százalék hó/hó), illetve a háztartási energia árának havi csökkenése (-2 százalék hó/hó) - ami lényegében az elszámolás sajátosságaiból ered - valamelyest fékezte a havi inflációt az idei év első hónapjában.
Öröm az ürömben, hogy a bár a teljes inflációs mutató a vártnál jobban gyorsult, a maginfláció emelkedése valamelyest visszafogottabb volt. A maginflációs mutató így 25,4 százalékon állt januárban, s ezzel kissé a teljes infláció mutató alá került. Összességében azonban a januári infláció emelkedés meglehetősen széles bázisú maradt, bár egyszeri hatásoknak is nagy szerepe volt a vártnál gyorsabb emelkedésben. Az elkövetkező hónapokban csillapodhat a havi drágulás üteme, de a januári tényadat megerősítette, hogy a globális infláció csökkenésének kedvező hatásai a magyar inflációban csak jókora késessel fognak megjelenni. A fenti folyamatok feltehetően megerősítik az MNB-t a szigorú monetáris politika fenntartása melletti elköteleződésében.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
