A magyar autós tavaly novemberben még 480 forintért juthatott hozzá (feltéve, ha talált) fixáras benzinhez és gázolajhoz literenként, addig ma (január 10-én) átlagosan 650 forintért lehet 95-ös oktánszámú benzint és 720 forintért gázolajat tankolni a holtankoljak.net adatai szerint. A változás nemcsak azért szembetűnő, mert rendkívül gyorsan következett be, hanem azért is, mert Magyarország pillanatok alatt a régió legolcsóbb országából a legdrágább helyévé vált az üzemanyag árak vonatkozásában.
Míg korábban a környék autósai hozzánk jártak át tankolni, most a benzinturizmus megfordult az országhatároknál, főleg Horvátország és Szlovénia esetében.
Forrás:Tolls.eu, Globalpetrolprices.com
Úgy vélem, hogy ezt a hirtelen árváltozást a kormány politikája eredményezte. Két fő okot látok, hogy ide jutottunk.
- A 13 hónapos árbefagyasztás és kézi vezérlés – az időnként egymásnak ellentmondó jogi szabályozás – eltorzította a piaci versenyt, ami miatt ma nem tud olyan rugalmasan reagálni az üzemanyag piac, mint a beavatkozás előtt.
- Az államháztartás hiánya miatt a kormány 2022. december 6-át követően nagymértékben növelte az adó terhet a szektoron, amit a szereplők továbbhárítottak a fogyasztókra.
Nézzük az első pontot, az árbefagyasztás piactorzító hatását
A kormány 480 forinton rögzítette az üzemanyagok kiskereskedelmi árát 2021. november 15-én, amit aztán 2022. december 6-án szüntetett meg. Az intézkedés rengeteg feszültség és torzulást okozott, a kormány ebben a közel 13 hónapban legalább féltucatnyi alkalommal nyúlt bele a szabályozásba, ide-oda rángatva a piacot. Az eredmény az lett, hogy létrejött egy teljes kiszámíthatatlan környezet, a magyar üzemanyag piac pedig alapjaiban átrendeződött. A 30 százaléknyinyi piaci részesedéssel bíró, mintegy 940 „fehér” kút, tőkét veszített vagy elhalt, a független importőrök csak jelentős felárral szállítanak a hektikus szabályozás miatt. Az egyedül maradt nagykereskedő – mivel csak önmaga rendelkezett árualappal – a kis kutak fenntartásában lényeges szerepet játszó fuvarozó és mezőgazdasági cégeket hosszútávú szerződésekkel időközben magához láncolta.
A piacnak évekre lehet szüksége, hogy visszaálljon a korábbi versenyállapot. Ráadásul Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a december 6-i sajtótájékoztatón nyitva is hagyta a lehetőséget, hogy az ársapka szabályozás a jövőben visszatérhet. A piaci viszony visszaállásának feltétele, hogy a kormány nem kontárkodik bele a viszonyokba ismét. Mert akkor újra indul a stopper, s még mélyebb és hosszabb ideig fennmaradó nyomokat hagy a kézi vezérlés.
A második pont, az adók és járulék terhek emelése, talán még erősebb hatással van az árakra
A magyar költségvetés 2021-ben és 2022-ben is jelentős hiányt hozott össze a Covid-járvány, a gazdasági lassulása, a megemelkedett energiaszámlák, és nem kis részben a választási költekezés nyomán. A 2021-es 7,1 százalékos és 2022-es 6,1 százalékos GDP arányos büdzsé hiányt 3,9 százalékra kívánja a kormány idén leszorítani egy olyan időszakban, amikor a gazdasági aktivitás maximum stagnál, de inkább zsugorodik. Az üzemanyag piac az egyik legjobb terület, ahol adóztatni lehet, különösen annak rugalmatlan keresleti jellege miatt. Az üzemanyagok árának meghatározását az extra adókon kívül, két fő tényező mozgatja: az egyik a termékek árának nemzetközi jegyzése (Platts), a másik a forint gyengülése vagy erősödése a dollárhoz képest.
Az üzemanyag szektort január 1-étől, illetve tavaly december 7-étől jó pár extra adó és járuléktétel sújtja. Nézzük ezeket sorban:
A jövedéki adó 25 forint/literrel nőtt az ársapka december 6-i eltörlésével. A korábbi 95 és 85,35 forint/liter helyett 120 és 110,35 forint/liter lett ismét az adó mértéke a benzin és a gázolaj esetében. Mivel ezen még 27 százalék áfa is van, ez a lépés önmagában 32 forinttal emelte mindkét üzemanyag árát. A magyar jövedéki adó egyébként elmarad az EU által előírt minimális mértéktől. Ez jelenleg 359 euró/1000 liter az ólmozatlan benzin és 330 euró/1000 liter a gázolaj esetében szemben a mostani euró/forint árfolyamon számolt 302 euró/1000 liter és 278 euró/1000 literes magyar mértékkel. A kormány derogációt kért az EU-tól korábban, de ezzel együtt nem zárható ki, hogy további emelés lesz a jövőben.
A kormány bevezette a kiskereskedelmi adót, aminek a legnagyobb kulcsa, 100 milliárd forint éves árbevétel felett 2023-ban 4,1 százalékra nőtt. Ráadásul időarányos adómegállapítás miatt ezt már az év során be kell fizetni. Ez az adó árbevétel arányos, tehát egy látens áfanövelésnek felel meg. Ténylegesen ennél rosszabb, mert ráfordítást jelent és ekként könyvelendő, következésképpen maga is áfaalapot képez. A kiskereskedelmi adó a mostani üzemanyag árak mellett 20-30 forintot emel az üzemanyag árakon literenként a színes szereplőknél (MOL, OMV, Shell, PKN Orlen). A kisebb szereplőket ez elméletileg kisebb mértékben sújtja, de mivel a verseny kisebb lett, az árakat a legnagyobb szereplőkhöz igazítják a fehér kutak.
A kormány adózást érintő, december 7-én megjelent rendelete az energiaellátók jövedelem adójának – köznapi nevén a Robin Hood-adó – mértékét 2023. január 1-jétől 41 százalékra emelte. Ezt a vállalatok az adózás előtti eredmény után fizetik, vagyis ennyivel kisebb lesz a cégek nettó nyeresége. Magyarán szólva az üzemanyag kiskereskedők összesen 50 százaléknyi vállalati nyereségadót fizetnek idén szemben a többi, nem energetikai vállalat 9 százalékával.
A kiskereskedelmi piaci szereplőket sújtja az energiahatékonysági adó (EKR) és az e körüli hatósági bizonytalanság is. A 2020 és 2021 évek forgalma utáni energiahatékonysági adót idén márciusig kell megfizetni. Ennek a mértéke 50 ezer forint/MJ, amennyiben téves a bevallás, akkor 70 000 forint/MJ az adómérték. A kormány 2022-ben hozott ugyan egy rendeletet, amiben az EKR 83 százalékát – azaz márciustól december 31-ig tartó időszakra vonatkozó adót – elengedte, azonban az ágazati minisztérium szerint ez az engedmény nem a 2022-es évre vonatkozik, hanem a 2020-as évre. A különbség jelentős, mert 2020-ban még csak 1,8 forint/liter ez az adó, addig 2022-ben és a következő három évben ennek a mértéke már 8,5 forint/liter.
Ezek a változások becslésem szerint önmagukban hozzájárultak ahhoz, hogy az ár jelenleg magasabb Magyarországon, mint a környező országokban és legalább 70-80 forinttal magasabb adóbevételt jelentenek üzemanyag literenként a kormánynak 2023. január 1-től kezdve, mint a 2022. december 6-a előtti állapot alapján. Véleményem szerint az adóktól megtisztított kiskereskedelmi árrés (6-8 százalék) nem nagyobb, mint a környező országokban alkalmazott. Az regionális árkülönbség döntő hányadát a nagyobb adó és járulék terhek, a fenti tételek és a rekord magas 27 százalékos áfa magyarázzák, a nagykereskedelmi üzemanyag árakban elenyésző a különbség.
A további adóemelést fékezi az, hogy a kereslet is módosul az árak növekedésével, illetve, hogy a mostani helyzetben a határ mentén élők és az átmenő forgalom nem nálunk tankol. Ezért valószínűsítem, hogy rövidtávon további sarcot nem fognak nyakukba kapni az autósok, annak ellenére, hogy a magyar jövedéki adó esetében alatta vagyunk az EU által előirányzott szintnek. A további adóemelés ugyanis nem feltétlenül növelné már a büdzsé bevételeit, miközben politikailag és gazdasági oldalról jelentős károkat okozna.
A cikk első alkalommal 2023. január 12-én jelent meg az G7 oldalán.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
