100 milliárd dolláros kár évente: bolti tolvajok veszik ki a befektetők zsebéből a hasznot.
A minneapolisi székhelyű Target vezetői közölték, hogy több százmillió dolláros profitveszteséget látnak a készletcsökkenés miatt, ami azt jelenti, hogy az üzletek polcain kevesebb termék van, mint amennyit a raktárkészletben nyilvántartanak. A zsugorodásnak számos oka lehet - a boltban eltörő áruk, az alkalmazottak lopásai vagy akár adminisztrációs hibák -, de a Target a veszteségekért egy elsődleges okot nevezett meg: a szervezett bűnözést.
"Más kiskereskedőkkel együtt mi is a lopások és a szervezett kiskereskedelmi bűnözés jelentős növekedését tapasztaltuk üzletágunkban" - mondta Brian Cornell, a Target vezérigazgatója a vállalat harmadik negyedévi eredménybeszámolóján. Az eltűnt árukészletek több mint 400 millió dollárral csökkentették a Target bruttó árrését 2022-ben a tavalyi évhez képest, és a Target arra számít, hogy ezek a nyereségkiesések a pénzügyi év végére 600 millió dollárra nőnek - mondta Michael Fiddelke, a Target pénzügyi igazgatója.
Nem a Target az egyetlen kiskereskedő, amely a szervezett bolti lopások megugrásaival küzd - ez országos problémává vált. A kiskereskedők elkezdték megkongatni a vészharangot, az évente milliókba kerülő lopások számának megnövekedése az online eladás egyszerűségével függ össze. A készletcsökkenés összességében közel 100 milliárd dollárba került az amerikai kiskereskedőknek 2021-ben, és ennek hátterében a lopás állt: a National Retail Federation által megkérdezett kiskereskedők átlagosan 26,5%-os növekedésről számoltak be a szervezett kiskereskedelmi bűnözés terén.
Mi a szervezett kiskereskedelmi bűnözés?
A szervezett kiskereskedelmi bűnözést olyan személyek csoportja hajtja végre, akik "egy bizonyos kategóriára specializálódnak", például kabátokra. Betörnek a kiskereskedőhöz, és új értékesítési csatornákon, például online piactereken keresztül továbbértékesítik az árut, vagy ismét értékesítik az árut a helyi kiskereskedőknek. Ezek rendkívül szervezett, strukturált bűnszervezetek, amelyek gyakran más bűncselekményekben is részt vesznek.
Hová kerülnek a termékek?
Sokszor a lopott termékek szinte azonnal az interneten kötnek ki, álcázva magukat a jogszerűen működő harmadik fél eladók milliói között. Az e-kereskedelem térnyerése nagymértékben elősegítette a szervezett kiskereskedelmi bűnözést. A lopott árut sokkal könnyebb online értékesíteni, mint a zálogházakban vagy a bolhapiacokon.
Mit tesznek az üzletek a szervezett kiskereskedelmi bűnözés megállítása érdekében?
A bűnözés fellendülése miatt mind a kiskereskedők, mind a kormányzat keményen fellépett. 2022 márciusában a kaliforniai hatóságok letartóztattak és vádat emeltek kilenc ember ellen, akik állítólag 135 000 dollár értékű árut loptak számos kiskereskedőből, köztük a Macy's, a Columbia Sportswear, az Abercrombie & Fitch, a J.C. Penney és a Lululemon áruházakból. A kiskereskedők pedig országszerte új lopásgátló intézkedéseket vezettek be. A Home Depotban bizonyos elektromos szerszámok nem működnek, ha ellopják őket a boltok polcairól; egyes esetekben az üzletek arcfelismerő technológiát alkalmaznak a vásárlók arcának beolvasására és tárolására.
John Mulligan, a Target operatív igazgatója elmondta, hogy a Target is intézkedéseket vezet be a helyzet orvoslására. Konkrétumokat nem osztott meg arról, hogy milyen intézkedéseket fognak bevezetni üzleteikben a lopások megelőzésére, de elmondta, hogy a vállalat együttműködik "a bűnüldöző szervekkel, a jogalkotókkal, a közösségi partnerekkel és a kiskereskedelmi szakmai szövetségekkel, hogy kezeljék ezt a növekvő országos problémát". Az iparág már régóta sürgeti a szövetségi törvényhozókat, hogy segítsenek visszaszorítani a lopott áruk kereskedelmét. Több tucat kiskereskedő és iparági csoport - köztük az Amazon, a Home Depot, a Lowe's, a Target, a Walmart és a Walgreens - nemrég levelet írt a kongresszusi vezetőknek, amelyben sürgették őket, hogy fogadjanak el olyan törvényt, amely előírná az online piactereknek, hogy ellenőrizzék a nagy mennyiségű árut értékesítő harmadik fél eladó személyazonosságát.
Forrás:
businessinsider.com
finance.yahoo.com
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
