Drágám!

Drágaságaim! Megint nem lettünk olcsóbbak! Az árak a várt 22 százalékkal szemben 22,5 százalékkal növekedtek novemberben év per év alapon. Ezen belül az élelmiszer árak 43,8 százalékkal emelkedtek. Itt a 3,8 százalékpontos emelkedési dinamika némi lassulást mutat a szeptemberi és októberi mintegy 5 százalékpontos emelkedést követően. Hamarosan tetőzhet, hiszen az élelmiszer jellegű kiskereskedelemi forgalom októberben már ötödik hónapja csökkent, s szerintünk az októberi 5,6 százalékot követően novemberben és decemberben nagyobb lehet a visszaesés. Mindeközben a tartós fogyasztási cikkek vagy a szolgáltatások jóval az átlagos infláció alatt, 14,4 és 9 százalékkal lettek drágábbak. Ugyanakkor az inflációs fordulatra még várnunk kell. A háztartási energia áremelésének hatása még egy ideig velünk marad. Az üzemanyagár sapka eltörlésének hatása 2-2,3 százalékot dobhat az infláción, ami decemberben részben, januárban pedig már teljesen megjelenik az árakban. Így ne lepődjünk meg azon, hogy az infláció valószínűleg 25 százalék fölött (talán 26-27 százalékon) fog tetőzni a jövő év első hónapjaiban, s utána is csak lassú csökkenésre számíthatunk. Már csak azért is, mert az ársapkákat előbb vagy utóbb ki kell vezetni, ha nem akarunk további ellátási gondokkal szembesülni. Gondolunk itt a cukorra vagy éppen a tejre, melyek esetében szintén ellátási problémákkal találkozhatunk. Apropó, tej! A tejtermékek ára volt az egyik „nyertes” az áremelkedésben, 79 százalékkal a kenyér és a tojás után, amelyek rendre 81,8 és 102,9 százalékkal emelkedettek! Így az idei átlagos infláció 15, a jövő évi pedig valószínűleg 18 százalék körül alakulhat.

Így talán nem meglepő, hogy a hozamok emelkednek a mai napon, ami nem túl kedvező a részvénypiac számára. Ráadásul a MOL sokat emelkedett korábban, azzal párhuzamosan, ahogy az üzemanyag ellátási problémák fokozódtak, mivel a piac az ársapka eltörlésére számított. Így nem meglepő, hogy a brutális adóemelés, ami különben csak az ársapka eltörléséből adódó extra profitot veszi el, komoly esését indukált a MOL árfolyamában. Így a két hatás (az inflációs kisebb és a különadó emelés nagyobb) eredményeként a BUX ma nagyobbat esik. A DAX pedig kismértékben csökken a délelőtti órákban, habár a 30 napos mozgóátlag valószínűleg legalább egy átmeneti támaszt nyújthat a korrekcióban.

Európában az indexek többsége egységesen 0,4-0,6%-ot csökkent tegnap. Egyedül az egészségügy tudott emelkedni, az összes többi szektor csökkent. A legnagyobb, 2%-os esést az energiaszektor szenvedte el.

Amerikában is az eladók domináltak. Az S&P500 0,2%-ot, a Nasdaq 0,5%-ot csökkent. A Dow viszont stagnált. A tengerentúlon is az egészségügy vezette az emelkedést. Itt ezen kívül még két szektor tudott kisebb mértékben emelkedni. Legrosszabbul az IT és kommunikációs szolgáltatók teljesítettek.

A japán Nikkei szintén csökkent, ma reggel 0,4%-ot. A hongkongi covid korlátozások enyhítésére nagyot ugrottak a hongkongi részvények. A CSI300 0,1%-ot emelkedett, a Hang Seng pedig 3,2%-ot ugrott. Az újranyitási optimizmusban a makaói kaszinók árfolyama több mint 10%-ot emelkedett.

Az Alphabet, az Oracle, a Microsoft és az Amazon egy 9 milliárd dolláros szerződés keretében felhőrendszert épít a Pentagon számára. A szerződést eredetileg a Microsoft kapta meg egyedül, de a Védelmi Minisztérium az Amazon hosszas jogi csatározását követően megváltoztatta a döntést.

A Ryanair bejelentette, hogy Michael O'Leary vezérigazgatóval 2028 júliusáig meghosszabbították a megállapodást, így addig ő marad az ír fapados légitársaság első embere.

A Volkswagen 460 millió eurós fejlesztést jelentett be a wolfsburgi gyár kapcsán. A beruházás során átalakítják a gyárat az elektromos autók termelésére. Az első elektromos autó jövőre gördülhet le a futószalagról, de a teljes átalakítás 2024-re készülhet el.

Szerdán némileg erősödni látszott a forint napközben. A magyar deviza 411 felett nyitott az euró ellenében, és járt ugyan 409-nél is, de végül 411-nél stabilizálódott. A jelek szerint a piac kedvezően fogadta az üzemanyag árstop eltörlését, ugyanakkor a kormány bejelentése a keletkező profit elvonásáról elodázta ezt a pozitív hatást. Ma délelőtt novemberi inflációs adatokat közölt a KSH, 22,5%-os éves drágulást mértek. Emellett szintén kedvezőtlen, 1 milliárd eurós volt a külker hiány októberben. A negatív adatokra gyengülni kezdett a magyar deviza, 412,5-nél jár a kurzus. 

A nemzetközi devizapiacokon az euró visszahozta keddi enyhe értékvesztését a dollárral szemben, melynek eredményeként ismét 1,05 felett mozog a kurzus. Ma az amerikai heti munkapiaci adatok kerülhetnek a figyelem középpontjába. Amennyiben a vártnál tovább emelkedik a segélyt kérők száma, úgy valamelyest fogyhat a szél a Fed vitorlájából.

A WTI 73,4, a Brent típusú kőolaj pedig 78,3 dollár volt ma reggel a februári leszállításra, míg az Ural azonnali árjegyzése 54,9 dollárt tett ki. A piac kicsit megnyugodott a tegnapi nagy zuhanás után. A kínai hatóságok enyhítettek a covid járvány elleni intézkedéseken, és az első jelek azt mutatják, hogy az Oroszország elleni szankciók nem hoztak jelentős felfordulást a piacokon. Az amerikai piaci szakértők ugyanakkor egyre több jelét látják annak, hogy az USA gazdasága lassulni fog, sőt recesszióba esik, ami jelentősen visszavetheti az olaj iránti igényt. Az árak jelenleg enyhe kontangó állapotban vannak, ami inkább az árak további lemorzsolódását vetítik előre. A piac ma az amerikai nyersolaj készletadatokra fog figyelni leginkább.

Az arany 1.786 dollár volt ma reggel. A piac a holnapi amerikai makrogazdasági adatra vár, az ipari termelési adatok mellett a jövő heti USA fogyasztói inflációs mutató lesz meghatározó. A kínai jegybank növelte aranytartalékát, ami az első ilyen bejelentés elmúlt három év során. A jegybankok egyébként is vásárlóként léptek fel az elmúlt 12 hónapban, mintegy 75 tonnával növelve a teljes globális jegybanki nemesfém tartalékot. Ezek alapján látszik, hogy a fizikai kereslet alapvetően megvan a piacon, a pénzügyi befektetők bizonytalansága vitte le az árakat az elmúlt hónapok során.