Az európai energiakrízis, a továbbra is rendkívül magas szinteken álló infláció, a visszafogott globális konjunktúra és monetáris szigor elhozhatja 2023-ra a recessziót számos fejlett gazdaságba, ugyanakkor a visszaesés mértéke mérsékelt lehet. Itthon sem csökkent a kihívások száma: az uniós pénzek és a költségvetés helyzete, a vágtázó infláció és az instabil forint következtében bevezetett monetáris szigor számos megválaszolandó kérdést vet fel.
Az idei év második felében a nyári energiaár-rally és a - szemben a visszafogottabb monetáris uniós kamatemelésekkel - masszívan szigorodó amerikai monetáris kondíciók a dollár szárnyalását idézték elő. Az elmúlt hónapokban az elhúzódó háború teóriája látszik érvényesülni, ami a nyugat-orosz kapcsolatok tartós megfeneklését is maga után vonja. Eközben részben az energiaárak miatt is megemelkedő globális infláció hatására a szignifikánsan szigorúbb pénz- és tőkepiaci kondíciók jelentősebb gazdasági lassulást, illete visszaesést idézhetnek elő. Továbbra is nagy kérdőjel szerepel a világ második számú gazdasága mellett: Kína küzdelme a koronavírussal még mindig jelentősen lassítja a világgazdaság fogaskerekeinek gördülékeny mozgását.
Itthon az év eleji lendület a fiskális transzfereknek és a valamivel kedvezőbb ipari konjunktúrának köszönhetően kitartott a nyárig, ugyanakkor a szükségszerű költségvetési kiigazítás, a 25 éves rekordinfláció, valamint a masszívan megnövekedő energiaköltségek a gazdaság lassulását idézték elő a harmadik negyedévben: a GDP negyedéves alapon 0,4%-kal csökkent a július-szeptemberi időszakban. Éves alapon ezzel együtt 4,0%-os növekedést regisztráltak. Az utolsó negyedév összességében további mérséklődést hozhat, melyet főként a belső kereslet visszaesése vezérel. Így minden bizonnyal technikai recesszióba süllyedt a hazai gazdaság az idei év második felében. Érdemi újbóli elrugaszkodásra jövő tavasztól számítunk.
Az áremelkedés mértéke rég látott szintekre ért, az éves inflációs index októberben már meghaladta a 21%-ot. Mindezt úgy, hogy számos árlimit papíron továbbra is fékezi a drágulást. Fordulatot ezen a téren jelen állás szerint szintén jövő tavasszal láthatunk.
A jegybank szeptember végén lezárta az alapkamat emelési ciklusát, ugyanakkor az ezt követő rapid forintgyengülés beavatkozásra késztette az MNB-t: átmenetileg a 18%-os egynapos betéti kamatlábbal, illetve az energiaimportőrök részére nyújtott közvetlen devizalikviditással sikerült stabilizálni a magyar deviza helyzetét. Az intézkedések a kockázati megítélésünk tartós javulásáig fennmaradnak, melyben kulcsszerep hárul az uniós megállapodások ügyére, valamint a folyó fizetési mérleg deficitjének várt mérséklődésére. Mindemellett a nyár óta gyökeresen megváltozott makrokörnyezet komoly kihívásokat állít a gazdaságpolitikai alakítói elé: a költségvetés újratervezése szükséges, a hozzárendelhető legkedvezőbb adósságfinanszírozási formával.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
