A magyar kormány betéti kamatstopot rendelt el a 20 millió forint feletti, lekötött betéti megtakarításokra. A már megjelent kormányrendelet szerint az elérhető betéti kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által utoljára közzétett, három hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának értékét. Ennek alapján az érintett betétek kamata nem lehet több mint 12,79 százalék.
Több ezermilliárd forintnyi megtakarítást szorított ki a jegybanki egynapos betétből a kormány a döntésével – mondta az Erste Befektetési Zrt. stratégája a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. Olyan egynapos betétekről van szó, amelyekhez a jegybank a befektetési bankokon keresztül jut hozzá. Csak a befektetési alapoknál 2000 milliárd forintnyi megtakarítás gyűlt így össze, de a teljes piacon több ezermilliárd forint lehet az érintett betéti összeg – tette hozzá Miró József.
A megváltozott környezetben az Államadósság Kezelő Központ 50 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el első kincstárjegy aukcióján. Általában 20 milliárd forint volt ez az összeg a kamatstop előtt, de ha most hosszabb ideig is tart ez az emelkedő tendencia, akkor is csak mintegy 1000 milliárd forintnyi Diszkont Kincstárjegyre jöhet ajánlat az előttünk álló négy-öt hónapban. Ez bőven nem fedezi azt a mennyiséget (kb. 4000 milliárd forint), aminek most a kormány leszorította a kamatát. A költségvetés 60-70 milliárd forintnyi megtakarítást érhet el az intézkedéssel, ami kérdés, hogy visszavándorol-e a gazdaságba, vagy valódi megtakarítást jelent majd.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke igencsak diplomatikusan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy rontja-e a monetáris transzmissziót a kormány bejelentése. Az Erste Befektetetési Zrt. stratégája szerint is elképzelhető, hogy csak minimális hatása lesz a betéti kamatstopnak. Ugyanis az nem érinti a vállalatokat, akik továbbra is magas kamatokkal találkozhatnak, és eldönthetik, hogy megtakarításaikkal visszafogják, vagy költéseikkel serkentik az inflációt.
Az intézkedés a bankokra sem vonatkozik, vagyis a BUBORT nem érinti – tette hozzá Miró József. Érinti viszont a 20 millió forint feletti betéti megtakarítással rendelkezőket, a nyugdíj-és lakástakarékokat, az alapkezelőket és a befektetési szolgáltatók betéteit. Vagyis minden olyan pénzügyi tevékenységgel foglalkozó céget, amelyek nem bankok.
Az érintett magánszemélyekre sem valószínű, hogy komoly hatással lesz az intézkedés, ugyanis nem annyira jellemző, hogy sokuknak egyedi kamatelbírálása lenne a betéteknél. A betéti kamatstop intézménye elsősorban a nagy alapkezelőket célozza – erősítette meg Miró József.
Az interjúban szóba került még, hogy:
- miért csökkenek a hozamszintek Magyarországon?
- mekkora különbség alakult ki a német és a magyar hozamszintek között?
- mikor módosulhat a jelenlegi 18 százalékos, effektív jegybanki kamatszint?
Miró Józseffel, az Erste Befektetési Zrt. stratégájával Imre Lőrinc beszélgetett.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
