25 éve nem láttunk ilyet

Az októberi infláció 21,1 százalék lett. Ilyen magas inflációt 1996. szeptemberében (21 százalék) láthattunk utoljára Magyarországon, azzal a különbséggel, hogy akkor éppen csökkenő trendben volt, most pedig még emelkedik. Sőt, valószínűleg nem ez a vége, hiszen a maginfláció 22,3 százalék volt, ami további emelkedést vetít elénk. Ugyanis egyes élelmiszerek ára döbbenetes mértékben, 70-80 százalékkal emelkedett az elmúlt év folyamán. Ilyen a tojás, a kenyér, a tejtermékek vagy éppen a sajt és a vaj ára. Az élelmiszerár növekedés a szeptemberi 35,2-ről 40 százalékra gyorsult tovább. A háztartási energiában is volt még egy kis gyorsulás, 62,1-ről 64,4 százalékra, ez a tűzifa és a palackos gáz további áremelkedésének tudható be. Szóval még nincs itt a vége.

Ráadásul a külkereskedelmi mérleg sem lett fényes. 652 millió euró volt a hiány szeptemberben, amit elsősorban az energiaimport rombolhatott. Viszont öröm az ürömben, hogy a hiány nagyot csökkent az augusztusi majdnem 1,6 milliárd euróhoz képest. S még az is örömre adhat okot, hogy azért az exportunk is dinamikusan, 28 százalékkal növekedett. Igaz, az import az energiahordozók árnövekedése miatt 33 százalékkal bővült év per év alapon.

Az őrült árak kapcsán azért mégiscsak az jut az ember eszébe, hogy ez már nem normális. A pékáru annyiba kerül, mint pl. Olaszországban, de a saját márkás ásványvíz már drágább itthon, mint ott. Szóval itt már működniük kellene valamifilé fékeknek az élelmiszerárak tekintetében, még akkor is, ha a kormány esetleg mégsem vezetné be a 40 százalékos áremelkedési palafont. Az egészséges megoldás nyilván a verseny fokozása lenne. Hiszen ha pár száz kilóméterrel nyugatabbra megyünk, akkor még egy kisvárosban is nagyobb kínálattal, nagyobb versennyel találkozunk, mint itthon. Valahogy az elmúlt 20-30 évben ebben (sem) tudtunk felzárkózni a nyugathoz.

Ma délelőtt csökkenést látunk a DAX indexben, ami a 200 napos mozgóátlagon táncol, s a túlvettsége ellenére még talán van esély arra, hogy a 13.950 pont környéki szintet megcsinálja a közeljövőben. Itthon a holnap jelentő OTP és a tegnap este jelentő Magyar Telekom tartja a pozitív tartományban a BUX indexet.

A FTSE100 0,1%-ot, az Euro SToxx50 0,8%-ot, a DAX pedig 1,2%-ot emelkedett tegnap. Az energiaszektort kivéve minden szektor emelkedni tudott, a legjobban az IT szektor, azon belül is a chipgyártók.

Amerikában enyhe emelkedés volt az időközi választás napján. A Nasdaq 0,5%-ot, az S&P 0,6%-ot, míg a Dow 1%-ot emelkedett. A tengerentúlon csak a nem-alapvető fogyasztási cikkek szektora csökkent. Az emelkedést a nyersanyagszektor vezette, beelőzve az IT-t.

Ázsiában viszont reggel már csökkentek a részvénypiacok. A Nikkei 0,6%-ot, a CSI300 0,9%-ot, a Hang Seng 1,7%-ot veszített értékéből.

Bár a Commerzbank 1,89 milliárd eurós bevétele némileg elmaradt az 1,93 milliárd eurótól a harmadik negyedévben, de eredmény tekintetében így is sikerült felülmúlnia a várakozásokat. Ennek oka a vártnál 90 millió euróval kisebb működési költség, valamint a várnál 40 millió euróval alacsonyabb céltartalékolás. A bank 195 millió eurós adózott eredményt ért el, meghaladva a 157 millió eurós piaci konszenzust. A társaság megemelte középtávú, 2024-es eredményvárakozását, az eddigi 3 milliárd euró helyett 3,2 milliárd eurós operatív eredményt várnak. A megemelt várakozás fő oka a magasabb kamatkörnyezet. 2024-re 7,3%-os korrigált saját tőke arányos jövedelmezőséget (RoTE és 60%-os költség/bevétel hányadost) vár a bank.

Az Adidas 6,4 milliárd eurós árbevételt ért el a harmadik negyedévben, ami enyhén elmarad a 6,48 milliárd eurós várakozástól. Észak- és Latin-Amerika bőven kétszámjegyű mértékben növekedett, az EMEA régióban viszont csak 9,6% volt a növekedés. A kínai értékesítések pedig 19%-kal estek vissza a tavalyi év azonos időszakához képest. A korrigált adózott eredmény 66 millió euró volt, elmaradva a 191 millió eurós várakozástól. A cég a Yeezy együttműködés megszüntetése miatt a korábbi 500 millióról 250 millió euróra vágta vissza éves eredményvárakozását. Az Adidas még tegnap napközben erősítette meg a korábbi spekulációkat, miszerint január 1-től a Puma vezérigazgatóját, Bjorn Guldent nevezik ki a vállalat élére.

Elmaradt a várttól a Disney 2022-es pénzügyi évének negyedik negyedéves eredménye a tegnap este piaczárás után közzétett gyorsjelentés alapján. Ugyan a Disney+ feliratkozóinak száma éves szinten 39%-kal 164 millióra nőtt (meghaladva a várakozásokat), a cég bevétele elmaradt a Bloomberg-konszenzustól (20,2 milliárd dollár vs 21,3 milliárd). Egy részvényre jutó profit terén nagyobb a csalódás, éves szinten 19%-kal 30 centre csökkent az EPS, jelentősen alulmúlva az 51 centes becslést. A már említett Disney+ streaming szolgáltatás, a vállalat zászlóshajója, jelenleg veszteségesen működik, melyet Bob Chapek vezérigazgató több költségelem visszavágásával tervez javítani. A Disney részvényei a tegnap esti zárás óta közel 7%-kal csökkentek.

Közel 4 milliárd dollár értékben vált meg Tesla részvényektől Elon Musk a tőzsdefelügyeletnek benyújtott dokumentum alapján. A világ leggazdagabb embere ezzel már összesen 36 milliárd dollárnyi Tesla-papírtól szabadult meg az utóbbi egy évben. Több elemző is azt sejti a tranzakció hátterében, hogy Musk próbál felkészülni arra az esetre, hogy esetleg a Twitter rosszabbul fog teljesíteni az elkövetkező időben.

A Citi is csatlakozik szektortársaihoz és elbocsátásokat hajt végre a befektetési divíziójában, miután az üzletág nem teljesít fényesen a magasabb kamatkörnyezet eredményeképpen. Az óriásbank körülbelül 200 munkavállalótól válhat meg a Bloomberg értesülései alapján.

Kedden az előző naphoz hasonlóan benézett 400 alá a magyar deviza az euró ellenében, ugyanakkor nem sikerült érdemben és tartósan áttörnie a lélektani határt. Végül a nyitó szintnél enyhén gyengébb szinten, 402 felett zárta a kereskedést. Fontos tényező a hétfőtől élésben működő, az energiaimportőrök részére nyújtott közvetlen devizalikviditás a jegybank részéről, ami a piacon számottevően mérsékelheti az eladói nyomást a forinton.

A nemzetközi devizapiacon jól indult ugyan a kedd az amerikai deviza szempontjából, ugyanakkor a nap végére további 0,5%-os gyengülést tudhat magáénak az euróval szemben. Jelenleg 1,007 körül mozog a kurzus. Ma, illetve holnap a tengerentúli időközi választások lesznek a fókuszban, a folyamatosan beérkező eredményeket figyeli piac.

A WTI 87,5, a Brent 94,9 dollár/hordó volt ma reggel a januári leszállításra, míg az Ural árjegyzése 80,4 dollár volt azonnali szállításra. Az árak esése mögött két tényező áll. Egyrészt Kínában az elmúlt napokban jelentősen nőtt az új covid esetek száma, ez pedig ismét lezárásokhoz vezethet. Bár több szakértő is elmondta, hogy a kommunista párt szeretné enyhíteni a zéró covid politikát, erre a lépésre rövid távon még nem kerül sor. A mostani helyzet pedig nagy eséllyel újabb szigorító lépéseket eredményez. Az API jelentése szerint a múlt héten 5,61 millió hordóval nőtt az USA nyersolaj tartaléka. A piac emellett figyeli az amerikai időközi választási eredményeket is, ami meghatározó lesz arra nézve, hogy mennyi mozgástere marad Joe Biden elnöknek a következő két évben. Az olaj piaca továbbra is szűk, tehát a kapacitások alig haladják meg a keresletet, ami fékezi az árak esését.

Az arany egy havi csúcsra jutott tegnap, miután a dollár és a hosszú amerikai hozamok is csökkentek a holnapi fontos inflációs adat előtt. A 10 éves dollár kötvények hozama jelenleg 4,11%, míg az euróval szemben a paritás alá esett a zöldhasú. A piac egyre optimistább, hogy az amerikai fogyasztói infláció elérte a csúcsát szeptemberben, a holnapi októberi adat pedig 8% alatt lesz. Emellett a most zajló időközi amerikai választásoknak is kulcsszerepe van. Ha ugyanis mindkét törvényhozási testületet viszik a republikánusok, az Joe Biden elnök politikai terét szűkíti. Ez pedig kihathat a kamatok alakulására és a dollár árfolyamára is.