Vasárnap tartotta 20. Nemzeti Kongresszusát a Kínai Kommunista Párt, számba véve az öt évvel ezelőtt meghirdetett technológai fejlődés terén elért eredményeket. A program számos eleme sikeres, az űrtechnológiában, az 5G bevezetésében vagy az elektromos autózásban az ország szép eredményeket tudhat magáénak, ám az USA-val vívott kereskedelmi háború, a Covid és az internetes forgalom korlátozása aláásta a kitűzött célok maradéktalan elérését.
Kínának „előnyben kell részesítenie az innovációt” és élvonalba kell kerülnie a határtechnológiák (pl. mesterséges intelligencia, virtuális valóság vagy a blockchain és az IoT), a modern mérnöki megoldások és az úgynevezett bomlasztó technológiák (a fogyasztói szokásokat alapvetően megváltoztató dolgok, mint a közösségi autóbérlés vagy a GPS) területén – jelentette ki Hszi Csin-ping öt éve, a Kínai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusán. A 20. Nemzeti Kongresszuson Hszi Csin-ping kétségtelenül megerősítheti pozícióját a párt és a Kínai Népköztársaság élén, ugyanakkor az esemény jó alkalom arra is, hogy értékeljék a technológiai forradalom eredményeit is.
„Vegyes a kép” – mondta Charles Mok, a Stanford vendégkutatója a CNBC-nek. Szerinte, Kína „magasztos” célokat tűzött ki maga elé, hogy a legjobb legyen, de „politikailag és ideológiailag korlátozottak a cél eléréséhez szükséges stratégia megvalósításában”. A magánkézben lévő kínai tech cégeket a szigorúbb internetes szabályozás és a lassuló gazdaság ingatta meg, miközben Kína nem önellátó a félvezetők (pl. a szilícum) területén, és az USA-val folytatott kereskedelmi háború, a szigorúbb amerikai exportkontroll is nehezít a helyzeten. Közben persze az állam óriási lépéseket tett meg az űrutazás, vagy éppen az 5G technológia területén.
USA-Kína tech háború
Az egyik nem várt esemény, ami az elmúlt öt évben kisiklatta a Kínai tervek megvalósítását az USA-val folytatott kereskedelmi háború. A Trump-adminisztráció indította konfliktus gyorsan változott technológiai csatává: a Huawei ellen 2019-től bevezetett szankciók azonban sikeresnek bizonyultak. A szankciók előtt a Huawei a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártója volt, és globális piacvezető az 5G technológiában – mára ki kellett vonulnia a területről. A wahingtoni szankciók elzárták a Huawei-t a gyártáshoz szükséges chipektől, megbénítva az okostelefon-üzletágat, az USA és szövetségesei pedig kizárták a távközlési infrastruktúra-fejlesztésekből a céget. A harc ma is folytatódik, a nagy kínai technológiai cégek azóta export-feketelistákra kerültek, a Biden adminisztráció pedig a múlt héten vezetett be kiviteli korlátozást azon kulcsfontosságú szoftverek, chipek és gépek szállítására, amelyek segíthetik a félvezető-hiány megoldását, a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek kínai fejlesztését.
Zéró Covid
Az elmúlt öt év másik váratlan eseménye a Covid-járvány, amely Kínából indult, és az egész világon elterjedt. Ám míg az országok nagyrészt a vírus elleni küzdelemmel, védőoltások kidolgozásával foglalkoztak és igyekeztek minden megtenni, hogy a gazdaság újrainduljon a bezárások és a határzárak után, Kína a zéro Covid politikájához ragaszkodott, állandósítva az üzemek és teljes városok lezárását, még az olyan nagyvárosokét is, mint például a legnagyobb metropolis, Sanghaj.
Félvezető önellátás
Peking nagy hangsúlyt fektetett az önellátásra a technológia különböző területein, de különösen a félvezetők piacán. A kínai chipipar fellendítésére irányuló törekvés a kereskedelmi háború kezdetével további lendületet kapott. Az Egyesült Államok kereskedelmi korlátozásai azonban igencsak megnehezítették az ambiciózus célok teljesítését. „Úgy tűnik, hogy az elnök alábecsülte azokat a kihívásokat, amelyekkel Kína szembesült a külföldi, főleg amerikai cégektől való függésének leküzdése során az olyan kulcsfontosságú „mag” vagy „kemény” technológiákban, mint a félvezetők” – mondta Paul Triolo, az Albright Stonebridge tanácsadó cég technológiai vezetője a CNBC-nek. A most bevezetett amerikai exportkorlátozások ezt még inkább megnehezítik. A szabályok egy része ugyanis azt is előírja, hogy az USA területén gyártott chipek, amelyek amerikai eszközöket és szoftvereket használnak a tervezési és gyártási folyamat során, engedélyt szerezzenek, mielőtt Kínába exportálnák őket.
Mindeközben Kína vezető chipgyártója, a SMIC még mindig generációkkal le van technológiájában, a felzárkózást pedig az exportkorlátozások megnehezítik.
Belső korlátok
Az elmúlt öt éves ciklus egyik legjellegzetesebb kínai intézkedése a tech-ipari szabályozás szigorítása volt: az elmúlt két évben Kína egykor szabadon futó és gyorsan növekvő technológiai óriásai komoly kormányzati ellenőrzés alá kerültek. Az egyik első szigorító törvénnyel Peking szabályozta, hogy a tech társaságok milyen ajánlatokat (nem) adhatnak a fogyasztóknak az algoritmusok alapján, ami jelentős forgalmi visszaesést okozott. Visszatekintve Hszi 2017-es beszédére már tudjuk mire célzott, amikor azt mondta, hogy „bevezetünk egy rendszert az integrált internetkezeléshez, hogy biztosítsuk a tiszta kiberteret” . A szabályok elfogadásának üteme és hatálybalépésének gyorsasága azonban meghökkentette a befeketetőket, így milliárdokat veszítettek értékükből a nagy tech cégek – köztük az Alibaba és a Tencent – 2021-ben és 2022-ben. „Bár úgy gondolom, hogy 2017-ben Hszi határozottan a platformszabályozás megerősítésére utalt, erősen kétlem, hogy ez a gyorstüzelés előre megtervezett volt” – Kendra Schaefer, a Trivium China tanácsadó cég partnere a CNBC-nek. Öt évvel ezelőtt a kínai elnök azt mondta, hogy a kormány „felszámolja azokat a jogszabályokat és gyakorlatokat, amelyek akadályozzák az egységes piac és a tisztességes verseny kialakulását”, és azt ígérte támogatják a magánvállalkozások növekedését, és serkentik a különböző piaci entitások vitalitását. Ez azonban szintén nem beváltott ígéret maradt: a tech óriások történetük leglassabb növekedését könyvelik el, részben a szigorúbb szabályozás miatt. Így persze a párt nagyobb kontrollt gyakorol a hatalmas technológiai vállalkozások felett.
Kína sikerei az 5G-től az űrig
A nyilvánvaló kihívások ellenére Kína 2017 óta látványos sikereket is elért a területen, amelyben az űrtechnológiáé volt a kulcsszerep. 2020-ban egy kínai űrszonda holdmintákkal tért vissza a Földre, és ugyanebben az évben Kína elkészítette saját, Beidou nevű műholdas navigációs rendszerét, amely az amerikai kormány tulajdonában lévő Global Positioning System (GPS) riválisa. Az ország tavaly leszállt egy személyzet nélküli űrrepülőgéppel a Marson, és 2033-ban tervezi legénységgel rendelkező küldetését a Vörös bolygóra.
Kína emellett a világ egyik vezető országa volt az 5G mobilhálózatok kiépítésében, és előrelépett az elektromos járművek gyártásában is. Az ország a világ legnagyobb elektromosautó-piaca, és otthona a CATL-nek, a világ legnagyobb elektromos járműakkumulátor-gyártójának, amely a tengerentúlra kíván terjeszkedni.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
