Minőség

Mindenki árgus szemekkel figyeli, hogy a megugró alapkamatok kapcsán lesz-e ingatlanpiaci reccs! S ez úgy általában a fejlett piacokra igaz, azaz most nem csak Magyarországról beszélünk. Például az Egyesült Államokban — ahol a lakásvásárlók általában a 30 éves hitelperiódust választják — nem a kamatemelkedésből adódó kockázat a kérdés, hanem a hitel minősége. Így az, hogy az új hitelek költsége a háztartások jövedelmének 25 százalékára ugrott a korábbi 15 százalékról, az inkább csak a lakáspiaci aktivitás csökkenését sugalló indikátor. A fő mutatószám az USA-ban a hitel minősége. S míg a 2008-as válságot megelőzően a subprime hitelek aránya magas volt, addig, most a superprime, azaz a nagyon jó minőségi hitelek állománya magas. Vagyis a kamatemelkedés ilyen értelemben nem jár extra kockázattal az USA gazdaságára nézve. Itthon is jó a helyzet. Az MNB stabilitási jelentése szerint tavaly decemberben a jelzáloghitel állomány 60 százaléka 5 éves, vagy azon túli kamatperiódussal rendelkezett. Ugyanakkor idén az 5 éves lakáshitelek több, mint 50 százaléka árazódik át, míg az 5 éven belüli kamatperiódusú hitelek mintegy 40 százaléka. Nagy valószínűséggel éppen ezért is terjesztették ki a kamatstop intézményét az 5 évet meg nem haladó kamatperiódusú hitelekre is. Így azt lehet mondani, hogy erről az oldalról nézve nincs extra kockázat a gazdaságban, legalábbis ami a lakossági oldalt illeti. Ugyanakkor ezt a terhet a bankok állják, s ez addig elmaradt jövedelem, amíg a finanszírozási költségek alacsonyak maradnak. Ez az elszálló hozamkörnyezetben kockázat tud lenni. Ugyanakkor a finanszírozott ingatlanok 70 százaléka esetében a fedezett ingatlan értéke legalább 10 százalékkal magasabb, mint a fennálló tőketartozás. Azaz egy ingatlanpiaci összeomlás – ami tipikusan 10 százalék körüli áresés – esetén sem kell hatalmas veszteségekkel számolni a bankrendszernek.

Mindez azért is fontos, mert pl. a UBS svájci bank számos nagy lakáspiacon komoly buborékot lát, melyek kipukkanása illetve a hozamok további emelkedéséből adódód finanszírozási problémák komoly gazdasági kockázatokat hordozhatnak. Viszont úgy tűnik, hogy a 2008-as válságból sokat tanultak a piacok, s most sokkal kisebbek a kockáztok, mint akkor voltak.

Európában emelkedés volt a jellemző tegnap a részvénypiacokon. A DAX 0,2%-ot, a FTSE100 0,3%-ot, az EuroStoxx50 pedig 0,6%-ot emelkedett. A szektorokat vegyes teljesítmény jellemezte. Az ingatlan és az energia szektor vezette az emelkedést, legnagyobb csökkenés pedig az egészségügy és a kommunikációs szolgáltatók szektorában volt látható.

Amerikában ezzel szemben az eladók domináltak. A Dow 0,3%-ot, a Nasdaq 0,6%-ot, az S&P pedig 0,8%-ot csökkent. A szektorok többsége csökkent az USA-ban, főleg az ipar és a közműszektor. Csak a kommunikációs szolgáltatók, az IT cégek és az energetikai szektor tudott emelkedni.

Az ázsiai részvényindexek is csökkentek. A CSI300 0,3%-kal, a Nikkei 0,4%-kal, míg a Hang Seng 0,8%-kal csökkent.

A Richter ma reggel jelentette be, hogy eladja romániai nagy-és kiskereskedelemi üzletágát. Az eladott leányvállalat tevékenysége alacsony marzsú volt, a csoportszintű eredményhez nem járult hozzá érdemben. A értékesítés lehetősége már korábban is felmerült, a Richter tavaly adta el a moldáv üzletrészét is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a cég azokra a tevékenységekre fókuszáljon, amelyek kiemelten fontosak. A tranzakció pénzügyi részletei nem ismertek.

Egyes hírek szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonsági vizsgálatot fontolgat Elon Musk több vállalkozásával kapcsolatban, beleértve a Twitter felvásárlását és a SpaceX Starlink hálózatát. A tisztviselőknek kellemetlen, hogy szerintük Musk egyre inkább oroszbarát álláspontot képvisel, és aggasztja őket, hogy a Twitter-ügyletben külföldi befektetők, köztük egy szaúdi herceg és a kínai eredetű Binance is részt vesznek.

A Snap árfolyama 27%-ot esett a harmadik negyedéves eredmények közzététele után. A vállalat bevétele éves szinten közel 6%-kal, 1,13 milliárd dollárra nőtt, kevéssel mégis elmaradt a várt 1,14 milliárdtól, ráadásul a negyedik negyedévben a bevétel csökkenésére számítanak. A Snap 8 centes veszteséget termelt az elmúlt három hónapos időszakban, miközben a piac 2,2 centes mínuszra számított csak. A kedvezőtlen számokat nem ellensúlyozta az a pozitív fejlemény, hogy a napi aktív felhasználók száma magasabb lett az vártnál (363 millió vs. 359 millió), viszont a legfőbb piacnak számító USA-ban 5%-kal kevesebb időt töltöttek az oldalon a felhasználók. A vállalat 500 millió dolláros részvény-visszavásárlásról döntött. Előrejelzést nem tettek közzé a következő időszakra vonatkozóan.

Az Adidas ma reggel profitfigyelmeztetést tett közzé. Az év egészére deviza hatásokkal tisztítva 5% körüli növekedést vár csak a korábbi magas egyszámjegyű tartomány helyett. Ráadásul a bruttó marzs előrejelzést is 49%-ról 47,5%-ra vágták vissza. Az új előrejelzés már figyelembe veszi a kedvezőtlen kínai folyamatokat és azt is, hogy a főbb nyugat-európai piacokon jelentős készletek halmozódtak fel a visszaeső kereslet miatt. Ezek leépítése pedig csak kisebb marzs mellett lehetséges. Hasonló problémák már láthatók voltak a Nike negyedéves gyorsjelentésében is. Az Adidas harmadik negyedév előzetes számai elmaradtak a várttól. A sportszer gyártó 6,41 milliárd eurós árbevételt ért el a várt 6,57 milliárd euróval szemben. Az adózott eredmény csak 179 millió euró lett, a tavalyi 479 millió és a várt közel 400 millió euróval szemben. Ennek fő oka, hogy 300 millió eurós leírás volt a társaságnál, főként Oroszországhoz kötődően. Az Adidas költségcsökkentő programot indított az inflációs hatások mérséklése érdekében.

A Bloomberg értesülései szerint tucatszámra küldi el a befektetési bankárokat a Deutsche Bank az alacsonyabb üzleti volumen miatt.

Csütörtökön tovább erősödött a magyar deviza az euró ellenében. A 413-as nyitószint után fokozatosan közelítette a 410-es határt, majd délután áttört a gát. Ezt követően egészen 407-ig menetelt a forint, végül valamivel 408 felett zárt. A miniszterelnök ma reggeli bejelentése alapján Magyarország praktikusan mentesül az uniós gázársapka alól. Ezzel együtt ma reggel eddig enyhe gyengülést látunk.

Tegnap a kereskedési időszak első fele az euróról szólt, egészen 0,985-ig, az azt megelőző pár nap egyik legmagasabb értékéig erősödött a dollárral szemben. Délután azonban kijöttek a heti munkapiaci adatok a tengerentúlról, amelyek továbbra is nagyon feszes állapotról tesznek tanúbizonyságot. Ma 0,979 közelében jár az EURUSD jegyzése.

A WTI nyersolaj határidős jegyzése ma reggel valamivel 84 dollár fölött állt hordónként a tegnapi esés után, a Brent pedig 92 dollárba került. Az olaj ára az egymással szembenálló hatások miatt föl-le ingadozott a héten. Az Egyesült Államok a hét elején jelentette be, hogy 15 millió hordó olajat szabadít fel stratégiai tartalékából a magas benzinárak csökkentése érdekében. Az orosz nyersolajra kivetett európai uniós szankciók, valamint az OPEC+ kitermeléscsökkentése azonban ellensúlyozta az amerikai kormány erőfeszítéseit. Az ár emelkedését segítheti, hogy a jelentések szerint Kína, a legnagyobb nyersolajimportőr fontolgatja az országba érkezőkre vonatkozó karanténidőszak csökkentését.

2008-as szintre, 4,25%-ra nőtt a 10 éves amerikai államkötvény hozama, minekután a határidős árazások alapján egyre inkább valószínűsítik a befektetők, hogy jövő év elején is (összesen) 50 bázispontos kamatemelés lesz. A magas hozamok nincsenek jó hatással a kamatot nem fizető arany árfolyamára. A ma reggeli órákban 1628 dolláron forgott unciánként.