Játsszunk egy picit!

Le tudunk-e valaha válni teljesen a külföldi gázról? — tesszük fel magunknak nap mint nap a kérdést. Vannak kormányzati tervek távoli, 2050-es határidőkkel, de azért mégis játsszunk el a gondolattal, hogy mi is kellene ehhez. Ugyanis a földgáz cirka 95 százalékban metánból áll, amit a gazdaságban nem csak fűtésre, hanem elég sok mindenre használunk. Az mindenkinek triviális, hogy árammal szétbonthatjuk a vizet oxigén és hidrogén molekulára. Ugyanakkor a hidrogén gazdaság nehézségeivel is tisztában vagyunk. A jelenlegi eszközeink földgázra vannak kiépítve, s komoly átalakítás szükséges ahhoz, hogy a meglévő csöveken hidrogént lehessen szállítani. Ráadásul a tárolás is nehézkes. Nem könnyű földtani szerkezetekben – ahol tényleg nagy mennyiség elfér – tárolni, viszont pl. szilárd testekben, különböző fémekben meglepően nagy mennyiséget lehet elraktározni. Ugyanakkor van egy technológia, amelyért 1912-ben Nobel díjat adtak Paul Sabatier-nek, s ma már a nemzetközi űrállomáson is ezt a technológiát alkalmazzák arra, hogy ne kelljen vizet felhordani az űrbe. A Sabatier-reakcióval egy vízbontás utáni lépésben széndioxid, hidrogén és energia felhasználásával metánt lehet gyártani nikkel katalizátor jelenlétében. Ez korábban 50-60 százalékos hatékonyságú folyamat volt. Viszont az EU 2014-ben indított egy projektet, ami 2017 végéig tartott, s célja a megújuló energiából metán gázt gyártani, lehetőleg nagy hatékonysággal. A német, olasz és görög kutatócsoportok együttműködése arra jutott a HELMET projektben (Integrated High-Temperature Electrolysis and Methanation for Effective Power to Gas), hogy a 80 százalékos transzformációs hatékonyság elérhető. A folyamat szépsége, hogy nem csak a Földön, hanem űrutazások és pl. a Mars meghódítása során is használható. Tehát már az európai gázár robbanás előtt is sokan foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a megoldással.

Játsszunk el a gondolattal, hogy esetleg így tudjuk megoldani a gázellátást Magyarországon. Ebben az esteben mintegy 8 milliárd köbméter földgázt illetve metánt kell legyártanunk, aminek az energiatartalma 80.000 GWh. Csak összehasonlításképpen, 2021-ben az összes megtermelt villamos energia 20.340 GWh volt itthon, ebből közel 16.000 GWh az atomerőműből (1.900 MW kapacitás), 800 GWh megújulóból, majd 500 GWh földgázból, és majdnem 3.000 GWh lignitből jött. Ebből is látszik, hogy hatalmas feladatról van szó! Szóval tegyük fel, hogy ezt a hatalmas energiamennyiséget napelemek segítségével állítjuk elő. Figyelembe véve, hogy Magyarországon 1W napelem mintegy 1,2 KWh energiát tud termelni egy évben, na meg azt, hogy a fent említett eljárás hatásfoka – jó esetben – 80 százalék, kb. 80 GW, azaz 80.000 MW napelem installálására lenne szükség. Ez 320 négyzetkilóméternyi napelem felállítását jelenti, ha 400 W-os 1,6 négyzetméteres panelekkel számolunk. Mindeközben jenlenleg 3.000 MW-nál tartunk, a begyorsult telepítéseknek köszönhetően. Jelenleg a METÁR rendszer keretében a napelemekkel termelt áram ára kicsivel 20 forint fölött van. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nem számolunk az egyéb (napelemeken túli) beruházásokkal, akkor nagyjából 60-70 euró per MWh fölötti, tartósan fennálló gázár esetén érdemes ilyen megoldásában gondolkodnunk. Hangsúlyozzuk, hogy ez a minimum, hiszen ebben nincs benne az átalakító gyárak költsége, de azért mutatja, hogy nagy valószínűséggel már nem utópisztikus, 200-300 eurós árak szükségesek a technológia elterjedéséhez, amely a 9-es megvalósíthatósági skálán jelenleg 8-as értéknél jár. Németországban már évek óta számolnak a technológia jövőbeli bevezetésével, s nem lennénk meglepve, ha a hazai tervekben is szerepelne ez a megoldás. Annál is inkább, mert az állam által szponzorált magántőke alap, a Hiventures is támogat ilyen induló vállalkozást, amely a bezárt Vértesi Erőmű területén építi saját kísérleti projektjét. Még valami, a fenti számítás nem tartalmazza a Paks II. várhatóan 2030 után belépő, éves kb. 20.000 GWh termelését, ami csökkenthetné a napelem telepítést bizonyos mértékben, de nem feltétlenül 25 százalékkal. Ja, és a fenti számításban a megtakarított széndioxid kvóta árcsökkentő hatását sem vettük figyelembe.

Ma is folytatódik a korrekció a börzéken, ami a rövid MACD indikátorok alapján teljesen rendben van. Így a DAX-ban és a BUX-ban is csökkenést látunk ma délelőtt.

Az elmúlt napok emelkedését kisebb visszaesés követte tegnap. A DAX és a FTSE100 is 0,2%-ot csökkent, míg az Euro Stoxx50 0,2%-ot emelkedett. A szektorok többsége csökkent, főként az ingatlan és a nem-alapvető fogyasztási cikkek. Az IT, az energia és a pénzügyi szektor tudott emelkedni.

A tengerentúlon picit nagyobb volt a csökkenés, a Dow 0,3%-ot, az S&P500 0,7%-ot, a Nasdaq 0,9%-ot csökkent. Csak az energiaszektor tudott emelkedni, az viszont 3%-kal. A legnagyobb esést a pénzügyi és az ingatlan szektor szenvedte el.

Gyenge kezdést követően némileg szépített Ázsia, a lazuló kínai karanténszabályok lehetőségére, de az indexek többsége így is a negatív tartományban zárt. A Nikkei 0,8%-ot, a Hang Seng 1,4%-ot esett, míg a CSI300 0,1%-ot emelkedett.

A legismertebb elektromosautó-gyártó árfolyama több, mint 6%-ot esett tegnap tőzsdezárás után, mivel a vállalat 21,5 milliárd dolláros harmadik negyedéves bevétele elmaradt a 22,1 milliárdos várakozástól. A Tesla szerint ezért a szállítási és termelési nehézségek felelősek. Ennek ellenére a részvényenkénti 1,05 dolláros nyereség 4 centtel magasabb lett a vártnál. A vállalat arra számít, hogy idén 50%-kal több autót gyárt, mint 2021-ben, de a logisztikai problémák továbbra is hátráltatják a szállításokat. Elon Musk elmondta, hogy a Tesla recesszió esetén sem csökkenti a termelést, és jelentős részvény-visszavásárlás várható jövőre, 5-10 milliárd dollár értékben.

A BMW 1,7 milliárd dollárt fektet be dél-karolinai gyárának fejlesztésére 2030-ig. A beruházás az elektromos autók gyártásához kapcsolódik, részben elektromos autók gyártására való átállást, részben pedig akkumulátorgyártást jelent.

Stabil volt tegnap a forint. Navracsics Tibor ismét biztosított mindenkit, hogy lesz megállapodás és jönnek a források, míg Virág Barnabás arról nyilatkozott, hogy a múlt héten bejelentett instrumentumokat a kockázati megítélésünk számottevő javulásáig fenntartják. Putyin bejelentése a hadiállapotra vonatkozóan rántotta a kezdő szint fölé a magyar devizát. Ma reggel 413 környékén jár az EURHUF kurzusa.

A szerda a dollárról szólt, az orosz elnök bejelentése a hadiállapot elrendeléséről is jelentősen hozzájárult a hangulat romlásához és az amerikai deviza egy százalékos erősödéséhez. Ma délelőtt eddig fordulat látszik: ismét 0,98-hoz közelít az EURUSD jegyzése.

A WTI határidős jegyzése ma reggel 86,5 dollár fölé emelkedett hordónként, a Brent pedig 93 dollár körül mozgott. Joe Biden felszólította az amerikai olajcégeket, hogy részvény-visszavásárlás és osztalékfizetés helyett inkább a termelés növelésére fordítsák a nyereségüket. Az orosz olajra vonatkozó európai uniós szankciók és az OPEC+ napi 2 millió hordós termeléscsökkentésről szóló döntése azonban keresztbe tehet az olajár csökkenés érdekében tett erőfeszítéseknek. Az olajár emelkedését támogatja, hogy a hivatalos adatok szerint az amerikai nyersolajkészletek 1,7 millió hordóval csökkentek a múlt héten, szemben a várt 1,4 millió hordónyi növekedéssel.

Az erősödő dollárra reagált gyengüléssel az arany árfolyama, ami ma reggel 1632 zöldhasú volt unciánként. A kurzus ezzel háromhetes mélypontjára esett. Neel Kashkari minneapolis-i Fed-elnök azt nyilatkozta, hogy a kamatemelések nem fognak befejeződni amikor az alapkamat eléri a 4,5-4,75%-os szintet, ha az infláció tovább gyorsul. A jegybankár szavainak hatására nőtt a Fed kamatemeléseivel kapcsolatos várakozás, ami a növekvő hozamok és az erősödő dollár következtében gyengíti a nemesfém kurzusát.