Döntött a Bizottság

Tegnap a vártnak megfelelően döntött az Európai Bizottság. Azaz úgy ítélte meg, hogy Magyarországon sérülhetnek az uniós pénzek elköltésének szabályai. Ezért a Bizottság azt javasolja a miniszteri testületnek, hogy 7,5 milliárd euró támogatásmegvonásban részesítse Magyarországot A 7 évre szóló 22,5 milliárd eurós keret esetében, ha november 19-ig nem ülteti a jogrendjébe azokat a törvényjavaslatokat, amelyek garantálják az uniós pénzek elköltésének tisztaságát. Erre válaszul, s szintén az előzetes terveknek megfelelőn, ma megkezdődik annak a 17 törvénynek a vitája, amelyek az EB szerint is biztosíthatják az uniós pályázatok tisztaságát Magyarországon. Szerintünk a kormány elkötelezett a szükséges lépések felé, s időre meglesznek a szükséges törvényi változtatások. Ez pedig azt jelenti, hogy az év végéig megszülethet az egyezség az EU-val az újjáépítési alap (5,9 milliárd euró) és a kohéziós alapok (22,5 milliárd euró) esetében is, amelynek köszönhetően 2023 első negyedévének végén már újra érkezhetnek uniós pénzek Magyarországra. Korábbi kijelentések alapján pedig a kormány az év végéig dönthet arról, hogy kéri-e a közel 10 milliárd eurós kedvezményes hitelt, ami az újjáépítési támogatás része lehet.

Ezek a lépések nagyon fontosak és a jelenlegi helyzetben – szerintünk – nagy szüksége is van az országnak rá. Azt gondoljuk, hogy a hitelt is kérni fogjuk. Ezek pedig együtt azt is jelenthetik, hogy a jövő évben – mivel fejnehéz az újjáépítési alap támogatása – akár 15 milliárd euró fölötti összeg is érkezhet az EU-ból, azaz ez az összeg a GDP 10 százalékára is rúghatna. Ezért van az, na meg azért, mert korábban a forint megjátszotta a pletykára a gyengülési pályát, hogy ma a forint inkább erősödik a negatívnak „látszó” hírre.

Ma Tokió és London is zárva tart. Az utóbbi II. Erzsébet temetése miatt, s ez jobban is hat az európai kereskedésre. A DAX enyhén csökken, míg a BUX emelkedéssel próbálkozik, annak ellenére is, hogy az ár- és kamatstopok intézménye még egy darabig velünk marad. Igaz, ezeknek a hatása ugyan negatív, de nem túl jelentős a MOL és az OTP esetében. Például az utóbbi esetében, ez 30-40 forint mínuszt jelenthet részvényenként a fair értékben.

A FTSE100 0,6%-o, az Euro Stoxx50 1,2%-ot, a DAX pedig 1,7%-ot esett pénteken. A szektorok szinte mindegyike esett, főleg az IT és az ipar. Az egyetlen pozitív kivételt az ingatlan szektor jelentette.

Amerikában is az eladók voltak többségben. A Dow 0,5%-ot, az S&P 0,7%-ot, míg a Nasdaq 0,9%-ot esett pénteken. Amerikában is csökkent a legtöbb szektor. Leggyengébben az ipar és az energiaszektor teljesített. Kivételt jelentett a stagnáló ingatlan szektor és a mérsékelten emelkedő alapvető fogyasztási cikkek piaca.

Ázsiára is átragadt a negatív hangulat. A CSI300 0,4%-ot, a Hang Seng 1,3%-ot esett. A japán részvénypiac nemzeti ünnep (idősek napja) miatt zárva tartott.

A hétvégén a kormány bejelentette, hogy 6 hónappal, 2023. június végéig meghosszabbítják a kamatstopot. Ez 10 milliárd forintnyi egyszeri negatív hatást jelent az OTP esetében, így a hír kedvezőtlen a bankra nézve.

A Reuters információi szerint 70-75 milliárd euró körül lehet a Porsche értékelése az IPO során, vagyis az eredetileg pletykált 60-85 milliárd eurós sáv közepén, tehát a jelek szerint nem sikerül elérni a sáv tetejét.

Az uniós támogatásokkal kapcsolatos híreknek fontos, árfolyamot befolyásoló szerepe volt az elmúlt napokban. Mivel a vasárnapi bejelentések előtt még sokkal súlyosabb forrás felfüggesztések lehetősége is ott volt a levegőben, az elmúlt héten sokat gyengült, illetve nagyon volatilis volt a forint. Pénteken azonban már erősödni tudott a hazai deviza, illetve a mai nyitásban is kisebb erősödés látszik. A tegnapi bejelentések után továbbra is nyitva maradt a lehetőség a magyar kormány számára, hogy a megfelelő lépések megtételével elkerülje a pénzvesztést. Az elkövetkező napokban a kormányzat feltehetően továbbra is a megegyezés magas valószínűségét fogja hangsúlyozni. Az EURHUF kurzusa jelenleg 402,1-ön áll.

A nemzetközi devizapiacon pénteken hajszálnyit erősödött az euró a dollárral szemben, az új hét azonban a közös európai deviza gyengülésével indult. Az EURUSD kurzusa ismét a paritás alatt van. A Fed kamatdöntés van a héten a befektetői figyelem fókuszában, ahol a további 75 bázispontos kamatemelés tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

A WTI 84,3, a Brent típusú kőolaj ára pedig 91,1 dollár volt ma reggel a novemberi határidőre, míg az Ural azonnali leszállítási ára 71,8 dollárt tett ki. A nyersolaj jegyzése kismértékben gyengült tehát, főleg a keresleti aggodalmak miatt annak ellenére, hogy a kínai hatóságok két hét lezárás után a hétvégén megnyitották Csengtu városát. A 21 milliós város tehát visszatérhetett az életbe, ami kismértékben ugyan, de növeli a globális olajkeresletet. Az iráni elnök, Ebrahim Raisi szerint az ország garanciákat szeretne, hogy az USA nem lép ki ebből az új, tervezett nukleáris szerződésből. A 2015-ös korábbi megállapodást Donald Trump amerikai elnök 2018-ben felmondta. Az iráni elnök megfelelő megállapodást szeretne kötni a nyugattal, ami biztosítja, hogy az országa felmentés kapjon a szankciók alól, amiért Irán elfogadja, hogy a nukleáris programját felügyeletheti a nyugat. Az ország újbóli megjelenése a kőolaj piacon jelentős, akár napi 1-1,5 millió hordós többletkínálatot jelentene és lejjebb vinné az árakat.

Az arany árfolyama 1.665 dollár/uncia volt ma reggel. A befektetők a héten esedékes Fed ülésre figyelnek. A szakértők nem zárják ki a 100 bázispontos kamatemelést sem, tekintettel a múlt heti inflációs és kiskereskedelmi adatokra. A magasabb kamatok negatívan érintik a hozamot nem fizető nemesfémet. Az EKB szintén jelezte, hogy októberben és az utána következő időszakban is kamatemelésen gondolkodik. A magasabb USA irányadó kamatok segíthetik a dollár erősödését és a hosszú távú kamatok emelkedését is az Egyesült Államokban.