Annyit romlott a török líra, hogy ma csak egy új iPhone-t lehet annyit pénzből kapni, mint amennyiből hét éve egy új Volkswagen Golfot. A török infláció majd negyed évszázados rekordot döntve augusztusban meghaladta a 80 százalékot, leginkább a gazdasági növekedést ösztönző gazdaságpolitika és a végletesen alacsonyan tartott, a hitelezést támogató kamatpolitika következményeként.
A török statisztikai hivatal friss adatai szerint 80,2 százalékra gyorsult az infláció Törökországban – utoljára 1998-ban, majd negyed évszázada volt ilyen magas az inflációs ráta, ugyanakkor az árindex az elemzői várakozásoknál valamivel alacsonyabb volt. Recep Tayyip Erdogan elnök továbbra is kitartani látszik az élénkítés politikája mellett, meggyőződése szerint az alacsonyan tartott kamatszint ugyanis lassítja majd az áremelkedések ütemét, miközben segíti az exportot és a foglalkoztatottság növelését, ami a legfontosabb gazdaságpolitikai cél. A líra mindenesetre folyamatosan veszít az értékéből, az idén a dollárral szemben 27 százalékkal esett vissza az árfolyam – ez a legrosszabb teljesítmény a feltörekvő piaci valuták közül.
Törökországban ma a világon a legalacsonyabb a reálkamat, a jegybank a gazdasági lendület elvesztése miatt aggódva – a júliusi 79,6 százalékos inflációs adat ellenére – száz bázisponttal tovább csökkentette irányadó kamatát, 13 százalékra. A növekedési számok mindenesetre valóban impozánsak: a GDP a második negyedévben 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A török kormányt mindeddig nem is zavarta az áremelkedések magas üteme, átmenetinek nevezték a megugrást, és az orosz-ukrán háborút okolták, mondván az élelmiszer- és nyersanyagárak globálisan emelkednek e miatt. A megélhetési költségek növekedése azonban – egy évvel a választások előtt – politika kockázatot jelent. Erdogan elnök egy hete „kis türelmet és több támogatást” kért, mondván az infláció az új év elején csökkenni fog.
A hivatalos kommentárok mellett azonban számot kell vetni a ténnyel, hogy az élelmiszerek és az energia árának ingadozását kiszűrő maginflációs mutató sem alacsony: 66 százalék fölé emelkedett, amire 2004 óta nem volt példa. A kiskereskedelmi árindex a török fővárosban 100 százalékosra nőtt Isztambulban, a termelői árak egy éves növekedése már júliusban átlépte a 100 százalékot, az ipari árindex 143,8 százalékos volt augusztusban. A nyolcadik hónapban Törökországban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok éves áremelkedése 90,3 százalék volt, az energia 121,7 százalékkal került többe a megelőző évinél, a szállítási költségek 117 százalékkal emelkedtek.
A növekedés ütemét jól szemlélteti, hogy hét éve annyiba került egy új Volkswagen Golf, mint ma egy csúcskategóriás iPhone 14. (Csak példaként: 2005-ben Magyarországon egy Suzuki Swift ára 2 millió forint volt, amiből ma két új csúcskészülék jön ki). A török válság hosszabb távú kockázata a várakozásokra gyakorolt hatás – a jegybank augusztusi felmérése szerint a válaszadók 24 százalék feletti inflációt várnak két év múlva is. A kormány 2022-re 65 százalékra emelte inflációs előrejelzését – a korábbi 9,8 százalékról –, és arra számít, hogy jövőre mintegy 25 százalékra lassul az árnövekedések üteme. A hivatalos – három éves – előrejelzés szerint az árindex 2025-ig nem kerül 10 százalék alá.
„A vártnál valamivel alacsonyabb infláció Törökországban augusztusban örvendetes hír a kormány és a jegybank számára” – mondta Per Hammarlund, a SEB AB feltörekvő piacok vezető stratégája a Bloombergnek. „Mivel azonban a téli hónapokban ismét emelkedni fognak az energiaárak, a magas infláció problémája nem oldódott meg.”
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
