22 éves szinten az inverz hozamgörbe

2000 óta legnagyobb szintjére ugrott a 2 és 30 éves amerikai államkötvény hozamok közötti inverz állapot. A kamatkörnyezetre jóval érzékenyebb kétéves kötvényhozam a keddi sokkoló inflációs adatnak köszönhetően 23 bázisponttal, 3,79%-ra emelkedett a héten. Az ennek következtében szigorúbb kamatemeléssel kapcsolatos várakozások, melyek szerint egy hét múlva már 3,00-3,25 lesz a Fed célsávja, kevésbé vonzóvá tették a rövid lejáratú értékpapírokat. A 30 éves hozam csak két bázisponttal, 3,46%-ra emelkedett múlt hét péntek óta, azaz a két jegyzés között 33 bázispont a különbség, ami a historikus adatokat figyelembe véve extrémnek mondható.

A tegnapi nap a korrekcióról szólt Amerikában, ami talán nem is olyan meglepő egy olyan zuhanás után, mint a keddi. Az S&P 500 0,3%-kal, a Nasdaq pedig 0,7%-kal tudott emelkedni, ami annak lehet a jele, hogy megjelentek a „dip buyerek”. A kereskedési volumen az utóbbi 30 nap átlagánál 20%-kal volt magasabb, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy a befektetők még mindig a részvénypiac átárazásával vannak elfoglalva, miután újra kellett gondolniuk a teljes kamatpályát.

Ray Dalio befektető, a Bridgewater Associates alapítója és igazgatója, LinkedIn posztjában számolgatott, hogy mekkora lehet a részvénypiac további esése a magasabb alapkamat esetén. „Úgy néz ki, hogy a kamatoknak sokkal magasabbra kell emelkedniük, mint korábban gondoltuk, akár a 4,5-6 százalékos tartományba”. Ebben az esetben a lakossági költekezés és a privátszektor beruházásai olyan szinten visszalassulna, ami jelentősen rombolná a gazdaságot, és azzal együtt a részvényeket is. Ebben az esetben Dalio szerint a részvényeknek nagyjából 20%-kal kellene leértékelődniük, hogy a fair értéküknél legyenek.

Akár százezer amerikai teherszállító vasutas is sztrájkolhat, vagy elhagyhatja állását, ha ma nem tudnak megegyezni a szakszervezetek Washingtonban a munkavállalási szerződésekről. Az egyébként is döcögő és drága ellátási láncoknak másra sincsen szüksége, minthogy az amerikai teherszállítás is befagyjon, akár beláthatatlan időre is, míg a teljes amerikai gazdaság számára ez naponta körülbelül 2 milliárd dolláros veszteség lehetne.

Elmaradt Ursula von der Leyen nagy bejelentése az energiapiac szabályozásáról. Konkrét bejelentés helyett csak az eddig is ismert célokat és a már korábban kiszivárgott terveket ismételte meg évértékelő beszédében. Ezek alapján a gázársapka és a közös gázbeszerzés ötletét is elvetették. Az energiaügyi miniszterek újabb tanácskozását szeptember 30-ra hívták össze, így további két hétig még nem várható végleges döntés. A döntés hiányára a gázár emelkedéssel reagált, a holland tőzsdei gázár 220 EUR/MWh-ig emelkedett.

Robert Holzmann osztrák jegybankár a következő öt évben határozottan lehetségesnek tartja a 3-4% közti, vagyis cél fölötti inflációt. Martins Kazaks lett jegybankár szerint februárt követően is kamatemelésekre lehet szükség a felfelé mutató másodkörös inflációs kockázatok miatt. A piaci árazások jelenleg azt mutatják, hogy február-március körül megállhat az EKB a kamatemelési ciklussal, ezt írhatja felül a lett jegybankár nyilatkozata. Az EKB vezető közgazdásza, Philip Lane szerint október végén ismét 75 bázisponttal emelhet az EKB. Ezt a piac már korábban beárazta, így nem lenne váratlan fordulat.

A német vegyipari szövetség szerint a szektor termelése 8,5%-kal maradhat el a tavalyitól az ellátási nehézségek és a magas energiaárak miatt. 2009 óta ez lehet a legnagyobb visszaesés.

Olaszország 13,5 milliárd eurós energiaügyi segélycsomagot állított össze, mely adókedvezmények meghosszabbításából és az energiaszámlák részletfizetési lehetőségéből áll.

Japán kereskedelmi deficitje 2817 milliárd jenre emelkedett az egy évvel korábbi 653 milliárdról. A nem túl kedvező adat tovább fokozta az ország gazdasági fellendülésével kapcsolatos aggodalmakat. Az import 49,9%-kal emelkedett éves szinten, legnagyobb mértékben a fosszilis tüzelőanyagok beszerzése nőtt, amiért az áremelkedés mellett a gyenge jen is felelős volt. Ezzel szemben az export csak 22,1%-kal magasabb az egy évvel ezelőttinél, bár a gépipari eszközök és a közlekedési eszközök kivitele felfelé húzta az eredményt.

A kínai GDP 2022-es növekedésére vonatkozó előrejelzések fokozatosan lefelé módosulnak, a Bloomberg felmérése szerint a konszenzus jelenleg 3,5%, ami több mint 40 éve a második legalacsonyabb érték lenne. A Fitch 3,7%-ról 2,8%-ra csökkentette előrejelzését. A kínai vezetés eredetileg a tavalyi évhez hasonlóan idén is 5,5% körüli növekedést célzott meg.

Vegyes képet mutattak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek.