Erste kommentár Nem sokat kellett várni az orosz válaszra. Látván a gázár és olajár esést illetve az olajárra bevezetendő ársapkás kezdeményezést, azonnal léptek. Nem indították...
Nem sokat kellett várni az orosz válaszra. Látván a gázár és olajár esést illetve az olajárra bevezetendő ársapkás kezdeményezést, azonnal léptek. Nem indították újra a gázszállítást az Északi Áramlat I. vezetéken. Ráadásul a piaci vélemények, na meg az olajtermelő országok korábbi kijelentései alapján az OPEC+ mai találkozóján vagy szinten tartják, vagy csökkentik októbertől a kitermelést. Mindenesetre semmi sincs kőbe vésve, miközben Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy nem szállít olajat azoknak, akik ársapkát kívánnak bevezetni (G7). Szóval áll a bál a piacon. Az energiahordozók emelkednek, miközben a világ az európai recessziótól retteg. Ugyanis az EU a 17.090 milliárd dollárnyi GDP-t termelt tavaly, miközben Kína 17.730 milliárdot, az USA pedig 23.000 milliárdot. Ez a három együtt a világ GDP-jének 60,1 százaléka! Ráadásul az USA is recessziós kilátásokkal néz szembe, miközben Kína a koronavírussal küzd, lezárások képében. S akkor még a kínai ingatlanlufi kipukkanásával nem is számoltunk. Szóval nem néznek ki jól a dolgok. Míg pénteken örültek a befektetők a zuhanó energiaáraknak és a „megmenekülésnek”, ma már újra a rettegés az úr. Pedig a DAX egy korábbi mélypont környékéről próbálkozott az emelkedéssel, s a reggeli zuhanás ellenére is kitart a támasz szint, ami 12.400 pont közelében van. A BUX index esetében az emelkedés visszafogottabb volt, s most a csökkenés is az. Különben ma a munkát ünneplik a tengerentúlon, így az amerikai befektetők ma kimaradhatnak a piacból.
Pénteken jó hangulatban telt a kereskedés, jelentős emelkedés jellemezte az európai részvényindexeket. A FTSE100 1,9%-ot, az Euro Stoxx50 2,5%-ot, a DAX pedig 3,3%-ot emelkedett. Pénteken minden szektor emelkedett, főleg a pénzügy és az IT.
Ezzel szemben Amerikában kisebb csökkenés volt jellemző a múlt hét utolsó kereskedési napján. A Dow és az S&P egyaránt 1,1%-ot esett, míg a Nasdaq 1,3%-ot csökkent. Az energiaszektor kivétel minden szektor csökkent, leginkább a kommunikációs szolgáltatók.
Ázsiában ma reggel kisebb csökkenés látható. A Nikkei 0,1%-ot, a CSI300 0,7%-ot, a Hang Seng 1,6%-ot esik.
A Volkswagen csoport igazgatósága ma dönt arról, hogy önállóan tőzsdére viszik-e a Porsche márkát. A tranzakcióról már év eleje óta lehet hallani, de a mostani bizonytalan negatív tőkepiaci környezetben kérdéses, hogy a leválasztás mellett döntenek-e. Pozitív döntés esetén szeptember végén, október elején kerülhet sor az IPO-ra.
Az ArcelorMittal két európai olvasztójának leállításával reagál az elszálló energiaárakra és a csökkenő keresletre. A gyengülő kereslet kapcsán az autóipari visszaesést nevesíti is az acélgyártó vállalat. A tavalyi év végén az ArcelorMittal-nak 16 olvasztója volt Európában.
A legkomolyabb Tesla-versenytársnak tekintett BYD kínai elektromosautó-gyártó árfolyama 6%-ot esett ma reggel a hongkongi tőzsdén, miután kiderült, hogy a Warren Buffett-hez kötődő Berkshire Hathaway ismét csökkentette részesedését a vállalatban. A Berkshire összesen mintegy 18 millió BYD részvénytől szabadult meg, ezzel együtt múlt csütörtökön még mindig 18,87%-ot, azaz nagyjából 207 millió részvényt birtokolt. Egyes elemzők arra számítanak, hogy Warren Buffett cége a teljes pozícióját fel fogja számolni, ami a továbbiakban is nyomást gyakorolhat a BYD árfolyamára. Ezzel párhuzamosan pozitív hír is érkezett a vállalat háza tájáról: a BYD immár a világ második legnagyobb elektromosautó-akkumulátor beszállítója.
Pénteken lényegében stagnált a magyar fizetőeszköz árfolyama, napközben 400 alatt is járt az EURHUF kurzusa. A hetet viszont jelentős gyengüléssel nyitotta a hazai deviza, miután a gáz ára ismét megugrott a tőzsdén, hiszen nem indult újra az orosz gázszállítás az Északi Áramlat gázvezetéken.
A nemzetközi devizapiacon az energiaválság réme, s az egyre erősödő recessziós félelmek miatt gyors gyengüléssel nyitott ma az euró a dollárral szemben. A kurzus 0,991-en áll jelenleg. A héten az EKB kamatdöntésére és a pénteki, az energiaárak megfékezését célzó EU-s válságtanácsra fókuszál a devizapiac.
A WTI 88,2, a Brent típusú kőolaj pedig 95,1 dollárra erősödött a novemberi határidőre, míg az Ural azonnali leszállítási ára 75,8 dollár volt. Az árak emelkedése két ok miatt következett be: egyrészt a G7 államok korlátozni szeretnék az orosz nyersolaj és olajtermékek vételárát. Válaszlépésként Oroszország a karbantartás után technikai hibára hivatkozva lezárta az Északi-Áramlat 1 vezetéket. Az ársapka miatt Oroszország az olajtermelését is visszafoghatja. Másrészt az OPEC+ a termelés vágását fontolgatja, ami csökkenheti a globális kínálatot. A befektetők továbbra is figyelik Irán helyzetét és a perzsa állammal folytatott tárgyalásokat. Ha ezek sikerre vezetnek, akkor Irán jelentős mennyiségű kőolajjal jelenhet meg a piacon, akár napi 1-1,5 millió hordóval is nőhet a kínálat.
Az arany 1.712 dollárra emelkedett ma reggel, miután a piac a dollár kamatok mellett a politikai bizonytalanságra is egyre inkább figyel. Az európai energiaválság, a kínai gazdasági és járványügyi bizonytalanság és az ukrán háború segítheti az arany áremelkedését. A múlt heti munkaerőpiaci jelentés erős növekedést mutatott az Egyesült Államokban, aminek köszönhetően alig változtak a már amúgy is felfokozott kamatemelési várakozások. A piac a 4% feletti irányadó kamat elérését is elképzelhetőnek tartja az év végével, ami jelentősen magasabb, mint egy hónappal ezelőtt.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
