Most már mindig így lesz?

Ma reggel is 230 euró körül van 1 MWh földgáz ára a holland tőzsdén. Az Északi Áramlaton továbbra is 14,4 GWh/h sebességgel áramlik a gáz, ami a kapacitás20 százaléka, míg Ukrajnán keresztül cirka 40 százalékos kapacitáskihasználtsággal érkezik a gáz, ami 42,1 GWh/h sebességet jelent. Mindeközben a németek 78 százalékra töltötték a tárolóikat. Az oroszok már dörzsölik a tenyerüket, s arról beszélnek, hogy télen jön majd csak az igazi feketeleves. Szerintünk 60 százalékkal is emelkedhet még a fölgáz ára. Az ember fia meg csak pislog, nézegeti a pénztárcáját, s arra gondol, hogy meg fog fagyni. Mindemellé még az áramárak is elszálltak Németországban. A zsinór áram elérte a történelmi rekordnak számító 560 eurót, amit március elején egyszer már megközelített. Szóval csak pillogunk, s keserű a szánk íze. De azért érezzük, hogy ez nem normális. S csakugyan, az amerikaiak is dörzsölik a markukat, hogy most jó áron tudnak Európába gázt eladni, miközben náluk 30 euró körüli áron megy 1MWh-nyi mennyiség. A hatalmas differencia nyilván az oroszok általi beszorításnak tudható be. Olyan ez, mint a Volkswagen shortosok kifacsarása (bekerítése) volt 2008 októberében, amikor a részvény ára rövid idő alatt a 200 euró körüli szintről 940 euróra emelkedett, hogy aztán tizedére essen vissza. Nem mondunk újat. Ki kell bekkelni ezt az 1-2 évet, diverzifikálni a beszerzési forrásokat, ami amúgy is versenyt fog indukálni a beszállítók között, s ez is árleszorító hatású lesz. Mindeközben áttérünk más energiahordozókra. A nyertes nagy valószínűséggel az áram lesz, hiszen az termelhető nagy mennyiségben alternatív, megújuló forrásokból. Persze ehhez jó lenne előrelépni a tárolás terén is. Németországban különben már árulnak hidrogén energiatárolós rendszert, „picea” néven, ami 3-7 MWh éves energiaigényű házakra lett kifejlesztve és 85.000-125.000 euró között már meg is lehet venni. Ez magas ár, még akkor is, ha 15 ezer euró támogatást lehet kapni a beszerzéshez. 90 ezer eurós bekerüléssel és 500 MWh jelenlegi extrém áramárral számolva is (szállítási és egyéb költséget kihagytuk) 36 év a megtérülési idő. S persze a fenti energiaigényű ház egy igen csak jól megépített, kis energiaigényű kuckó. Így hát nem véletlen, hogy mégis maradnak a német atomerőművek — soha nem is értettük, miért kell azokat ennyire leállítani —, nálunk pedig képbe került a fa. A jelenlegi árak mellett nagyjából 20 forint per kWh-ba kerül egy jó hatásfokú kályhával a fűtés, miközben ez gázzal 75 forint, árammal pedig kb. 6 és 70 forint között mozog, attól függően, hogy milyen tarifát alkalmazunk és mivel fűtünk a hagyományos fűtőszáltól a hőszivattyúig. Ha pedig a jelenlegi piaci árakat nézzük, akkor 92 forint az egy kWh gáz és 200 forint egy kWh áram ára. Nyilván aki komolyabb beruházásban gondolkozik, annak érdemes hosszútávon gondolkoznia, pl. a hőszivattyús rendszerekben. Aki pedig rövidtávon, bízva a későbbi gázárcsökkenésben, annak a legegyszerűbb megoldás tűnik ésszerűnek, a fatüzelés (persze itt is lehet akár komoly beruházás igény is). Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a kényszert előnyünkre is fordíthatjuk. Egyrészt az invazív akácfa már erdeink 25 százalékát teszi ki, míg 300 éve még nem is létezett nálunk. Ráadásul az a fafajta, ami gyakorlatilag kivágás után is közvetlenül tüzelhető. Igaz a fűtőértéké kisebb, mint más fáké, de nem számottevően. Szóval most lehetne valamit kezdeni az akácfa invázió megállításával, s akár valami értelmes csere végrehajtásával. Mindenesetre ne üljünk ölbe tett kézzel, hanem szigeteljünk. Abból biztos nem lesz baj.

Megütötték tegnap a DAX-ot, a német tőzsdeindex 2%-ot zuhant. A FTSE100 0,3%-ot, az Euro Stoxx50 pedig 1,3%-ot csökkent.

Hasonló volt a helyzet Amerikában is. A Dow 0,5%-os, az S&P500 0,7%-os, a Nasdaq pedig 1,25%-os mínuszban zárt.

A Nikkei ma 1%-os eséssel folytatta a hetet. A Hang Seng szintén 1%-ot csökkent, a CSI300 index pedig 0,9%-ot.

Tegnap a zárás után tette közzé 2022-es pénzügyi évének utolsó negyedéves jelentését a Cisco. A cég bevétele (13,10 milliárd dollár) szinte tökéletesen megegyezett az egy évvel korábbival, és meghaladta a 12,73 milliárd dolláros konszenzust. A termék és szolgáltatás szegmensből származó bevétel is a piaci becslések környékén alakult. A cég részvényenkénti nyeresége 83 cent lett, ami egy centtel marad el a tavalyi adattól, azonban egy centtel felülmúlja a Bloomberg konszenzust. A cég pozitívan látja az előtte álló egy évet. Éves szinten 4-6%-os növekedést becsülnek a bevételben, a 3,3%-os piaci konszenzussal szemben. Ez az első negyedévben csekélyebb, 2-4% lehet, de ez is meghaladja a minimális veszteséggel kalkuláló elemző becsléseket.

18%-os mínuszban áll a zárás utáni kereskedésben a Bed Bath & Beyond, miután az egyik fő befektetője, Ryan Cohen közel nyolc millió részvényt adott el az utóbbi időben mém-részvénnyé váló cégből.

A Bloomberg értesülése szerint az új, reklámokkal tűzdelt Netflix előfizetéssel nem lehet majd letölteni a filmeket a felhasználó eszközére. A lépés egy újabb jele lehet annak, hogy a vállalat mindent megtesz azért, hogy egyértelműen külön kategorizálható legyen a két típusú előfizetés.

Sajtóértesülések szerint szeptember 7-én mutathatják be a legújabb iPhone családot, egészen pontosan az iPhone 14-est.

Tegnap már nem gyengült tovább a forint az euróval szemben, s lényegében stagált a kurzus. Ma reggel az MNB 10,75%-on állapította meg az egyhetes betéti eszköz kamatát, azaz nem volt rendkívüli kamatemelés. Meglepő módon úgy tűnik, mintha a piac ezt indokoltnak tartotta volna, hiszen gyengülni kezdett a forintárfolyam. Jelenleg 406,5-ön áll az EURHUF devizapár.

A nemzetközi devizapiacon lényegében stagnált tegnap az EURUSD kurzusa, míg ma kisebb eurógyengülés látszik. A Fed jegyzőkönyv végül nem hozott nagy változásokat, s a devizapár mozgását valószínűsíthetően továbbra is az energiakrízissel kapcsolatos hírek dominálják majd a közeljövőben, melyek fenntarthatják a dollár erejét.

A WTI 87,5, a Brent pedig 93,6 dollár volt ma reggel hordónként az októberi leszállításra, míg az azonnali leszállítású Ural ára 77,9 dollárt tett ki. Az emelkedés részben az USA adatok miatt következett be, az EIA jelentése szerint 7,06 millió hordóval esett a múlt héten az USA nyersolaj tartaléka, ami bőven meghaladta a várakozásokat. Érdekes módon a kőolaj export nagyon erős volt, napi 5 millió hordót tett ki, míg a benzinkereslet napi 9,1 millió hordóra nőtt az alacsonyabb kiskereskedelmi árak miatt. A befektetők tehát egyik oldalról a kereslet csökkenését látják a lassuló gazdasági aktivitás miatt, másik oldalról viszont a süllyedő árak ismét felerősíthetik a fogyasztást, ami megállítja az árak további csökkenését.

Az arany 1.761 dollárig gyengült ma reggel, miután megjelent a Fed legutóbbi üléséről szóló jegyzőkönyve, ami miatt erősödött a dollár és nőttek a kamatok. A jegybankárok egyik oldalról jelezték a múltkori tanácskozás során, hogy lassítani kellene a kamatemelések ütemén, ami azt jelenti, hogy a szeptemberi ülésen egy 50 bázispontos emelés valószínű. Másrészt több olyan vélemény is volt a kormányzók részéről, hogy magasabb szintre kell emelni a kamatokat az egyensúlyinál, hogy a vágtató fogyasztói inflációt megfogja a Fed. Az agresszív monetáris politika nélkül ugyanis nem sikerülhet letörni a mostani trendet.