A kormány engedni látszik az Európai Bizottság követeléseinek, miközben a gázárak növekedését, az energiakitettséget, az államadósság magas szintjét, valamint az uniós gazdasági helyzetet látja a forintgyengülés okának és tartósan gyengébb forintárfolyamra készül. A Magyar Nemzeti Bank óriás kamatemeléssel igyekezett védeni a magyar valuta értékét, amely azonban továbbra is a 410-es szint felett tartózkodik.
Gyors kamatemeléssel igyekezett megvédeni a forint árfolyamát a jegybank. Virág Barnabás az MNB alelnöke már szerdán jelezte, hogy határozott lépéssel vetnek véget a forint gyengülésének: csütörtök reggel ennek megfelelően 200 bázisponttal növelte az egyhetes betét kamatát a jegybank, 9,75 százalékra emelve azt (az alapkamat maradt 7,75 százalék, azt várhatóan a július 26-i ülésen igazíthatják majd az akkori egyhetes kamatszinthez). A magyar valuta euróárfolyama a bejelentés és a döntés hatására a szerdai – mindenkori rekordot jelentő - 415 forint feletti szintről 412 közelébe csökkent.
Noha az emelés egyértelmű jelzést jelentett a piac láthatóan a kormányzati bejelentésre várt az Európai Bizottsággal folytatott vitáról. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délben kezdődő, a kormány üléséről szóló heti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kabinet négy pontban elfogadta a Bizottság javaslatait (15 százalék alá mérsékli az egyszereplős közbeszerzések arányát, bírósági jogorvoslati lehetőséget teremt a korrupciós ügyekben, időt hagy a jogalkotásban a társadalmi konzultációra, az uniós források egy jelentősebb részét az energiafüggetlenség megteremtésére fordítja). Ugyan a miniszter szerint megállapodásra szeptember előtt nincs esély és a forrásokra a magyar gazdaság finanszírozása miatt nincs szükség, a piac a bejelentést láthatóan kedvezően fogadta: az árfolyam a 410-es szint alá csökkent, majd kicsit később e felett állapodott meg.
A miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy a kabinet tartósan gyenge forintárfolyamra számol. Szerinte ennek az oka az európai gazdasági nehézségekben (az euró térségi valutákat is súlytó gyengülésében), valamint a magas gázárban keresendő – Magyarország energiafüggősége még mindig jelentős az orosz gáztól, a háború gyengíti a pozíciókat -, valamint abban, hogy a magyar államadósság szintje magasabb, mint más régiós országoké. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek, a költségvetés hiányát a tervezett szinten tartják.
A forint gyengülésével ugyanakkor már valamennyi nagyobb nemzetközi lap és hírügynökség is foglalkozott – számolt be az Mfor. Az elemzések mindegyike kitér az euró gyengülésére, amely a feltörekvő devizák árfolyamát negatívan befolyásolja, de megemlítik, hogy ezek közül a forint gyengült a háború óta a leginkább. Ennek okát a választások előtti kormányzati kiadás-növekedésben, valamint az alacsony jegybanki tartalék-szintben látják, miközben negatív hatást gyakorol az árfolyamra az uniós pénzek visszatartása is. A Bloomberg szerint a forintra erős teher nehezedik, a Reuters pedig azt írta: Magyarország sebezhetősége tovább fokozódott, az ország romló kockázati profilja és az uniós pénzek jövőjével kapcsolatos aggodalmak tovább növelték a recessziós félelmeket, ami a forint kiugró gyengülése mellett az államkötvény-hozamokat is jelentősen emelte.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
