A háború és élelmiszerválság globális összefüggéseiről beszélgettünk az Erste Bank vezető agrárszakértőjével. A világpiac változik, és a magyar gazda is megérzi.
"Nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy egy gazdálkodó, aki a maga mikrokörnyezetében tevékenykedik, lásson tágabb összefüggéseket is, hiszen akkor tud kialakítani egy egészséges jövőképet, ha érti azt is, hogy mi folyik körülöttünk a világban" – mondta Fórián Zoltán. "Én úgy szoktam fogalmazni, hogy 2020-ban az emberiség egy új pályára lépett, sokkal keményebb viszonyok közé. Merem azt is mondani, hogy a tragédiák korába léptünk".
Időjárási anomáliák
Az időjárási anomáliák elértek minket a múlt század végén. Azt, hogy a vízhiány egy globálisan kritikus tényezővé vált, mi még kevésbé érzékeljük annak ellenére is, hogy nagy az aszály. Az USA-ban ennél is komolyabb a helyzet idén: 35 tagállamban van aszályvészhelyzet, de a világ nagy részén is a víz kiemelt kérdéssé vált.
Betegségek, háború
Sorra felültik a fejüket különböző állatbetegségek és járványok, és persze ismerjük jól, hogy a koronavírus-járvány miatt milyen változások álltak be a világgazdaságban. A háború önmagában is szörnyű, ráadásul súlyosabbá teszi a már meglévő, előbb felsorolt problémákat.
"Felértékelődik az élelmiszer, ne adj isten, még a gyártója is"
Fórián Zoltán így fogalmazott, ami egy hollandiai felmérés nyomán kívánkozott ki belőle. A vásárlók körében végzett kutatás szerint ugyanis a fogyasztók nagy része már nem köti a mezőgazdasági termelőhöz az élelmiszert, amit a boltban vesznek. Tehát nem látják azt, hogy ezért ki és mennyit dolgozott, hanem csak annyi fontos, hogy legyen. A vizsgálatot végzők szerint a holland társadalmat nem fogja érdekelni, ha eltűnnek a gazdálkodók. Ami számunkra ebből érdekes, hogy az árak változásából mi is látjuk, hogyan értékelődik fel az élelmiszer, a termények, a termékek ára folyamatosan emelkedik. "És ez nem egy rövid távú folyamat", hívta fel a figyelmet a szakember.
Jó lett volna, ha ez a felértékelődés nem ilyen körülmények között következik be, hanem azért, mert a társadalom megérti, hogy az élelmiszer-előállításnak a valódi költsége nem az, amit a boltban lát, hanem egy egészen más színvonalú, akár 30-40-50 százalékkal magasabb költség. Nyilván a fogyasztónak ez fáj, ráadásul innentől kezdve kíváncsi is lesz rá, hogy "ez tényleg ennyibe kerül, ezt tényleg előállítja valaki?"
A felértékelődés nem egyoldalú
Sosem volt ugyanis olyan, hogy a mezőgazdaságnak csak a bevételi oldalán volt növekedés, nyilván a termelési költségek oldalán is jelentkezik ez. Az energiaválsággal összefüggésben az üzemanyag, a műtrágya, a kemikáliák árai érzékelhetően megemelkedtek, sőt van egy komoly ütem- és mértékkülönbség is. "Meggyőződésem, hogy ezekben az időkben, aki nem jól használja a számológépet, és nem érti meg, hogy milyen folyamatok vannak, az nem fog tudni megfelelni a körülményeknek. És mi, a kereskedelmi bankban érzékeljük azt, hogy bizony vannak kiszállók, akik feladnak beruházásokat, vagy az egész gazdálkodást befejezik, mert túl nagyok a kihívások. Sokkoló mértékűek a változások, és van egy generáció, aki ezt már nem szeretné lekövetni."
A világpiac változik, de a magyar gazda is megérzi
Ezek a változások, trendek tartósan velünk maradnak, ami alkalmazkodóképességet feltételez a gazdától, de nemcsak a világ másik részén, hanem itt is. Egy példával érzékeltette Fórián Zoltán, hogy miről van szó: "ha nem is nagy, vastag csövön, de azért elkezdett az ukrán termény beérkezni az országba, és a feldolgozóüzemek nagyon szívesen vásárolják ezt, hiszen olcsóbb és nem rosszabb minőségű, mint a mi terményünk. Ezen el kell gondolkodnia a magyar gazdának is, hogy ha ez tartósan így marad, sőt kiszélesedik ez a cső, akkor hogyan fogjuk ezt kezelni."
A mostani áremelkedési ütemben nagyon magas az érzelmi faktor, ami a felhalmozásban, a félelmekben érhető tetten. Ez tartósan meghatározza az élelmiszerpiacot. A mezőgazdasági terménypiacok pedig a leginkább befolyásolhatók érzelmileg, elég bemondani, hogy aszály van, és máris óriásiak a kilengések, amire nagyon érzékenyen reagál a tőzsde, ebből sokan tudnak hasznot húzni.
Korábban a tőzsdei ármozgások napi szintje 2-3 százaléknál nem volt nagyobb, most 12-13 százalék, ami azt jelenti egyrészt, hogy a pénzügyi befektetők jól érzik magukat a piacainkon, másrészt, hogy ez az érzelmi töltés tényleg jelen van, és tényleg mozgatja a folyamatokat.
Látható volt, amikor felgyorsultak év elején az áremelkedések, akkor egyből elkezdtek a nagy importőrök nagyobb tételekben a drágábból bevásárolni, mert attól féltek, és nagyon jogosan, hogy tovább fog emelkedni az ár, de ezzel kivontak a piacról egy csomó terményt, és ettől kezdve nyilván kevesebb is lett a készlet.
400 millióval nőtt az éhezők száma a háború kezdete óta
A FAO szerint, mióta kitört a háború, több mint 400 millióval nőtt az éhezők száma, és ez még csak a kezdet a szakember szerint. Ez a háború nemcsak gabonát, tehát élelmiszert vont ki ezekről a piacokról, hanem pénzt is a drágulás miatt. Nagyon komoly következményei lesznek ezeknek: éhséglázadások, vándorlások és fegyveres konfliktusok.
Meddig emelkednek a terményárak?
Fórián Zoltán elmondta, hogy az emelkedő trendek némi hullámzás mellett tartósak maradnak, aminek oka a félelem, az energiaválság, a vízválság, a felhalmozási kényszer. Mostmár az extrémitások el fognak múlni, mert nem lehet a végtelenségig feszíteni az élelmiszer-értékláncot, hiszen nagyon könnyen elérhető az a pont, ahol már nem érdemes feldolgozott élelmiszert készíteni, sőt nem is lehet gazdaságosan, és akkor vissza fog esni a kereslet. A fogyasztóra sem lehet a végtelenségig ráborítani az áremelkedéseket, mert akkor nagyon komoly fék következik a fogyasztási oldalon.
Az állattenyésztők száma csökkeni fog
Az állattenyésztési ágazatban a magas terményárak, a növekvő energiaköltségek és fogyasztói trendek változása együttesen hatalmas kihívást jelent. "Egészen ijesztő hosszú távú előrejelzések vannak, én láttam olyan, 2040-re szóló előrejelzést, ami szerint a világ húspiacának – ha a mostani, hagyományos húsféléket tekintjük száz százaléknak – már egyharmada lesz csak a hagyományos, egyharmada növényi alapú, és egyharmada bioreaktorban készült húsféle".
Az áremelkedésekről: természetesen vannak a kibocsátási oldalon is áremelkedések, de az ütem és a mérték is egészen más, ami egy nagyon kemény hatékonyságnövelési kényszert jelent az állattartók számára. Komoly szelekció fog elindulni az állattartásban. Akik a toptechnológiákra vevők lesznek, tudnak beruházni, azoknak lesz esélyük a fennmaradásra, ami természetesen mérethatákonysági kérdés is. A KSH adataiból egyértelműen látszik ez a koncentrálódási folyamat egyébként. Az élenjáró technológiákat nehéz kisüzemi szinten megvalósítani, mert kell egy kibocsátási méret, amivel versenyképes tud lenni, és itt érkezünk el a fő válasz: együttműködés. Kis gazdálkodóként, összefogás nélkül esélytelen lesz tovább gazdálkodni.
Hosszú távon sokkal több az előnye a termelői együttműködésnek, mint a magányos gazdálkodásnak
Jó példa erre a spanyol sertéstenyésztés helyzete: az elmúlt években a spanyolok hihetetlenül megerősödtek a sertéshúspiacon, tudták erősíteni a világpiaci pozíciójukat, amit a legnagyobb részben a teljes mértékű együttműködésnek köszönhetnek. A szemléletváltás egyébként felgyorsult az utóbbi időszakban, ami péládul a mezőgazdasági biztosítási piacon egészen jól érzékelhető.
A cikk első alkalommal az agroinform.hu oldalon jelent meg 2022.06.03-án.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
