Ellentmondás?

James Bullard szerint elkerülhető a gazdasági válság. A BofA szerint 40, a Goldman szerint pedig 48 százalék annak a valószínűsége, hogy az elkövetkező egy-két évben az USA recesszióba süllyed. Bullard szerint az fog történni, mint 1994-ben, amikor a múlt hetit megelőzően utoljára láttunk 75 bázispontos kamatemelést az USA-ban, s abban az évben 3 százalékkal emelkedett az irányadó ráta. Mindezek ellenére az évtized második felére jelentős fellendülést láthattunk az amerikai gazdaságban. A probléma ezzel csak az, hogy akkoriban nem volt olyan ársokk, mint most. Gondolok itt az energiaárakra. Az olaj ára ugyan duplázódott 1990-ben a kuvaiti invázió miatt, de 1994-re (már előbb) az árak visszatértek az addigi „szokásos” 20 dollár körüli szintre. Most nem csak az olajárak magasak, de a földgáz esetében is a szokásos ár többszörösét láthatjuk, s ez nem csak Európára igaz, hanem az USA-ban is duplázódtak az árak. Igaz, ez középtávon csökkenni fog, s ez lefelé fogja húzni az inflációt, de akkor sem elhanyagolható tényező. A legfőbb probléma az, hogy az ellátási láncokat át kell alakítani. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy Janet Yellen ugyanazt a mantrát fújja most, mint Donald Trump öt évvel korábban. Nevezetesen, hogy az ellátásbiztonság miatt haza kell vinni a termelést. Ez pedig drágítja a termelést még akkor is, ha a vállalatok erőteljes gépesítést, robotizálást hajtanak végre, amit a feszes munkaerőpiac is indokol. Szóval itt nem csak a monetáris politikáról van szó, ami különben a harmadik tényezőre, az erős fogyasztás visszafogására tud hatni az emelkedő kamatokon keresztül. Így sajnos inkább a BofA-nak és a Goldmannak lehet igaza abban, hogy ha az energiaárak nem csillapodnak vagy/és az ellátási láncok problémái nem oldódnak meg időben, akkor az infláció és a magas kamatkörnyezet megfojthatja a gazdasági növekedést. Ez ellen egy tényezőt látunk, ami a korábbi viszonyokhoz képest erősen jelentkezik. Nevezetesen azt, hogy miközben mindenki (vagy legalábbis sokan) retteg a gazdaság hanyatlásától, s talán éppen ezért a rosszabb időkre készülve a lehetőségeihez mérten visszafogja a költekezését, a gazdaság mégis dübörög, úgy, hogy maradnak benne tartalékok a rosszabb időkre is. S talán ebben lehet igaza Bullard-nak, s ez segíthet a későbbi recesszió elkerülésében.

A mai napon a DAX és a BUX is folytatja a tegnapi emelkedést. Itthon az össze blue chip emelkedi, s nem is kis mértékben.

Az USA részvénypiacai zárva tartottak tegnap. Az amerikai befektetők hiánya az európai piacokra is rányomta bélyegét, az átlagostól kb. harmadával maradt el a forgalom.

Az Euro Stoxx 0,9%-ot, a DAX 1,1%-ot, a FTSE100 1,5%-ot emelkedett tegnap. Minden szektor emelkedett, de leginkább az energia és a pénzügyi szektor.

Ázsiában vegyes volt a helyzet. A Hang Seng 1,6%-ot, a Nikkei 2,4%-ot emelkedett ma reggel, míg a CSI300 csak stagnált.

A MOL részvényopciós megállapodást kötött az Unicredit és ING bankokkal részvények eladásáról és opciós szerződés keretében történő visszavásárlásáról. Az egyéves opciós szerződés az Unicredittel 39,041 millió részvényre szól, míg az ING esetében 36,127 millió részvény mellé további 1,427 millió részvényt ad el a magyar olajipar cég. Mindkét bankkal 2023. június 23-ig tart a szerződés, és a MOL-nak amerikai típusú vételi opciós joga van mindkét csomagra.

A MOL 2027. július 11-ig meghosszabbította az OTP-vel is a részvénycsere megegyezést. A MOL 24 millió OTP részvényt tart, míg az OTP 40,084 millió darab A sorozatú MOL részvényt birtokol. Az eredeti megegyezést még 2009-ben kötötték a felek, amit legutóbb 2017-ben hosszabbítottak meg.

Véleményünk: A MOL baráti pénzügyi intézményeknél parkoltatja saját részvényeinek többségét, a kezében lévő saját részvény állomány 1,5% körül van jelenleg. A részvényekre vételi joga van a cégnek, így ezek bármikor felhasználhatók. Gyakorlatilag a lépések lévén ezek a részvények kikerülnek a cég tulajdonából, így tőkét szabadítanak fel, de a MOL megtartja felettük a kontrollt.

Az Európai Bizottság tegnap zöld utat adott a PKN és a Lotos összeolvadásának, így elhárult az akadály, hogy a MOL 610 millió dollárért megvásárolja a Lotos 417 lengyel benzinkútját.

A korábbi, részvényenként 31,50 dolláros ajánlatát 33,50 dollárra emelte a JetBlue a Spirit Airlines felvásárlására. Ez magába foglal egy 350 millió dolláros fordított-meghiúsulási büntetést, illetve részvényenként 1,50 dolláros előrefizetést is. A Spirit június 30-án tart közgyűlést a Frontier ajánlatáról, ami alacsonyabb a JetBlue ajánlatánál. A cég vezetése ugyanakkor még vizsgálja a frissen beérkezett indítványt, így addig még változhat a helyzet.

A Mondelez bejelentette, hogy 2,9 milliárd dollárért felvásárolja a Clif Bar & Co. energiaszelet-gyártót, és ezzel bővíti a snack szegmensét.

A javuló nemzetközi befektetői hangulat segíti a forintot, s az euróval szembeni árfolyam tegnap eltávolodott a 400-as szinttől. A nyitó 399,8-ról zárásra összességében 397,7-re csökkent az EURHUF devizapár. A mai nyitásban is folytatódik a lassú erősödés, már 396 alatt jár a kurzus. Ma az MNB ismét negyedév végi, eurólikviditást nyújtó swap tendert tart, ami szintén segítheti az árfolyam stabilizálását.

A nemzetközi devizapiacon javuló hangulatban lassan erősödik az euró. A kurzus jelenleg 1,054-en áll. A tengerentúli piacok ma már nyitva lesznek, ami a devizapiacon is növelheti a likviditást. Fontosabb adat híján rövid távon Powell Fed elnök holnapi szenátusi meghallgatása lehet a figyelem fókuszában, s várhatóan maradnak a viszonylag szűk sávban való mozgások az EURUSD árfolyamban.

A WTI-vel 109,5 dollár/hordó áron kereskedtek az augusztusi határidőre, a Brent és az Ural típusú kőolaj pedig 122,7, illetve 88,9 dolláron forgott azonnali leszállításra ma reggel. A piac egyre inkább az energiahordozó iránti kereslet alakulását becsüli, ami a magas árak ellenére is élénk. Joe Biden szerint egyáltalán nem elkerülhetetlen, hogy az USA gazdasági recesszióba forduljon, ami miatt az elmúlt napokban csökkentek a kőolaj árak. Az orosz export továbbra is jelentős mennyiségben érkezik Európába. A közép-európai államokon kívül Bulgária, Románia, Hollandia és Olaszország is jelentős mennyiségű Uralt vett a napokban. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter finomítani szeretne az orosz olaj elleni embargón. Néhány európai állam mentességet kapna a biztosítási tiltás alól, vagyis ezeknél az államoknál érvényesek lennének a nyugati cégekkel kötött szerződések orosz kőolaj és termékimport esetén. Ez a lépés az enyhítés felé mutat a korábbi nagy szigorítási ígéretekkel szemben.

Az arany 1.833 dollárig gyengült, a szereplők azt becsülik, hogy a jegybankok milyen jövőbeli szigorító lépéseket terveznek. A Fed 75 bázispontos lépése ugyanis feladta a leckét az Európai Központi Banknak. A st.louis-i elnök, James Bullard szerint az amerikai monetáris intézménynek hiteles lépéseket kell tennie, különben nem sikerül érdemben csökkenteni az inflációt. A volt amerikai pénzügyminiszter, Lawrence Summers arról beszélt, hogy a munkanélküliségi ráta 5% fölé történő emelkedése szükséges a pénzromlás megállításához. A 10 éves dollár hozam ismét emelkedik, jelenleg 3,27%-on forognak az USA állampapírok.