Júliustól megismerhetjük az EKB szigorúbb arcát

A várakozásokkal összhangban nem változtatott az alapkamaton a tegnapi kamatdöntő ülésen az EKB. Ettől függetlenül fontos bejelentéseket tett a jegybank. Ahogy várható volt, július 1-től véget ér az eszközvásárlási program. Nem volt meglepetés azt sem, hogy az inflációs várakozásokat felfelé, a növekedési előrejelzést pedig lefelé módosították. Az idei inflációs előrejelzést 5,1%-ról 6,8%-ra emelték, a jövő évit 2,1%-ról 3,5%-ra. Sőt, még 2024-ben is minimálisan cél fölötti, 2,1%-os inflációt látnak. Az idei GDP növekedési előrejelzést 3,7%-ról 2,8%-ra, a jövő évit 2,8%-ról 2,1%-ra rontották, és csak a 2024-es évet illetően történt pozitív változás, azt 1,6%-ról 2,1%-ra emelték. Összességében a stagflációs, slowflation félelmek fokozódása látható. Az infláció esetében továbbra is felfelé mutató kockázatok tapasztalhatók, és egyre szélesebb körű az inflációs nyomás, ami a másodkörös hatások megjelenésére utal.

A jövőbeli kamatpályát illetően meglehetősen határozott volt a jegybank. Bejelentették, hogy júliusban 25 bázisponttal emelni fogják az alapkamatot, és hogy szeptembertől fokozatos, de kitartó kamatemelési sorozat várható. Ezzel 11 év után először fog kamatot emelni az EKB. Az igazi kérdés a szeptemberi emelés mértéke lesz. Ezt a kérdést egyelőre nyitva hagyta a jegybank, a bejövő adatoktól teszik majd függővé. Vagyis elképzelhetőnek tűnik az 50 bázispontos emelés is, amire 2000 óta nem volt példa.

Az EKB bejelentéseit követően emelkedésnek indultak az európai hozamok, és a kockázati felárak is emelkedtek. A 10 éves olasz és német hozamok közti különbözet 210 bázispont fölé emelkedett, amire utoljára 2020 májusában volt példa.

Az orosz jegybank ma tovább folytathatja a kamatcsökkentést. A várakozások szerint 1 százalékponttal 10%-ra csökkenthetik az alapkamatot. Ezzel a háború kitörése előtti 9,5%-os kamatszint közelébe térne vissza a jegybank.

Mohamed El-Erian közgazdász szerint még nem érte el csúcsát az infláció. A ma megjelenő májusi adat az elemzők várakozása szerint 8,3% maradhatott éves szinten. Janet Yellen nyilatkozatában az élelmiszer és az energia árak növekedésének kockázatáról beszélt, azonban szerinte semmi sem utal arra, hogy recesszió közeledne. Azt pedig elutasította, hogy a cégek kapzsisága miatt nőnének ennyire az árak.

Stanley Druckenmiller befektető figyelmeztette a Wall Street-et, hogy a részvénypiaci leértékelődésnek még nincs vége. „Legjobb becslésem szerint egy hat hónapja tartó medvepiacban vagyunk” – mondta. Emellett kritizálta a Fed-et, mert szerinte túl lassan léptek a kamatemelésekkel, és emiatt sok befektetőnek kell majd megszabadulnia eszközeitől, ha a gazdaság 2023-ban recesszióba csúszik.

Nicholas Burns az USA kínai nagykövete szerint Nixon 1972-es látogatása óta most a legrosszabb a diplomáciai kapcsolat a két szuperhatalom között. Burns szerint a két ország szüntelenül versenyez egymással, ahelyett, hogy a gazdasági, technológiai, biztonsági és emberijogi helyzet javításán ügyködne. Hozzátette, hogy Kína katonai fölényre törekszik az Egyesült Államokkal szemben.

Kínában az infláció 2022 májusában éves szinten 2,1% volt, tehát nem változott az áprilisban mért öthavi csúcshoz képest, és megfelelt a 2,2%-os várakozásnak. Az élelmiszerárak 2020 szeptembere óta a legnagyobb mértékben emelkedtek. A fogyasztás erősödött, miután több nagyvárosban, köztük Sanghajban és Pekingben is enyhítették a Covid miatt elrendelt korlátozásokat. Kína 2021-hez hasonlóan az idei évre is 3% körüli inflációt tűzött ki célul. Havi szinten a fogyasztói árak májusban 0,2%-kal csökkentek, ami öt hónap óta az első havi csökkenés.

Japánban a termelői árak 9,1%-kal emelkedtek 2022 májusában az egy évvel korábbihoz képest, ami elmaradt a 9,8%-os növekedésre vonatkozó várakozásoktól, és a szintén 9,8%-os áprilisi adattól. Mindazonáltal a termelői árak Japánban továbbra is magasak, mivel az ukrán válság és a gyenge jen felhajtotta az energia- és nyersanyagköltségeket.

A jen árfolyama közel került ahhoz, hogy az elmúlt 24 év leggyengébb szintjére zuhanjon a dollárral szemben. A japán és az amerikai monetáris politika közötti különbségek eredményeképp az USD/JPY kurzust ma kora reggel egy jen választotta el a 2002-es 135,15-ös csúcsától.

Az amerikai határidős indexek pluszban, az európaiak mínuszban voltak ma reggel.