Hááát, ez nem lett fényes!

Tegnap megtörtént a kibocsátás. 4,5 milliárd eurónyi érték helyett 3,5 milliárdnyi kötvényt sikerült kibocsátani, s azokat sem túl kedvező feltételekkel. A 10 év körüli dollár és euró hozamok rendre 5,8 és 4,5 százalék körül alakultak, ami jelentős felárat jelent az amerikai és európai benchmark hozamok felett. Például a dollárban denominált kötvények hozama azt mutatja, hogy Brazíliával vagyunk egy kategóriában, s még Mexikó szintjét sem érjük el. Egy szó mint száz, nem az Európai Unió ereje tükröződik a hozamfelárainkban. Ennek nyilván az az oka, hogy az uniós pénzek folyósítása körül továbbra is ott a bizonytalanság, miközben a költségvetési tervek szintjén úgy megyünk előre, mintha semmilyen probléma sem lenne. Mindeközben csúszik szét a gazdaság. Rekord méretű külkereskedelmi hiánnyal és őrült iramban vágtázó inflációval nézünk szembe. Ez persze mélybe küldi a forint árfolyamát, ami az importált infláción keresztül megint csak negatívan hat, mint ahogy az ehhez kapcsolódó kamatemelés szükségessége is. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kormány továbbra is élénkítené a gazdaságot az állami támogatásokkal, miközben a nemzeti banknak nyomnia kell a féket az infláció miatt, amiben amúgy az utóbbi időben kissé óvatosabb lett. Mindeközben a kocsi mintha kezdene kicsúszni a pályáról. Ez azt sugallja, hogy ennek nem lesz jó vége.

A mai napon is negatív a hangulat a börzéken, a DAX csökken, a BUX viszont stagnál a MOL és a Richter pozitív teljesítményének köszönhetően.

Az emelkedő olajár kapcsán újra erőre kaptak az inflációs félelmek, eladói nyomás alá helyezve a részvénypiacokat.

A FTSE100 0,1%-ot, az Euro Stoxx50 0,5%-ot, a DAX 0,8%-ot csökkent. Felülteljesítő volt az energetikai szektor és az egészségügy, míg a leggyengébben a pénzügyi és a közmű szektor teljesített.

Amerikában is hasonló volt a helyzet. A Nasdaq 0,7%-ot, a Dow 0,8%-ot, az S&P 1,1%-ot esett. Egyedül az energetikai szektor tudott emelkedni, de ez is csak visszafogott mértékben. A nyersanyag és ingatlan szektor szenvedte el a legnagyobb csökkenést.

A japán részvénypiac széllel szemben haladva 0,3%-ot emelkedett. A Hang Seng 0,8%-ot, a CSI300 index 1%-ot esett.

A Fitch Ratings stabilról negatívra minősítette le a MOL kilátásait, míg a BBB- besorolást változatlanul hagyta. A cég kiemelte, hogy nem számít arra, hogy a gázellátás megszűnik Oroszország felől, és a MOL felmentést kapott az EU orosz olaj elleni embargója alól. A cég fundamentumai erősek, ugyanakkor a jövő jelentős kockázatokat rejt, hogy a mostani üzleti modell megváltozik. A cég a jövőben az Adria felől kaphat kőolajat, míg az orosz szállítások leállhatnak.

A Wáberer Hungária Biztosító Zrt. is köteles megfizetni a különadót, ami a cég számításai szerint 2022-ben 1,2 milliárd forintot jelent, és jövőre is hasonló összeggel számolnak.

Az Intel pénzügyi igazgatója a vállalat gyengébb gazdasági kilátásairól beszélt a Bank of America egyik konferenciáján. Elmondta, hogy a gyengébben teljesítő gazdaság csökkenteni fogja a termékeik iránti keresletet. Zinser szerint a helyzet mindenkit érinteni fog, aki félvezető vagy mikrocsip gyártó és felhasználó. Az Intel részvénye több, mint 5%-ot esett a tegnapi kereskedés folyamán és magával rántotta több szektortársát is.

A Bloomberg értesülései alapján leállította okosóráinak gyártását a Meta, és helyette inkább annak újabb funkcióin, illetve eszközein dolgozik. A Meta karórája duál-kamerás lesz, ami nagy különbséget jelenthet a rivális Apple órájához képest.

Tegnap a reggeli 390-es szintek után először a vártnál magasabb inflációs adatok után kezdett gyengülésbe a forint. Majd délután a várakozásoknak megfelelő lengyel kamatemelés után jött a kegyelemdöfés egy jegybanki megszólalás után, ami azt hangsúlyozta, hogy bár folytatódnia kell a szigorításnak, annak mértéke nem lehet túl magas. Ezek után már ismét 395 körül jár a magyar deviza az euró ellenében. Ma délelőtt az MNB nem változtatott az egyhetes betéti rátán, amire gyengüléssel reagál a forint.

A nemzetközi devizapiacokon az euró-dollár jegyzés továbbra is 1,07 felett van, ma elsősorban az EKB kora délutáni kamatdöntése és iránymutatása határozhatja meg a hangulatot.

A WTI 121,9 dollár volt a júliusi határidőre, míg a Brent és az Ural azonnali ára 132 dollár, illetve 99,3 dollár volt ma reggel. Az olajár emelkedéséhez hozzájárult az USA nyersolaj termék készleteinek csökkenése. Az USA benzinkészlete 220 millió hordó alá zuhant, amire utoljára 2014-ben volt példa az évnek ebben az időszakában. Az USA benzin fogyasztása az elmúlt négy hétben meghaladta a napi 9 millió hordót, és egyelőre nem látszik, hogy ez az élénk kereslet lassulna. Az OPEC országok igyekeznek, hogy kielégítsék a növekvő nyersolaj igényt, azonban a termelési kvótáktól lassan napi 2,6 millió hordóval marad el a kartell. Gyakorlatilag Szaúd-Arábián és az Egyesült Arab Emirátusokon kívül mindenki a maximumon termel. A kínai keresleti számok is egyre erősebbek, ahogy az ázsiai országban oldják a karanténszabályokat a hatóságok.

Az arany 1.850 dollár volt ma reggel. A befektetők a központi bank döntéseire várnak, miközben az inflációs jelentések egyre növekvő pénzromlást mutatnak, a gazdasági növekedési ráták pedig csökkennek. Az EKB több ezer milliárd eurós kötvényvásárlási programjának a vége felé tart, és várhatóan hamarosan véget vet a negatív kamat időszaknak. A Fed a jövő heti ülésen 50 bázisponttal emelheti az irányadó kamatát. A Világbank szerint a gazdasági növekedés lassulhat szerte a világban, az ukrán háború miatt tartósan magas inflációra számíthatunk. Ezek a tényezők segítik az arany áremelkedését.