Tegnap megtudhattuk a részleteket a költségvetési kiigazítás és a különadók kapcsán. A kiigazítás egyik fontos eleme, hogy a költségvetés magán is spórol, nem csak a bevételeket kívánja feltornázni. Az eddig elmondottakból az tűnik ki, hogy a kormány átlagosan évente mintegy 1.200 milliárd forintot tervez megtakarítani a költségvetésben, mégpedig beruházások elhalasztásával és a minisztériumok költségvetésének csökkentésével. Valószínűsítjük, hogy ez tartalmazza azokat az összegeket is, amik a különböző támogatási programok kifutása miatt jövőre már nem terhelik az államháztartás kiadási oldalát. Ennek ellenére is pozitív fejleménynek tartjuk, hiszen ilyesmire eddig nem nagyon volt példa (a pontosság kedvért volt példa, de nem ilyen mértékben).
Na de beszéljünk az adókról és a tőzsdei cégekről. A MOL kap is és vesznek is el tőle. Hiszen az, hogy a külföldieknek a valós piaci árat kell megfizetniük, csökkenti a cég árbefagyasztáson elszenvedett veszteségét. A 250 milliárd forint különadó (bányajáradék emelés, finomítói extra árrés 25 százaléka) pedig csak a várható extra jövedelem egy részét veszi el. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy sokat számít, mi lesz a megállapodás az olajembargó kapcsán az EU-val, hiszen annak függvényében akár új adó is jöhet. Mindenesetre ezek a fejlemények mintegy 600 forinttal csökkenthetik a MOL részvények értékét. Viszont a részvényárban ennek nem kellene jelentkeznie, hiszen korábban nem is igazán épült be az extra profit (Brent-Ural méretes különbözete).
A 250 milliárd forint banki különadóból 82,5 milliárd forint érintheti az OTP-t Nagy Márton szerint, azaz a tisztított eredményének mintegy 16 százalékáról beszélhetünk. Ha tényleg csak két évig marad ez az adó, akkor az egy részvény értékében jelentkező hatás 600 forint körül van. Ha hosszabb ideig, akkor a jelenlegi elvárt magas tőkemegtérülési ráta (~17 százalék) mellett a hatás 1.700 forint környékére kúszik fel. Akármelyikkel is számolunk, a részvény jóval alacsonyabban forog bármely piaci céláránál, s többet is esett ezeknél az értékeknél. Ráadásul azt gondoljuk, hogy a fentiek tükrében nagyobb a valószínűsége, hogy ez az adó ilyen formában tényleg csak két évig marad fenn.
A Magyar Telekomra kivetett adó nagy meglepetés, amire a befektetők és mi sem számítottunk. Ez 20 milliárd forint körüli érték lehet, ha piaci részaránnyal számolunk (részleteket még nem ismerünk), ami a cég profitjának egyharmadát viheti el idén és jövőre. A részvény értékére a hatás (extra adóbefizetés osztva részvényszámmal) 40 forint lehet, ha nincs hosszabbítás. Ebből cirka 30 forint teljesült.
A Richter esetében nem számolunk negatív hatással, hiszen az adó a gyógyszer forgalmazókra (nagykereskedők és importőrök) vonatkozik, a Richter pedig gyógyszergyártó cég. A TB támogatáshoz kapcsolódó adó 20 százalékról 24 százalékra történő emelése ugyan érintheti, de ott 90 százalékos adókedvezménye van, azaz a hatás a százmillió forintos nagyságrendben marad, vagyis igazándiból nem érzékelhető.
Összességében azt gondoljuk, hogy a riadalom jóval nagyobb volt, mint amekkora a valós várható hatás. Ez pedig leginkább az OTP részvények esetében szembetűnő.
A nemzetközi piacokon jó a hangulat, a DAX ma reggel is emelkedik. A BUX pedig annak ellenére stagnál, hogy fel kellene, hogy lélegezzen. A nehezék továbbra is az OTP, annak ellenére, hogy a részvényárfolyam túlreagálta a valós hatást. Ezért fordulatnak kellene jönnie a bankrészvény árfolyamában, és így a BUX indexnek is emelkednie kellene.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
